Egy focitörténész fejfájásai II.

Hazai „hivatalos” mérkőzések vagy mennyi az annyi? – 1. rész
Elvileg az a hivatalos, amit az MLSZ így tart számon. Ugyanakkor minden kívülálló bámul azon, hogy ahány klub – annyiféle nyilvántartás. De talán a következőkből valamennyire megértik. Vagy senki végképp nem ért semmit …
Még gimnazista koromban kialakítottam három kategóriát.
1/ Bajnoki
2/ Magyar (Népköztársasági) Kupa
3/ Egyéb hazai díjmérkőzés
A Bajnokságot és a Kupát csak a szövetség írhatja ki. (Nem véletlen, hogy Angliában egyszerűen „FA Cup”, azaz a „Szövetség Kupája” vagy „Szövetségi Kupa” a neve.
Jó-jó, kérdezhetik a naivak, akkor mi a baj vele. Hiszen itt van hivatalos nyilvántartás. Csakhogy nem minden mérkőzés számít a végén a sorozatból mérkőzésnek, ami el is kezdtek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Két félidős boldogság
A Győr elleni találkozó előtt mindenki tisztában volt azzal, hogy mennyire fontos mérkőzés előtt állunk. Győzelemmel ott ragadnánk az élmezőnyben, plusz jó ajánlólevél lenne a derbi előtt, mely minden Ferencvárosi szurkoló számára, a „mérkőzés”. Másrészt az össze-vissza tologatott időpont miatt, a klub vezetése ingyenessé tette a szurkolók számára a mérkőzést. A szándék díjazható, a cél az volt, hogy visszacsalogassa a nézőket a Szentélybe. Az, hogy mennyire jött be az ötlet, arról lehetne elmélkedni, a várt telt ház elmaradt ugyan, de remélhetőleg voltak olyanok, akik a látottak után ismét visszatérnek a lelátókra.
A hírek szerint több ismert személyiség is eljött, és csak remélni lehet, hogy őket nem az ingyenesség vonzotta, és nem a Fradit akarták felhasználni arra, hogy ismét a reflektorfénybe kerüljenek, mert amit ma a csapat produkált, az minden pénzt és minden népszerűséget megért! Egy olyan varázslatos estét produkáltak a fiúk, amire már nagyon régen vártunk, és ami a Videoton elleni mérkőzés után, talán benne is volt a levegőben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nikola Jakimovski
2010.IX.1. Ferencváros – Győri ETO: 3-0
A Ferencváros hazai pályán 3–0-ás győzelmet aratott a Győri ETO felett a labdarúgó NB I 5. fordulójának záró mérkőzésén. A fővárosi zöld-fehérek mindkét félidő elején betaláltak és Marek Heinz duplájával, illetve André Schembri találatával megérdemelten szerezték meg a három bajnoki pontot.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Tóth Potya István
Tóth Potya egy időben az olasz Ambrosiana edzője volt. Ebből az időből való a következő tanmese a népszerű mester előadásában.
A Juventus ellen játszott az Ambrosiana, ami igen nagy eseménye volt az olasz bajnokságnak. A mérkőzés előtt azt mondtam a csapat jobbszélsőjének, egy tehetséges, fiatal játékosnak: ha a kapu elé érsz, lehetőleg Combi jobbja felé lődd a labdát, mert azon az oldalon nehezebben véd, mint a másikon. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Régi csibészek – Vépi Péter
Gulyás László portréműsora Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2010.VIII.28. NB II., PMFC – Ferencváros II.: 3-0
3-0-s vereséget szenvedett NB II-es együttesünk a feljutásért küzdő PMFC otthonában. Már az első percben hátrányba kerültünk Lovrencsics találata után, sőt az első negyedóra végén Gyánó találata után 2-0-ra vezettek a hazaiak. Veszélyesebben játszott a Pécs, amely Simonfalvi góljával a 70. percben állította be a végeredményt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Schaffer Alfréd
A magyar futballnak volt királya és volt császára (utóbbiból, ugye, kettő is). A királyt — a történelmi gyakorlattól eltérően — a németek választották meg.
Fussballkönig — mondták minden idők legkiválóbb magyar csatárainak egyikére, Schaffer Spécire. „Hatalmas termetét meghazudtoló fürgeséggel, ötletes és technikailag finom húzásokkal, hadvezérként irányította a csatárokat” — olvashatjuk a róla készült jellemzések egyikében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FRADIVAL A FÖLD KÖRÜL (359)
Azok a fradisták, akik még élőben láthatták Sárosit, Rudast, Kispétert, s a többi legendát, átszellemült arccal magyarázzák azt a csodát, amit akkor átéltek. Sokszor talán úgy érezzük, mi sosem érezhetjük át azt az összetartást Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy focitörténész fejfájásai I.
Hogy miért nem írtam azt hogy „Fraditörténész”? Azért, mert ugyan nálam természetesen a Fradival kapcsolatban jöttek elő a problémák, de nyugodtan állíthatom, hogy a világ valamennyi klubjának története során ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie a kutatóknak.
Azaz: melyik mérkőzéseket vegye figyelembe.
Jó vicc – mondhatja, aki még nem próbálkozott ilyennel – hát a hivatalosakat.
Igenám! Csakhogy – főleg a régebbi időket tekintve – nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy melyik a „hivatalos”…
Amikor 1954-ben (elsős gimnazistaként) elkapott a „Fraditörténészség”, nagy naivan elkezdtem írni a meccsek adatait. „Üptre” mindet. Aztán hamarosan rájöttem, hogy a hazai barátságos- és edzőmeccseket lehetetlenség számon tartani, és értelme sincs. Egy kattintás ide a folytatáshoz....







HOZZÁSZÓLÁSOK