„Tanári etűdök” az öltözők világából!

Vannak a magyar labdarúgásnak olyan korszakos egyéniségei, akik nélkül nem lehet megérteni az adott kor történéseit, és vannak akik évtizedeket, korosztályokat kötnek össze. Az esetükben elég egy kép, egy rövidke epizód, egy villanás a pályáról, és máris tudjuk és máris érezzük a zsigereinkben a kor illatát, a pillanat varázsát. Nem kell lábjegyzetet í­rni, nem kell a kort közelebb hozni, mert ezek a legendás játékosok és edzők jelentik a magyar labdarúgás és benne a Ferencvárosi labdarúgás történelmét.

Egy ilyen élettörténet tele van sztorival, anekdotával, van akiről nehéz lenne e témában egy A4-es oldal két oldalát megtölteni, és van akiről, vagy akitől folytatásos regényt lehetne szerkeszteni a már megjelent í­rásokból. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Napirenden a bázis: 1962 kontra 2011

Az irattárunk feldolgozása során számtalan érdekes és értékes dokumentumra, újságcikkre és könyvre bukkanunk. Ezek rendszerezése folyamatban van és terveink szerint az elkövetkező időkben több sorozatot is indí­tunk (van olyan mely már a közeli napokban fog megjelenni). Amikor elkezdtük „gyűjtési akciónkat” még mi sem gondoltuk, hogy ennyi újságcikk és egyéb dokumentum őrzi a Ferencvárosi labdarúgás dicsőséges múltját. A részletes mérkőzés beszámolókon és a játékosokról szóló í­rásokon kí­vül több olyan különleges cikket is találtunk, mely az adott korról szól, de több év múltával ha olvassuk, már önálló életre kel és a múlt mellett a jelennek is tartogatnak meglepetést és tanulságot.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Csak gólokra adnak pontokat

Ahogy a ma reggeli muzeális barangolásomat kezdtem, mindig is kedveltem a Győr elleni meccseket. Egyrészt a vidéki csapatok közül velük játszottunk a legtöbbször, másrészt olyan nagyszerű derbik fűződnek a „testvér” zöld-fehérhez, melyek örökké emlékezetesek maradnak. Hiszen lehet elfelejteni Nyilasi Tibor és Lipcsei Peti mesterhármasát? De ha már gólokról esik szó, akkor meg kell emlí­tenem a Ferencvárosi labdarúgás aranylabdását, Albert Flóriánt is, aki 15 gólt termelt a Győr ellen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy utoljára 2004-ben nyertünk Győrött, és az utolsó két meccsünket el is vesztettük, ráadásul a 2011 őszi tabella sem a legszebb oldalát mutatja (a Győrnek igen, de ez nem nagyon vigasztal), de ettől függetlenül a szokásos gyomorgörcs mellé egy kellemes bizsergés is párosult egész nap, mely elsősorban az emlékek felidézése okozott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.IX.18. Győri ETO – Ferencváros: 2-0

A Ferencváros hiába dolgozott ki Győrben több helyzetet, mint az ETO, a hazaiak első két lövésükből két gólt szereztek, ezt követően pedig magabiztosan őrizték előnyüket. A 2–0-s győri győzelemben a helyzetekkel jól sáfárkodó támadók mellett Szasa Sztevanovics kapusnak is elévülhetetlen érdemei vannak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Muzeális barangolás – Győri ETO

Kedvelem a Győr elleni meccseket. Annak ellenére, hogy a két csapat először 1922-ben játszott egymás ellen, a figyelem a hatvanas években terelődött a két zöld-fehér csapat összecsapásaira. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy azokban az években volt mindkét csapat aranykora. A Győr 1960-ban jutott vissza az élvonalba (Győri Vasas ETO néven) és már 1963-ban bajnoki cí­met ünnepelhetett. Igaz, hogy csak félszezonos bajnokságban, és hármas holtverseny után jobb gólaránnyal nyerték meg első bajnoki cí­müket a Honvéd és a Fradi előtt. Ráadásul ez után kezdett „érdeklődni” a politikai is az ETO iránt, és amikor a Rába gyár tejhatalmú vezére lett Horváth Ede, a focit is magához láncolta. A fúzió 1965-ben következett be, innentől már Rába ETO néven játszottak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Zöld-fehér legendák arcképcsarnoka: Császár

A Ferencváros labdarúgás legendás játékosa, Albert Flórián ma ünnepli 70. születésnapját. A „Császár”, a „Flóri”, az „Aranylábú” – mind olyan kedves becenév amit csak a legnagyobbak érdemelhetnek ki. Sajnos élőben csak egyszer láttam játszani, azt is 1974-ben, a búcsúmérkőzésén. Bár rengeteg újságcikk áll rendelkezésünkre a pályafutásáról és mivel naponta foglalkozom a Fradi történetével, ismerem is a legfontosabb állomásokat, de egy születésnapi köszöntőnek többnek kell lennie, mint egyszerű „adatszolgáltatás”. Ezért nem is vállalkozhatok rá, hiszen még nagyon sokan élnek olyanok, akik végig tudták kí­sérni a Császár legendás pályafutását, személyesen látták varázslatos cseleit, pompás góljait.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK