Kép, Könyv & Videotár
Józsa Miklós képtára
73 éve léptek pályára Sárosiék a világbajnoki döntőben
1938. június 19-én Magyarország és Olaszország csapatai mérkőztek meg a világbajnoki címért.
A magyar csapat világbajnoki keretében 8 ferencvárosi játékos is szerepelt: Háda, Korányi, Lázár, Polgár, Sárosi III., Toldi, Bíró és Sárosi I. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A régi, dicső KK
Csak mint az FTC ügyvezető elnöke és a könyv felelős kiadója érzem jogosnak az élőszó megírását, hiszen a hajdani híres KK meccsekre még gyermekként jártam …
Azért is tartom mind a sporttörténet, mind a szerző szempontjából jelentősnek e mű megszületését, mivel az ötven—hatvan évvel ezelőtti KK ,,hőskor” lassan a feledés homályába merül. Napjainkban ennek a kupának a szerepét már a BEK küzdelemsorozata vette át, így ez a régi híres trófea bizony alaposan háttérbe szorul. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Félezerszer a Fradiért
Születtem 1944. március 16-án Sajóörösön. Ebben a szeretetre méltó kis borsodi faluban a háború alatt néhány hónapig szüleim kis vegyesboltot működtettek a településen. A sors jóvoltából ezen időszak alatt láttam meg a napvilágot a család harmadik gyermekeként.
A II. világháborús időszak befejező szakaszának egy villanásnyi jeleként a visszavonuló német sereg egyik katonája egy pillantást vet az udvaron lévő bölcsőben mozgó kézzel-lábbal az élet jelét adva rugdalózó gyerekre. Édesanyám elmondása szerint azt mondta: „Footballmeister”. Talán észrevette a kéz és láb harmóniáját! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
SCHLOSSER IMRE ÉS A MAGYAR FUTBALL 35 ESZTENDEJE
1934
A futball az az ágazata a sportnak, amelynek Magyarországon és külföldön igen nagy a tömegmozgató ereje.
A nagy népszerűség révén a tömegek érdeklődése nemcsak -anyagi bevételeket jelent, amelyből bizonyos formában segélyezni lehet olyan sportágakat is, amelyek ilyen jelentős bevételre viszonylagosan csökkent érdeklődés révén nem számíthatnak, hanem a nemzetközi futballmérkőzések megrendezésével olyan diplomáciai erőforrást is rejt e sportág magában, amely kiválóan alkalmas nemzetközi kapcsolatok kiépítéseié, a külföld részéről nemzetünk iránt megnyilatkozó érdeklődés fokozására, propagandára.
Schlosser Imre volt az, aki a magyar futballsportnak a megalapozásában nemcsak azzal vett részt, hogy beállt a játékosok csatasorába, hanem azzal is, hogy a fiatal futball játékosok nevelése terén eredményes munkát végzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A magyar foci legendája
Van-e még egyáltalán magyar foci? Hallani-e még a külvárosi grundokon azt a mennyei dobzenét, mely mágnesként vonz magához öreget és fiatalt? Megtelnek-e még egyszer az öreg lelátók lelkes és hozzáértő szurkolókkal?
Lesznek-e még, akik úgy idézik a mi éveinket, mint legendás korszakot, tehetségek termőjét, nevelőjét? Elindulnak-e a játékosszerzők, akiknek a szíve is olyan színű, mint kedvenc csapatuké, hogy megnézzék, mit tudnak a fiatalok?
Teremnek-e költők, mint hajdanán, hogy ódákat írjanak egy ballábas, hálószaggató lövésről? Ezekkel a kérdésekkel találja szemben magát e könyv olvasója.
Rónay Tamás voltaképpen a magyar labdarúgás képekkel illusztrált történetét írta meg, s mint annak igazi rajongója — s ki nem az, aki csak egyszer is látta Puskásékat a pályán? — azt sugallja: van remény.
Hogy a reményből valóság lehessen, ahhoz úgy kellene tudni játszani, mint e könyv mára legendák világába átlépő hősei. Olyan hűséggel és szeretettel kellene űzni e sportágat, mint ők tették fénykorukban.
Mert fénykorokat idéz e könyv, s ebből a hajdani ragyogásból talán még nekünk is juthat valami. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ferencvárosi szív
A szerző egykor maga is a Fradi vízipólózója volt, s egész életében zöld-fehér szív dobogott a kebelében. E remek kötetében igazi, ízig-vérig Karinthy Cinis novellákat olvashatunk, amelyekben a sport, s a Fradi kiemelt szerepet kapott.
Amúgy, „mellesleg” zseniális írások, remek életképek ezek. Mindegyik egy-egy telitalálat! Emberek, s esetek kerülnek terítékre, mulatságos, görbe tükörben ábrázolva a valóságot!
Elsöprő lendületű, remek humorú, átütő erejű, rendkívül élvezetes történetek, zöld-fehér mezben… Ám mindenki, nem csak a zöld-fehér szívű olvasó, emlékezetes, remek olvasmányélményhez jut e kötetet lapozgatva! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Miért beteg a magyar futball?
A sport nemcsak játék, de társadalmi ügy is, különösképpen az a legnagyobb közönséget vonzó sportág, a labdarúgás.
Mikor Végh Antal, a jeles elbeszélő és színpadi szerző, számos izgalmas szociográfiai mű írója a magyar labdarúgás mai — áldatlan — helyzetét boncolja, fontos társadalmi kérdéshez nyúl, nem illetéktelenül: maga is több mint tíz évig rúgta a labdát kisebb-nagyobb hírű pályákon, sőt bizonyos fokig a sportvezetésbe is belekóstolt.
De nem a szakmai okait kutatja elsősorba a magyar futball hanyatlásának, hanem az erkölcsieket. Valóságföltáró szenvedélye vezeti el a tatai edzőtáborba, ez nyilatkozik meg neves vagy névtelén játékosokkal, szakvezetőkkel, bírákkal folytatott beszélgetéseiben.
RIA! RIA! HUNGÁRIA!
A kezdet
„Bécsben ma délután a Magyar Labdarúgók Szövetségének repräzentativ csapata fog mérkőzni a bécsi Football Unió válogatott csapata ellen. A két football-szövetség nemrégiben határozta el magát arra, hogy évenként két ízben, hol Budapesten, hol Bécsben repräzentativ csapatjainak mérkőzésével a köztük fennálló barátságos viszonyt megerősítik. Az első ilyen mérkőzést ma tartják Bécsben, a bécsi Football Unió csapatjában az osztrák főváros 11 jelenleg legjobb játékosa szerepel. A magyar csapatról nemigen mondhatjuk ugyanezt, mert a szövetség a legjobb akaratja mellett sem volt képes csapatja számára egy-két kiválóbb játékost megnyerni; így többek közt Ordódy Bélát, a B.T.C. kitűnő centerhalfját nélkülözni lesz ma kénytelen.
Requiem a nagy 8-asért – a fradisták vargazolija
Egy tündöklő
Megpróbálok nem Zolit írni, hanem Zoltánt. (Azt hiszem, nincs magyar ember, az újpestieket is beleszámítva, aki ne vargazolizna.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
