Feljegyzések a fotelból – Csak gólokra adnak pontokat
Ahogy a ma reggeli muzeális barangolásomat kezdtem, mindig is kedveltem a Győr elleni meccseket. Egyrészt a vidéki csapatok közül velük játszottunk a legtöbbször, másrészt olyan nagyszerű derbik fűződnek a „testvér” zöld-fehérhez, melyek örökké emlékezetesek maradnak. Hiszen lehet elfelejteni Nyilasi Tibor és Lipcsei Peti mesterhármasát? De ha már gólokról esik szó, akkor meg kell említenem a Ferencvárosi labdarúgás aranylabdását, Albert Flóriánt is, aki 15 gólt termelt a Győr ellen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy utoljára 2004-ben nyertünk Győrött, és az utolsó két meccsünket el is vesztettük, ráadásul a 2011 őszi tabella sem a legszebb oldalát mutatja (a Győrnek igen, de ez nem nagyon vigasztal), de ettől függetlenül a szokásos gyomorgörcs mellé egy kellemes bizsergés is párosult egész nap, mely elsősorban az emlékek felidézése okozott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2011.IX.18. Győri ETO – Ferencváros: 2-0
A Ferencváros hiába dolgozott ki Győrben több helyzetet, mint az ETO, a hazaiak első két lövésükből két gólt szereztek, ezt követően pedig magabiztosan őrizték előnyüket. A 2–0-s győri győzelemben a helyzetekkel jól sáfárkodó támadók mellett Szasa Sztevanovics kapusnak is elévülhetetlen érdemei vannak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Muzeális barangolás – Győri ETO
Kedvelem a Győr elleni meccseket. Annak ellenére, hogy a két csapat először 1922-ben játszott egymás ellen, a figyelem a hatvanas években terelődött a két zöld-fehér csapat összecsapásaira. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy azokban az években volt mindkét csapat aranykora. A Győr 1960-ban jutott vissza az élvonalba (Győri Vasas ETO néven) és már 1963-ban bajnoki címet ünnepelhetett. Igaz, hogy csak félszezonos bajnokságban, és hármas holtverseny után jobb gólaránnyal nyerték meg első bajnoki címüket a Honvéd és a Fradi előtt. Ráadásul ez után kezdett „érdeklődni” a politikai is az ETO iránt, és amikor a Rába gyár tejhatalmú vezére lett Horváth Ede, a focit is magához láncolta. A fúzió 1965-ben következett be, innentől már Rába ETO néven játszottak.
2011.IX.17. NB II., Ferencváros II. – Győri ETO II.: 0-0
Nem született gól NB II-es csapatunk újabb bajnokiján. Az Üllői úti találkozón Lipcsei Péter együttese 0-0-ra végzett az ETO II ellen az 5. fordulóban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Badonszki Imre Fradi-jelvény albuma
A CSÁSZÁR NEVÉBEN
Albert Flórián ma ünnepli hetvenedik születésnapját. A Fradi legendája még manapság is nap nap után bejár munkahelyére, a róla elnevezett stadionba. Persze azok voltak az igazán szép idők, amelyeket a pályán töltött. Aranylabdásként. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2011.IX.15. Ikarus – Ferencváros: 0-12 (edzőmérkőzés)
Csapatunk tizenkét góllal verte a BLASZ első osztályában szereplő Ikarus csapatát. Somalia és Pölöskey 4-4 gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zöld-fehér legendák arcképcsarnoka: Császár
A Ferencváros labdarúgás legendás játékosa, Albert Flórián ma ünnepli 70. születésnapját. A „Császár”, a „Flóri”, az „Aranylábú” – mind olyan kedves becenév amit csak a legnagyobbak érdemelhetnek ki. Sajnos élőben csak egyszer láttam játszani, azt is 1974-ben, a búcsúmérkőzésén. Bár rengeteg újságcikk áll rendelkezésünkre a pályafutásáról és mivel naponta foglalkozom a Fradi történetével, ismerem is a legfontosabb állomásokat, de egy születésnapi köszöntőnek többnek kell lennie, mint egyszerű „adatszolgáltatás”. Ezért nem is vállalkozhatok rá, hiszen még nagyon sokan élnek olyanok, akik végig tudták kísérni a Császár legendás pályafutását, személyesen látták varázslatos cseleit, pompás góljait.
Feljegyzések a fotelból – Az egyiknek sikerül, a másiknak nem
A reggeli kávém mellé desszertként mindig sportújságot tálalok fel magamnak. Vasárnap reggel azonban egy kicsit lusta voltam ahhoz, hogy elsétáljak a város ma már egyetlen újságosbódéjához. Pedig évekkel ezelőtt, amikor még főleg szombaton voltak a bajnoki mérkőzések, elég volt kinyitnom a szemem vasárnap reggel és már pattantam is ki az ágyból és rohantam az újságoshoz, nehogy elvigyék előlem a reggeli desszertemet. Alig vártam, hogy kézbe vegyem, hogy érezzem az újságpapír semmihez sem hasonlítható zizegését. Bár tudtam az eredményt, de már ott bele kellett lapoznom, hogy megnézzem az osztályzatokat és azt, hogy vajon hanyadikok vagyunk a tabellán. Ezen túl meg ismerősökkel is összefutottam – volt olyan akivel csak ott találkoztam éveken át – és percekig ecseteltük a forduló eredményeit. Egyben általában egyetértettük: a Fradi megérdemelten nyert. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Juha Hakola
HOZZÁSZÓLÁSOK