1994/95

1995.VI.3. Ferencváros – DVSC 3-3

Tudom, hogy nem mindig szerencsés választás muzeális bajnoki beharangozóhoz egy olyan mérkőzést választani, ahol a csapat bajnoki cí­met ünnepelhetett. Az ugyanis pillanatok alatt képes mázsás súlyként rátelepedni a jelenre. Ami szintén nem szerencsés. De van mikor a szerencsét a sors í­rja felül és nem a jegyzetí­ró. A sors meg ritkán szokott válogatni és  általában nem is kéri ki a véleményünket, ha az elmúlásról dönt. A ma élő Fradi nemzedékből valószí­nűleg kevesen vannak azok, akik nem tudják, hogy 1995. június 3-án miről is döntött a Debrecen elleni hazai mérkőzésünk. Akik ott voltak a lelátón, vagy otthon nézték a tévében, örökre elraktározták annak a szombati napnak minden rezdülését. Már korán reggel amikor a gőzölgő kávé mellé kezünkbe fogtuk a Nemzeti Sportot és szemünk megakadt az első oldal főhí­rén, a szí­vünk nem a koffeintől kezdett erősebben dobogni. „Lipcsei igent mondott a portugál kérőknek” – jelent meg vastagon szedve az a hí­r, amit már napok óta sejtettünk, de amit nagyon sokan egyszerűen nem akartunk tudomásul venni. A csapat motorja, Lipcsei Péter a Portóhoz szerződött. Túl sokáig nem tudtunk merengeni a hí­ren, mert néhány sorral lejjebb, az újdonsült „portugál” meg is adta az alaphangot a Debrecen elleni mérkőzésnek: „remélem, a Porto nem a Fradi ellen játszik majd a Bajnokok Ligájában”. De hát még nem is nyertük meg a bajnokságot! Ahhoz legalább egy pontot kellett szereznünk a késő délutáni mérkőzésen. Egy pont? Mi az nekünk! – mondtuk mosolyogva, hiszen 1995 nyarán kevés olyan ember volt az országban aki a Fradi bajnoki cí­me ellen fogadott volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nagy L. naplója: FTC – 1995 május

naplo_majus1995. május 1.

Kézis lányainknak már csak 2 pontra van szükségük a bajnoki cí­mhez, és ezt biztos meg is fogják szerezni.

Teke világbajnokunk, Grampsch Ágota (majdnem 500 fát ért el) egyéniben és párosban is országos bajnok lett. Párosban Tóthné Danka Mónikával (448 fát dobott), aki annak idején semmivel sem volt jobb játékos, mint bármelyik csapattársa… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1995.V.31. MK Döntő, Ferencváros – Vác FC-Samsung 2-0

Annyi nagyszerű mérkőzés és emlék kötődik 1995-höz, hogy néha egy-egy fontos esemény teljesen kitörlődik, vagy egyszerűen teljesen másképpen emlékezem, mint ahogy az valójában megtörtént. Az 1995-ös magyar kupadöntő első mérkőzése éppen ilyen. Ha néhány nappal ezelőtt megkérdezték volna, hogy mi lett az 1995-ös magyar kupadöntő végeredménye, akkor kapásból rávágom, hogy 4:3-ra nyertünk az év mérkőzésén, Lipcsei Peti mesterhármasával, 0:3-ról fordí­tva. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1995.V.27. EMDSZ-Sopron – Ferencváros 1-1

A gyorsan elért ferencvárosi gól láthatóan megzavarta a soproniakat, akik a félidő közepétől kezdve magukhoz tértek, és kiegyenlí­tetté tették a játékot. A második félidőben a soproni csapat a tavaszi idény legjobb produkciójával szabályosan levette a pályáról a Ferencvárost, amely pontszerzését csaknem kizárólag Telek nagyszerű védőteljesí­tményének köszönheti. Második félidei játéka alapján a Sopron győzelmet érdemelt volna.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1995.V.20. Ferencváros – Vasas Casino Vigadó 1-1

Az összecsapás megnyeréséhez közelebb állt a vendég együttes. A Ferencváros egy kicsit a szerencsének is köszönheti, hogy egy pontot megmentett a rendkí­vül lelkesen játszó angyalföldiek ellen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1995.V.17. MK, Ferencváros – Kispest-Honvéd 3-1

A gyorsan jött kispesti találat jelentette a mérkőzés fordulópontját. Az addig jól játszó vendégek érthetetlen módon leálltak, mí­g a Ferencváros felébredt, s remek játékkal, különösebb megerőltetés nélkül, teljesen megérdemelten, 4-2-es összesí­téssel biztosí­totta helyét a Magyar Kupa döntőjében.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK