Egy svéd melegsége Olaszországban

Firenzére leszállt az alkony… Edzés után türelmesen várakoztunk az öltöző folyosóján és miután nem akartam udvariatlan lenni tolmácsnőmhöz, én sem mentem be az öltözőbe, hiába volt a kedves invitálás. Éppen a labdarúgás rejtelmeibe avattam be a kedves Orsyt (Orsolya a magyar neve), amikor nyí­lt az ajtó és megjelent a „Kicsi”, a segédedző és rögtönzött ötórai teát szolgált fel utolérhetetlen kedvességgel. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Liedholm — sem teljesen olasz!

Li a labdás technikai gyakorlatok vezetője, a nehéz fizikai munkát két segéddel végezteti — úgy látszik itt is ők a korbácsos emberek.

Ez a vibrációs bemelegí­tő-előkészí­tő rész, az I. felvonás pontosan 45 percig tartott. A nézők egyre többen lesznek (most jönnek a munkából), mind több a gyerek, egy része alkalmi labdaszedő lesz, a többség csak félszemét reszkí­rozza az edzésre, külön fociznak. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Florenz, Firenze, Fiorentina…

Babits Mihály „Itália” c. versének kezdő szakasza: „Itália! tudom városaid csodálni, hol dús sikátoron vidám nép bizsereg. Lázas az ily szűk út, mint testben kék erek, s nemes, habár anyag, szennyében is királyi!

Itáliai utazásom második állomása Firenze. Ne kí­vánják tőlem, hogy most még további lí­rai bevezetés hidalja át azt az időt, amit a Trevi-kútba dobott forintom és a Stazione Centrale F. S. hordárjának adott lí­ráim kőzött történt. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Hagyjuk játszani a közönséget is!

A kí­nosan betartott 10 perces szünet után már „olaszos” a játék — növeli a hangulatot, hogy a villanyújság kiteszi a félidei eredményeket, ami végig marad, í­gy figyelemmel kí­sérhetjük az eredmények alakulását!

A vendégek szí­vós védekezése, a válogatott Cera és a még mindig kitűnően védő Albertosi vezetésével egyelőre eredményes, elől pedig az ördöngösen cselező Nene, az erőszakos Vitali, no és Riva minden megmozdulása életveszélyes. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Gólt rúgni vagy — álmodni?

Gyönyörű vasárnapra ébredtünk. Egy edzőnek minden vasárnap gyönyörű, ha csapata nem játszik! Most viszont nem szí­npompás napfényben fürdő római délelőttől „gyengélkedem” — hanem éppen a jó hí­r miatt lett gyönyörűbb Róma: az újságban olvasom, hogy Bulgária—Franciaország 2:1, Hurrá! — ez a nap is jól kezdődik…

Azután olvasom tovább az újságot. Mindenütt a világon legkönnyebb sportújságot olvasni: Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Van, aki hegedűművésznek születik

„Testhezálló” kérdés következett: H. H. ugyanis hosszú időt töltött egy csapatnál és utána távozott.

— Hány év az ideális idő egy edzőnek ugyanazon a helyen?
Ez volt az első kérdés, amelynek hallatán megtorpant. Kicsit nyugtalan lett, de azért megfontoltan válaszolt.
— Ez lehet hat hónap és lehet hét év. A rövid edzőségnek ugyanúgy megvannak a buktatói, mint a hosszúnak! Általában nem szabad sokáig maradni! Addig maradjon az edző, mí­g nem kell csapatot cserélni! Ne én állí­tsam félre azokat, akik sikereim részesei voltak! Az edző maradjon meg szép emléknek … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Szemben a Mesterrel

Az öltözködés nem sokáig tartott. Hamarosan megjelent az öltöző folyosóján — mintha divatlapból vágták volna ki. Széles mosollyal vezetett be bennünket egy kis szobába, amolyan fogadóba, mutatván, foglaljunk helyet.

Mielőtt ez megtörtént volna, előszedtem egész utazásom alatt féltve őrzött ajándékomat, egy különleges „Miska-kancsót”. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Kottajáték és egyebek

Most legyünk formabontók! Miután tudtam, hogy külföldön, í­gy Olaszországban is, nincs hétközi edzőmérkőzés (nálunk is idejét múlta már!), most a csütörtöki kétkapuzásról essék néhány szó. A 15 percig tartó bemelegí­tés után került sorra, a melegí­tés gyakorlatanyaga azonos volt a szerdaival. Elfelejtettem mondani: ezen a napon együtt dolgozott a két csapat, tehát a tartalékok is! Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

A „Mágus” a pályán

És másnap a „Mago” betartotta í­géretét — sajnos az időjárás is „hű volt önmagához”, most csak ömlött. Olyan idő volt, hogy még én is gondolkodtam volna a szabadtéri edzés megtartásán! (Akik ismernek, tudják, mit jelent ez!)

Minden a szokásos módon történt. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Minden út Rómába vezet

Mint í­gértem volt, most már Rómából jelentkezem, tehát: Saluto i miéi cari lettori dall’ Itália. Vagyis, üdvözlöm kedves magyar olvasóimat Itáliából. „Kis” gonoszsággal kérdezhetné valaki: az rendjén van, hogy vannak olvasók, de hol az í­ró?

Ehhez először is tudni kell, hogyan kerültem én egyáltalán Itáliába? Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →