Utazás a tizenhatos mélyére
„Persze akinek az élete ennyire át van szőve a futballal, az nem tud nem szurkoló lenni. Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egyszerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő.
Ebből egyébként nem vontuk le azt a következtetést, hogy aki nem fradista, az nem ember, ahogy azt a szigorú logika vagy hülyeség megkövetelte volna. Az unokabátyám például Honvéd-drukker volt, igaz, kizárólag Tichy Lajos miatt, és Tichyt a legvadabb Albert-hívő is akceptálta. Vannak rüsztök és bal lábak, melyeket egyszerűen akceptálni kell. Minden ellenkező finom elgondolás ellenére az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert a csapat jó, hanem mert a miénk.
…
Szurkolói létem legfényesebb pillanatai a Fradihoz és Alberthez fűződnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az emlékek szárnyán – A siófoki első gól
Az emlékek néha furcsa játékot űznek velünk. Néha úgy törnek elő, hogy nem is keressük őket, nem is próbáljuk előhívni őket az „archívumunkból”. Tudom, hogy sok agykutató szerint ez soha sem véletlen, hiszen az agyunk azon részén mely elraktározza a múlt képeit, van egy ösztönös kapcsoló, melyet ha megnyomunk, az azonnal munkához lát és megkeresi azt, ami éppen foglalkoztat bennünket. Ehhez meg elég lehet egy szó, vagy elég lehet egy pillanat. Még akkor így van, ha abban a pillanatban éppen más emlékek telepednek ránk és igazán nem is szeretnénk azt, hogy egy másik emlékkép kizökkentsen abból, amely egész lényünket behálózta.
Hajnalban egy ilyen villanás ébresztett. Mikor kinyitottam a szemem és az elmúlt napokhoz hasonlóan nem a várt emlékkép fogadott, egy pillanatig még rosszul is éreztem magam. Vissza akartam aludni, egyszerűen nem akartam tudomást szerezni arról, hogy nem csak egyetlen emlékkép uralhatja a gondolataimat. Pedig belül tudtam, hogy ez szándékos, hogy ez egy üzenet, ez egy olyan pillanat, amiért tényleg érdemes végleg kinyitni a szemem és néhány pillanat erejéig hagyni, hogy átvegye az irányítást a gondolataim felett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – „Csendes” döntetlen
Két nappal ezelőtt, amikor írtam a „Csak a győzelem számít” jegyzetemet, még kizárólag csak a Ferencváros és az előttünk álló fontos mérkőzés járt a fejemben. Úgy gondoltam, egy olyan fordulóponthoz érkezett a csapat, hogy az MTK elleni mérkőzés után, az elmúlt időszakban felhalmozódott kérdéseimre válaszokat fogok kapni. Bíztam abban, hogy a csapat rám cáfol és a hazai botladozások után megmutatja az igazi arcát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2010.IV.10. MTK – Ferencváros: 1-1
A Soproni liga 22. fordulójában a Ferencváros az MTK-hoz látogatott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoli – Megállt egy Fradi szív
Varga Zoltán
Még úton voltam, amikor este kilenc órakor jelzett a telefonon: új sms érkezett.
Mivel az autóban ültem és vezettem, egyből nem olvastam el a hírt, de azt láttam, hogy a Fraditól érkezett az üzenet. Nem tudom miért, de rossz érzésem támadt. Mentem még néhány kilométert és megálltam az első megállónál. Közben éreztem, hogy hevesen ver a szívem és kezem sem akart a mobilhoz közelíteni. Már nem is emlékszem arra, hogyan néztem meg az üzenetet, csak azt tudom, hogy nem akartam elhinni, amit olvasok.
