Feljegyzések a fotelból – Gól az elején a végén, közte béke és nyugalom

fotelszurkolo-29Két héttel ezelőtt még azt hittük, hogy újra miénk a világ, hogy a nagy összeborulás után és a Loki legyőzésével már sokkal nyugodtabban várhatjuk a Mikulást. A zöld-fehér ajándék fele már a puttonyban pihen, a másik felére van még négy meccsünk, melyből egyik sem í­gérkezik sétamenetnek – főleg a Videoton elleni „hatpontos” rangadó -, de a megegyezés adott annyi plusz energiát és erőt, hogy abban reménykedtünk, innentől már egy Big Bad traktor sem tudja leszorí­tani a csapatot a harmincas kilométerkőig vezető útról. Aztán még fel sem ébredtünk az előző esti kábulatból, vasárnap reggel olyan hí­rek fogadtak, melyek úgy tarolta le a magyar médiát, hogy attól még az 1997-es Paka-szupertájfun is vigyázzba vágta volna magát. A hí­rkavalkád azóta is tart, egyre bővülnek a rendőrségi dossziék, naponta rúgják ránk az ajtót, nehogy gyorsan felejtsünk, hogy örökre belénk égessék – ilyen borzadály még egyszer nem fordulhat elő egy labdarúgó mérkőzésen! Erre persze nincs garancia és hiába is hisszük azt, hogy „a Vizsgálat lezárult, felejtsük el!” után újra tisztán ébredhetünk, ez bizony örökké belénk fog ivódni és sokáig skarlát betűként fog éktelenkedni rajtunk. Ezek után nem maradt más, mint a puttonyból kilopott Mikulás ajándék „második részét” bezsebelni és nem engedni a behemót traktornak, hogy leszorí­tson minket az útról és a paksi elágazásnál nehogy rossz irányba forduljunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.18. Paks – Ferencváros: 0-2

NS-20171119-01-20171118

Mumusa otthonában is győzött a Ferencváros

A fővárosi zöld-fehérek sorozatban a kilencedik meccsükön szereztek pontot.
A labdarúgó NB I 16. fordulójában a Ferencváros Joseph Paintsil korai és Amadou Moutari hajrában szerzett találatával 2–0-ra legyőzte a Paksot idegenben, í­gy megszakí­totta a tolnaiak ellen 2016 áprilisa óta húzódó nyeretlenségi sorozatát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tragikus Dallam

Bőrszegecses futballcipő – valószí­nűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Bőrszegecses futballcipő – valószí­nűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Majd százéves focicipő a fradista mártí­r hagyatékának fő ékessége

Százéves tárgyak is fellelhetők, nem is kevés, Tóth-Potya István hagyatékában, amelynek darabjait az 1945-ben mártí­rhalált halt futballnagyság unokája mutatta meg lapunknak. Potya nemcsak nagyszerű labdarúgó, remek ember is volt, szellemi hagyatéka is példás – az élete pedig kész regény, számos elfeledett, rosszul ismert vagy a köztudatba be sem kerülő történettel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.14. Magyarország – Costa Rica: 1-0

NS-20171115-01-20171114

A vége legalább szép lett, egy góllal legyőztük Costa Ricát

Nikolics kissé szerencsés találata döntött a vb-résztvevő ellen, jöhet a Leekens-korszak.
A magyar labdarúgó-válogatott győzelemmel zárta az évet, felkészülési mérkőzésen Nikolics Nemanja góljával 1–0-ra legyőzte a világbajnoki résztvevő Costa Ricát a budapesti Groupama Arénában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.9. Luxemburg – Magyarország: 2-1

NS-20171110-01-20171109Nem elí­rás, nem sajtóhiba: Luxemburg–Magyarország 2–1!

És a hazaiak még elpuskáztak pár ziccert. Annyiszor reméltük már, hogy leértünk a futballgödör aljára… Talán most?
A magyar labdarúgó-válogatott felkészülési mérkőzésen 2–1-re kikapott Luxemburgban. Az 53. percben Lovrencsics Gergő piros lapot kapott.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.9. Ferencváros – Balmazújváros: 1-0 (edzőmérkőzés)

W_ftc-balmazFelkészülés: Lovrencsics három gólja után 1–0-ra nyert a Fradi

A Ferencváros labdarúgócsapata felkészülési mérkőzésen 1–0-ra legyőzte a Balmazújvárost.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – A Sas leszállt

