Alberttól – Zsiborásig
ifj. Albert Flórián: 55
1967 decemberében látta meg a napvilágot, azaz egy időben született a magyar Aranylabdával. Előbb játszhatott édesapja aranylabdájával, mint az igazi bőrgolyóval.
A Fradi utánpótlásából került a nagycsapatba, ahol tíz éven át szerepelt. Az első csapatban 19 éves korában mutatkozott be a norvég Karslunds ellen.
Aztán következtek a tétmeccsek… Debrecenben mutatkozott be bajnokin 1988 márciusában. Első gólját a Répcelak elleni Magyar Kupa találkozón szerezte az FTC 90. születésnapján, majd egy örökrangadón megszerezte első élvonalbeli találatát is 1990 októberében. Zsiborás kapuját egy fejesgóllal vette be ifj. Albert. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Beles Ferenc: 65
A rendkívül jó fizikai adottságokkal rendelkező, sziklakemény védő megyei csapatokban kezdte, majd a Kecskeméti SC-től (Rákosi Gyula volt az edzője ekkortájt) került a Fradihoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hajrá, Fradi! Hajrá, Fidi!
A Steiner -ekkor már Sömjén- családba történt benősülésem után jóval tudtam meg, hogy ekkor már nagyon beteg és szinte ágyhoz kötött apósom fiatalon ünnepelt futballista volt. Ez volt az a téma, amiről mindig szívesen mesélt, így hallottam két fájdalomcsillapító bevétele között felemelő, de egyáltalán nem vidám élettörténetét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth Ödön
1947 nyarán igazolt a III. kerülettől (1945-47: 58 mérkőzés / 23 gól) az Üllői útra és 1953-ig futballozott zöld-fehérben.
Az első tucat ferencvárosi mérkőzése nagyszerűen sikerült. Az ekkor még jobbösszekötő posztján szereplő játékos öt gólt is szerzett ezeken a találkozókon.
A 13. meccsén, a DVSC ellen súlyos térdsérülést szenvedett (korábbi formáját már sohasem nyerte vissza). Hónapokra kiesett a csapatból, és ezután hatodik csatárnak számított. Ha valaki kiesett a csatársorból Ő volt a beugró.
A támadóötös majd’ minden posztján megfordult, csak balszélsőt nem játszott. Az 1948/49- es legendás bajnokcsapatban öt alkalommal kapott helyet balösszekötő poszton.
Az ÉDOSZ majd Kinizsi gárdában többnyire már jobbszélsőként rúgta a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mátrai Sándor
Orosházáról, mint válogatott atléta került az Üllői útra!
Eleinte még tagja (később aztán kikerült) volt a helsinki olimpiára készülő 4×100-as futóváltónak (10.9 másodperc volt a legjobb ideje!), valamint távolugróként (egyéni legjobb: 699 cm) és magasugróként (egyéni legjobb: 183 cm) is jeleskedett.
Magna néven érkezett az Üllői útra és csak később, a futballcsapat tagjaként „keresztelték” el Mátraira! A „keresztapa” Gulyás Géza, csapat kapusa volt.
Amikor felvették a TF-re, a szabályok szerint át kellett volna mennie a főiskolára. Atlétikában volt, futballban viszont nem volt I. osztályú csapata a TF-nek, így futballistaként maradhatott a Kinizsiben.
A magas, hosszú lábú, tehetséges atlétapalántából másfél évtized leforgása alatt sokszoros válogatott labdarúgó lett. Gólerős középcsatárként kezdte élvonalbeli pályafutását. Hamarosan kiderült, hogy a hátvédsorban (középen és jobb oldalon is) egyenletesebb, hasznosabb teljesítményre képes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Malaky fivérek
Malaky Mihály
Malaky Mihály (tanító, iskolaigazgató, 1880 – 1932. március 25., Budapest): Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szenes Sándor: 55
1990 nyarán igazolt a Fradiba Patkós Csabával együtt az erdélyi születésű középpályás. Az OTP ’95 tornán mutatkozott be zöld-fehérben, majd rögtön az első bajnoki mérkőzésén két bombagólt lőtt az újpestiek hálójába.
A folytatás is remekül sikerült. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wrbanszky Nándor Károly
Wrbanszky Nándor Károly néven Kispesten látta meg a napvilágot.
Ferenc testvére is az FTC-ben rúgta a labdát, az ifjúsági csapatban szerepelt 1935-ig.
Jenő előbb Verbánszky, később Vértes néven az FTC amatőrjei között játszott 1933 és 1936 között középfedezetként. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Keresztúri András: 55
A Dabasról érkezett labdarúgó 1989 és 1991 között rúgta zöld-fehérben a labdát. A második idényben ment neki jobban a játék, 25 bajnokin 7 gólt is szerzett a középpályáról. A Pécs, a Volán és a Siófok elleni találkozókon az ő gólja döntött, míg a Vasas elleni találkozón ő szerezte a győztes találatot. 1991 tavaszán a Nehru kupán bekerült a magyar válogatottba is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tihanyi András
1942-ben a Szegedi VSE-ből volt válogatott a középcsatár. Az első válogatott találkozóján kapuba talált a németek ellen, de több fellépés nem adatott meg neki címeres mezben.
Az alacsony termetű Szegedről származó csatár gyors, robbanékony játékos volt. Pompásan kezelte a labdát, ügyesen cselezett, ötletesen játszott, ésszerűen osztogatott. Fejjátéka is megfelelő volt, a kapura is állandó veszélyt jelentett. Korszerűen, ötletesen játszott.
