Már nyolc éve, hogy elment a krónikás
Külföldön járva egyáltalán nem meglepő, ha valamely ismert futballklub stadionjában találunk egy múzeumot, amelyben az illető egyesület labdarúgói által szerzett trófeákat és az elmúlt sok évtized írásos és tárgyi emlékeit csodálhatjuk meg. E csapatok múltjáról pedig különböző, a klubok által megjelentetett újságokban, könyvekben olvashatunk rengeteg érdekességet.
Magyarországon a Ferencvárosi Torna Club büszkélkedhet ilyen múzeummal és azzal, hogy történetét hozzáértő módon feldolgozták. Mindez egy olyan ember érdeme, aki közel négy évtizedig töltötte mindennapjait a klubban. Hatalmas munkával, elképesztő mennyiségű dokumentumot gyűjtött össze és rendszerezett, mindent megtudott szeretett egyesületéről, amit csak lehetett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Minden egy helyen Nagy Béláról…
Nagy Béla képtára
Meghívó a IV. Író-Olvasó találkozóra
Minden kedves Olvasónkat meghívunk
a Tempó Fradi
2014. március 29-én 13 órakor kezdődő
IV. Író-Olvasó találkozójára!
Az otthon zöld füvén XI.
Bányásznap Mikulás előtt
Szent Borbála, akinek a legendája a villámlással kötődik össze, idővel a bányászok, kohászok és tűzszerészek védőszentjévé vált. Nevét tragikus és önfeláldozó élete tette halhatatlanná, de az előbb említett szakmához az a hit kötötte, mely szerint a tisztelői nem halnak meg gyónás és a betegek utolsó kenetének felvétele nélkül. És ha belegondolunk, hogy ezek a szakmák mennyire veszélyesek voltak, egyből érthetővé válik miért is kötődik a bányásznap Borbálához. A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza, a II. világháború előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket. A második világháború és az azt követő kommunista berendezkedés ezt a rendet felbontotta, és 1951-től szeptember első vasárnapján rendezték meg a Bányásznapot. A tatabányai bányászat rendkívül sanyarú viszonyai, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenség késztette az akkori politikát, a bányászok helyzetének javítására, erkölcsi és anyagi elismerésére. És ennek egyik eszköze volt a Bányásznap törvénybe iktatása.
A másik eszköz már sokkal hétköznapibb és sportosabb volt. Az ötvenes évektől ha bányásznap, akkor bajnoki mérkőzés, és a sorsolás „szeszélye” folytán a hazai bányászcsapat ellenfele a Ferencváros volt. Így vált teljessé az ünnep, bár voltak kivételek. 1958-ban a svédországi világbajnokság átírta a forgatókönyvet, és szeptember első vasárnapján a Honvéd látogatott Tatabányára (a Fradi akkor épp az Újpestet verte 4:2-re), de szeptember 30-án (Borbála névnap december 4-én van) már nem kerülhettük el a sorsunkat. A „pót-bányásznapi” mérkőzésen meg olyan történt, melyre az 1957-s „újjászületésünk” óta nem volt példa.
Kaptunk egy ötöst… Nem a lottón, hanem a focipályán. Hogyan történhetett meg ez a „szégyen”? Az Otthon zöld füvén következő fejezetéből ez is kiderül.
Feljegyzések a fotelból – Gyenge egy pont
Bács-megyeiként mindig különleges eseménynek számított ha a Fradi Kecskeméten vendégszerepelt. A „Hírős-város” egészen 2008-ig nem nagyon kényeztette el a város és a megye fociszerető közönségét, hiszen volt olyan év (ha az emlékeim nem csalnak akkor 1979-ben), amikor a megyei bajnokságban „bucira” vertük őket. Tudom, hogy akkor voltak olyan erők, akik el szeretették volna tüntetni a KTE-t, hiszen az akkori városvezetés inkább a konkurens csapatot, a KSC-t preferálta. Annak idején hívtak is a KTE-hez (atyaég, de régen is volt!), de végül is egy sérülés megakadályozta, hogy lila-fehér mezt húzzak magamra… amit utólag a szín miatt talán nem is bánok. Jó-jó bánom én, hiszen akkor kerültek vissza az NB III-ba és elég nagy terveket szövögettek, de hát egy Fradistának mégis csak a lila szín nem Szirnyei Merse Pál csodás hölgyét jelenti… Pedig Kecskemétnek Fradi vonatkozása is van, Fenyvesi Máté onnan került a Fradihoz, a legendás Tüske becenevet is ott „akasztották” rá, amit a mai napig büszkén visel (van is miért!). És most ennél a pontnál kéne befejezni, mert amit ma játék címén produkált a csapat, az méltatlan ahhoz a múlthoz amit Fenyvesi Máté neve fémjelez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.III.23. Kecskeméti TE – Ferencváros: 0-0
A Fradi továbbra is nyeretlen Doll-lal az élvonalban
A 21. forduló záró mérkőzésén gól nélküli döntetlent játszottak Kecskeméten a zöld-fehérek.
A labdarúgó NB I huszonegyedik fordulójának záró mérkőzésén a Kecskemét a Ferencváros fogadta, és bár több helyzetet is kialakítottak a felek, a bajnoki gól nélküli döntetlenre végződött. Thomas Doll-lal a kispadon továbbra sem nyert a pontvadászatban a Fradi, 2010 óta nem kapott ki odahaza fővárosi csapattól élvonalbeli mérkőzésen a KTE.
2014.III.22. NB III, Ferencváros II. – Nyírbátor: 0-2
Az otthon zöld füvén X.
Mese a 13 találatról
Géza, a történelem tanár, Vali, a kenyereslány, Bartha doktor, az orvos, és Károly bácsi a pincér különböző okok miatt totóznak. Egyszer közösen töltenek ki egy szelvényt és 12 találatuk lesz (az ötvenes években ez jelentette a főnyereményt). Sokunk számára ismerős a történet, amit Bacsó Péter ötletéből Makk Károly álmodott a filmvászonra néhány hónappal az 56-s forradalom és szabadságharc kitörése előtt.
8 évvel előtte, 1948. november 1-én, az Üllői úton egy másik „mese” zajlott a zöld gyepen. A Fradi álomcsapata eggyel meg is toldotta a lottó főnyereményét és 13 találatot ért el a Győri Vasas ETO ellen. Kocsis és Deák felváltva lőtték a gólokat, mindketten 5-5 gólig jutottak. A mérkőzés elején Kocsis szerzett két gólt, majd utána Deák duplázott, majd újra Kocsis jött két góllal és mivel Deák sem akart lemaradni, ő következett egy duplával. Mire duplázva elértek a mérkőzés végére, már „csak” egy-egy találatra maradt idejük…A „gólverseny” között az ellenfél is lőtt kettőt, igaz a saját kapujukba.
13 lett a vége, egy mesés délutánon, 1948. november 1-én. A bajnokság végén 140 találat (melyből Deák 59-et szerzett), 11 pontos előny és minden idők egyik legjobb Ferencvárosa – amit a hatalom a következő bajnoki szezonban darabjai szedett szét.








HOZZÁSZÓLÁSOK