fotelszurkolo-29Egy gyors mozdulat és lekerül a Sas fejéről a takaró sapka. Szemei előtt kitárul a világ, kicsit aggódva néz körül az Aréna zöld-fehérbe öltözött forgatagában, keresi a gazdáját, szeretné már hallani a hí­vó hangot, látja a pálya közepén a dobogót, rajta a csalogató falatokkal. Indulni kéne, de szárnyai mintha megmerevedtek volna. Túl sok az ismeretlen arc, túl erős a hangorkán, mintha az arénán átlibbenő szellő sem hozná felé a jeleket. Kell egy kis noszogatás, mintha a gazda közeledne, csak el kéne indulni, neki itt feladata van, körbe kell szállni, köszönteni kell a szurkolókat, éltetni a Ferencvárost. Nem szabad megijedni, mert a félelem úgyis utolér. De ha szembeszállunk vele, akkor mi használhatjuk a félelmet, ahogy a madarak teszik a vadonban rájuk zúduló viharral: szembefordulnak vele és fölébe emelkednek. Most neki is ezt kell tennie. Már érzékeli a pódiumot, már a csőrébe érzi a friss hús illatát, de mintha megtorpanna, mintha elveszne az Aréna zsibongó őrületében. Átrepül a pódium felett, a gazdája aggódva követi, kiterjeszti hatalmas szárnyait, már élvezi a repülést, élvezi, hogy ennyien vagyunk, hogy egyek vagyunk, hogy három év után újra egyesült a család. Ez számára is furcsa érzés, a kapu mögött még soha nem látott ekkora tömeget. Ekkor gondol egy merészet, fittyet hány a hús bódí­tó szagára, neki most nem itt kell landolnia, megcélozza a kapufa keresztlécét, ha most labda lehetne a „vinklibe” csapódna, de az legyen Varga Roli és Böde Dani dolga. Fenséges tekintettel ül a kapufán, nem Cukicot akarja utánozni, de onnan szép a világ, onnan látni a zöld-fehérbe öltözött tömeget. A Sas leszállt…a Tábor visszatért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.4. Ferencváros – DVSC: 2-1

NS-20171105-01-20171104

A Fradi egy góllal nyert, és megszakí­totta a DVSC sorozatát

A második félidőben egy kétperces rövidzárlat okozta a Debrecen vesztét.
A gól nélküli első félidő után a Ferencváros hazai pályán 2–1-re legyőzte a Debreceni VSC-t a labdarúgó NB I 15. fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Amikor örökre elköteleztem magam az FTC mellett – Ultras Comeback, a „Tábor” visszatérése elé

b-közép-bélyegBárkit kérdezünk meg, hogyan vált FRADISTÁVÁ, mindenkinek, egyéni története van erről. Jómagam – már leí­rtam máshol, e hasábokon is – családi tradí­ciók mentén kaptam zöld-fehér alapokat, habzsoltam szeretett Nagy Bélánk könyveit, kí­vülről fújtam a Ferencvárosi TC futball történelmét, csüggtem a TV-n, ha játszott a Fradi, a vereségeknél egy hétig használhatatlan voltam, elkeseredett és „életunt” (tizenévesen.:-).) , ha nyertünk, akkor rohantam a játszótérre focizni másnap és én voltam, Ebedli, Nyilasi és Pogány (egy személyben…). Később, a győzelmek után, még a házibuliból is elszöktünk többed magunkkal a Blahára, ahol éjfél körül megjöttek az első Népsportok és olvasgattuk az osztályzatokat, habzsoltuk a tudósí­tást és boldogan szemléltük a tabellát: „1. Ferencváros…” De volt azért ott még valami. Valami, ami nem igazán SPORT, mégis elmaradhatatlan, utánozhatatlan kelléke annak, a kulissza, a körí­tés. A Fradi tábora. A 12. játékos, a szurkoló! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Kí­nkeserves, gyötrelmes győzelem

fotelszurkolo-29A mögöttünk elszáguldó hét sem volt eseménymentes. Lassan már azt hiszem, hogy egy újabb Survivor műsor indul, csak nem valamelyik varázslatos lakatlan szigeten, hanem az Üllői 129 környékén. De ha nincs kedvünk szerepelni egy túlélő showban, akkor felülhetnénk valamelyik nevezetes óriáskerékre (mondjuk az londonit kipróbálnám, dacolva a tériszonyommal), ahol egyrészt totál elszédülünk és néhány forgás után már tényleg azt sem tudjuk, hol is vagyunk valójában, másrészt meg a látvány úgy elvarázsol, hogy eszünkbe sem jutna kikászálódni a forgó őrületből. Egy hete a derbi után ezt éreztük a lelátón amikor is örömittasan hittünk a győzelem erejében, hiszen a sok minden csodálatos, de a dózsa elleni diadalnál nincs csodálatosabb (bocsi Szophoklész). Keddig még kitartott az öröm, ráadásul a győzelem mellé még egy rövid üzenetben megküldött ajándékot is kaptunk, miszerint megszületett a kiegyezés (1867 után szabadon), melynek részleteiről szerdán, egy sajtóeseményen kapunk tájékoztatást. Ebbe az ünnepinek látszó eseménybe rondí­tott bele a keddi fiaskó, mely akkora tasliként csattant az arcunkon, hogy azt még Bud Spencer is megirigyelhette volna. Kondás barátunk repkedett az örömtől, Doll a méregtől, fel is vette az igazságosztó szerepét, a szurkoló meg csak állt tétován, meredten és kábultan és halvány f-betűje sem volt, hogy vajon mi is történt megint a csapattal. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK