2018.IV.21. Ferencváros – Paks: 2-2
A Ferencváros a 95. percben mentett pontot a Paks ellen
A 76. perctől kezdve emberhátrányban játszó Csertői-csapat majdnem győzött az Üllői úton.
A labdarúgó NB I 27. fordulójában a listavezető Ferencváros Varga Roland 95. percben szerzett góljának köszönhetően 2–2-es döntetlent játszott a 76. perctől kezdve emberhátrányban futballozó Pakssal a Groupama Arénában.
Radó Imre
Ifistaként szerepelt az 1924. évi Húsvéti-serleg mérkőzéseken, majd később az amatőrcsapatot erősítette éveken át. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kovács István
Kovács István (1953. április 21., Salgótarján – 2020. december 21.) a Nagybátonyi SK (1964-71), a Salgótarján (1971-74 majd 1982-85), a Vasas (1975-79, majd 1986; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja), a Tatabánya (1979-82), az Eger (1985) és az FC Malley (1986) jobbszélsője, középcsatára. 288 NB I-es mérkőzésen 88 gólt szerzett. 1976 és 1980 között tíz alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban és egyszer volt eredményes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schneider Richárd
Első ezüstérmes csapatunk balszélsőjeként 1902-ben egy bajnokin lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Siklóssy Antal
Siklóssy Antal (1896 – 1931. április 18.), az MTK (1921-24: 46 bajnoki / 25 gól; három bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja), majd a miskolci Attila FC balösszekötője, 1923-ban és 1927-ben 2 alkalommal játszott a legjobbak között és 1 gólt szerzett. Az MTK örökös tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Székely Béla
Aránylag sok góllal hálálta meg a bizalmat, amikor az első csapatban lehetőséget kapott. 1934 májusában négy gólt is lőtt a Somogy elleni bajnoki mérkőzésen, de a Fradi akkori aranycsapatába kivételes képességekkel lehetett csak bekerülni.
Posztján a válogatott Kiss Gyula játszott! Aztán 1937-ben a Lazio elleni KK-döntőn fedezetként került be a csapatba.
A visszavágón már nem játszott, de két bajnoki meccsen még igen. Az ötvenedik gólját már nem tudta megrúgni a Fradi színeiben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ilku István
Ilku István (1933. március 6., Budapest – 2005. április 17., Dorog) a Dorogi Tárna és a Dorogi Bányász (1953-68: 352 bajnoki) kapusa, 1956 és 1963 között 10 alkalommal védte a válogatott csapat kapuját. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
Milan Peric: 32
A szerb utánpótlás-válogatott csatár 24 esztendősen igazolt Magyarországra a Kaposvári Rákóczihoz.
A somogyi csapatban 42 bajnoki mérkőzésen 19 gólt szerzett, majd 2011/12 telén a Videotonhoz igazolt, ahol kevés játéklehetőséget kapott.
A Ferencváros a 2012/13-as szezonra vette kölcsön a labdarúgót. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fehéry Ákos
Fehéry Ákos (1882. augusztus 15., Fót – 1921. április 2., Csepel), a MUE balhátvédje, 1903-ban 1 esetben lépett pályára címeres mezben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Elpuskázott lehetőségek
A Videoton megtetette azt a „baráti” szívességet, hogy a mielőtt elkezdtünk volna pulykakasok után kajtatni a Nagyerdőben (ezt a mutatványt még David Attenborough is megirigyelné), a szokásosnak mondható idegenbeli meccsünk előtt feltett költői kérdés mellé még egy párosult. Kezdjük azzal, ami végül is eddig meghatározta az egész bajnoki szezonunkat, miszerint miért is nem tudunk idegenben úgy játszani mint otthon? Ez még annak a fényében is költői, hogy hazai pályán sem mindig remekelünk, bár tavasszal elég szép gombócmennyiséget letettünk a nagyi asztalára. De ha most felteszem a kérdést (mely nem költői), hogy vajon mikor nyertünk utoljára „vidéken”, talán csak a legfanatikusabbak és a képmemóriával megáldottak tudnák kapásból a választ. Bár rajongó vagyok, de nem fanatikus, ráadásul képmemóriával sem rendelkezem, sőt lassan a normál memóriám is felmondja a szolgálatot, ezért nekem fel kellett lapoznom a Tempó, Fradi! adatbázisát, hogy valahol a „múlt homályában” rátaláljak az időpontra: 2017. november 18., Paks. Mielőtt kapnám a fenyítést a doktoranduszoktól, gyorsan hozzáteszem, hogy a tavaszra forduló őszi szezon utolsó fordulójában a Vasast is vertük a Puskásban, és bár vidékiként nem nagyon kedvelem Pestet, ettől még Pest nem vidék. Kivétel persze itt is van, de Újpest eleve egy más tészta, jó-jó a Vasas is (tegnap játszottak is egy „vidéki rangadót”), de talán belekeveredtem a mondókámba, így gyorsan vissza is lapátolom magam a vidéki szereplésünkhöz. Pakson időztünk egy kicsit, majd utána kikaptunk a Viditől, a Halitól és a Divitől – csak hogy ne maradjon ki a Bódog csapat a becéző szavakból. Ezen túl meg, ahhoz elég egyetlen ujjunk is, hogy amikor győztünk idegenben (azért azok vannak többségben), ahhoz mikor párosult jó játék. Tudom, ehhez már tényleg képmemóriával kell rendelkezni, ezért megsúgom: tavaly szeptemberben, a Honvéd ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....







HOZZÁSZÓLÁSOK