Varga Zoli elment. Örökre itt hagyott minket. Bénán ültem az autóban, úgy szorítottam a mobilt, hogy már fájt tőle a kezem. Az üzenet végét már nem láttam jól, mert a könnycseppek befedték a szemem. Hirtelen összefolyt mindent, a könnyek találkoztak az emlékekkel. Képek villantak fel. Néhány hónappal ezelőtt, a 65. születésnapjára még videót készítettem neki és köszöntőt írtam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vargazoliról
Varga Zoltán
Sokszor keveredtünk vitába, hogy milyen edző, ember is Ő valójában. Voltak akik nem szerették, és voltunk akik szerettük, odafigyeltünk szavaira, mondataira. Egy őszinte, egyenes és tisztességes ember mondataira, akinek a Fradi az élete volt. Tenni akart érte, amióta csak hazajött. Nem hagyták. Halála mérhetetlen űrt hagy maga után, talán Ő volt az utolsó, aki megpróbált építő kritikáival segíteni. Nem tudott, pedig megtett mindent, talán az életét is odaadta érte.
Szurkolók, játszótársak és barátok szavait idézzük: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoli eltávozott
Varga Zoltán
Ma késő délután szomorú dráma rázta meg a magyar futballvilágot: a Danuvia-pályán, játék közben összeesett a 65 éves Varga Zoltán, a klub egykori világsztárja.
Bár a mentők aránylag gyorsan kiértek, már nem tudtak segíteni rajta, így „vargazoli” – pontosabban „VARGAZOLI” nincs többé…
A magyar futball egyik legnagyobb tehetsége és a magyar futball egyik leghányatottabb sorsú labdarúgója…
Válról költöztek Pestre, itt, a Károlyi kertben figyeltek fel rá, ahonnan aztán egyenes út vezetett a Ferencvárosig, a válogatottig, a világhírig – a Hertháig, a bundabotrányig, az Ajaxig, a Dortmundig, a biztosító ügynökösködésig, a visszatérésig…
Csak címszavakban: Tizenhét évesen már bemutatkozik az FTC nagycsapatában, 19 évesen a válogatottban. Szinte mindent tud a labdával. És tud sok mindent, amit senki, vagy csak nagyon kevesen. Igazi zsonglőr, góljainak, utánozhatatlan mozdulatainak emléke még évtizedek múltán is elérzékenyítik azokat, akik látták egykoron. Ráadásul Varga – megszállott. Már akkor igazi profi. Az edzéseken is szívós és kitartó. A legjobb akar lenni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoli képtára
Csak a győzelem számít 2.0 – Hit, remény, szeretet
Az idő múlásával a honlapunk is eljutott abba a stádiumba, hogy a következő bajnoki mérkőzésnek már nem csak a távoli múltban van előélete a muzeális lapszemléink jóvoltából, hanem az őszi fordulók előtti és utáni írásait is segítségül tudjuk hívni. Erre egy külön „boxot” is rendeltünk a honlapunkon, „Következő ellenfelünk” címmel, ahol el is lehet érni az őszi írásokat.
Következő ellenfelünk szombaton este, az MTK lesz, mely örökrangadónak számít a magyar labdarúgás történelmében. A 198. összecsapásra készülünk és mikor szembesültem az őszi írásom címével, „Csak a győzelem számít”, egyből úgy éreztem, a sors ismét komisz játékot űz velem. Tudom, hogy minden Fradi mérkőzésen „csak a győzelem” számít, de tudom azt is, hogy a „csak” szónak néha különleges jelentősége van. Mert lehet azt, a Fradi múltjából és a szurkolók elvárásából kiindulva értelmezni, de lehet úgy is, hogy ismét egy sorsfordító mérkőzés előtt állunk, ahol a győzelem nem csak három pontot jelenti, hanem annál sokkal többet. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2010.IV.6 LK, Ferencváros – Paks: 1-2
A labdarúgó Ligakupa 6. (utolsó) fordulójában a Paks 2–1-re legyőzte a Ferencvárost az Üllői úton, és ezzel döntős a sorozatban. A volt ferencvárosi Bartha László szerzett előnyt a vendégeknek, majd Kiss Tamás révén már két találattal vezetett Gellei Imre együttese, Paul Shaw révén csak szépítenie sikerült a fővárosi zöld-fehéreknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
