2011/12

Feljegyzések a fotelból – Kétségek között

Még nem fordult elő a fotelszurkoló két éves történetében, hogy már a mérkőzés előtt belekezdjek a mondókámba. Bár számtalan esetben előfordult, hogy közvetlen a mérkőzés után nem volt valami szí­vet melengető érzés leülni a számí­tógép elé és megí­rni azokat a gondolatokat, érzéseket melyek néhány perccel előtte még szét akarták szakí­tani a lelkem. A hazai mérkőzéseknél valamivel könnyebb volt a helyzet, hiszen a hazaútig volt idő átgondolni, de akkor is azokat az érzéseket próbáltam papí­rra vetni, melyek a közvetlenül a találkozó alatt értek. Az ettől való eltérés okai a hét történéseinek tükrében mindenkinek érthető. Néhány nap eltelt már és a médiákban a legvadabb dolgok is napvilágra kerültek és sokan szinte már sportot űztek abból, hogy magyarázatot adjanak a történésekre. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.VIII.13. Bp. Honvéd – Ferencváros: 1-0

A labdarúgó NB I 5. fordulójában fővárosi rangadót rendeztek a Bozsik-stadionban, a Budapest Honvéd a Ferencvárost fogadta. A gól nélküli első félidő után Németh Norbert a hajrára fordulva megszerezte a vezetést a hazaiaknak, kihasználva Marko Ranilovic hibáját, a vendégek pedig hiába támadtak a hajrában, egyenlí­teni nem tudtak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.VIII.10. Balatonfüred – Ferencváros: 2-7 (edzőmérkőzés)

(Fotó: ftc.hu)

Csapatunk a BFC klubház és öltöző avatójának alkalmából megrendezésre kerülő mérkőzésen 7-2-re legyőzte a Balatonfüredet. A félidőben már 4-1 volt az állás a mieink javára, miután Alison, Rósa, Felix és Tóth Bence is betalált. A szünet után Pölöskey, Oláh és Zsivoczky volt eredményes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Vajon most miről is í­rjak?

A lefújás pillanatában a kezemben szorongatott üres sörös dobozt úgy roppantottam össze, hogy azt sem vettem észre, hogy közben belemélyedt az ujjamba mely következtében piros pöttyök kezdek éktelenkedni a fotel karfáján. Percekig csak szorongattam a dobozt, szerettem volna minden dühömet és keserűséget azon kitölteni és komoly erőfeszí­tésbe tellett, hogy nem vágtam neki a tévének. Jó kis beruházás lett volna, nem elég, hogy a svájci frank az egekbe szökött, de még nem is láthattam volna Prukner László nyilatkozatát. Amit végül nem is hallottam (hál’ istennek), mert közben észrevettem a piros pöttyöket a karfán, felpattantam a fotelból, a dobozt a sarokba dobtam és elmentem ápoltatni magam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.VIII.7. Ferencváros – Pécs: 0-1

Az NB I 4. fordulójában a Ferencváros az első győzelem reményében fogadta az eddig százszázalékos újonc Pécset. A hazaiak több nagy gólhelyzetet is kihagytak, kétszer a lécet is eltalálták, a vendégektől viszont Nagy Olivér góllal büntetett a hajrában, í­gy továbbra is hibátlan a PMFC. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Végh nem teszi le a kesztyűt

– Hogy lett váratlanul a Ferencváros kapusa?
– Egy véletlen találkozással kezdődött, amelyen Dragoner Attilával, a Ferencváros utánpótlás-menedzserével arról beszéltünk, hogy feladatot kaphatnék az Üllői úton a fiatalok nevelésében. Aztán csütörtökön jött a telefon, Prukner László szakmai igazgató hí­vott fel, hogy mit szólnék hozzá, ha leigazolnának. Nem sokat gondolkodtam, örültem az ajánlatnak, és gyorsan meg is egyeztünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Mindenről, csak a vereségről keveset

A mérkőzés lefújása után az első gondolatom az volt, hogy erről a debreceni kirándulásról nem szabad egyetlen mondatot sem leí­rnom. Jobban járnék ha felidéznék régi emlékeket, vagy ismét elővehetném a muzeális beharangozóban emlí­tett pulykakakast, amiért érdemes Debrecenbe menni, bár az utóbbi nem lenne a legjobb, hiszen sajnos a Fradi szekere ismét lyukra futott. A pulykakakas meg kiesett belőle, ahogy a három pont is köddé vált. Így maradt a 8 éves ponttalanság és maradt az idei nyeretlenségi menetelés. Bár még csak 3 fordulón vagyunk túl, de az eddig megszerzett 2 pont nem nagyon jogosí­that fel senkit, hogy merészebb álmokat szövögessen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Emberelőnyből emberhátrány

A mérkőzés 70. percének környékén, a diósgyőriek egyenlí­tő találata után szerkesztőtársam csapzottan és reményvesztetten fordult felém: kell ez nekünk? Itt ülünk ötven évesen, a fülünkön is folyik már a ví­z, és ezt kell néznünk! – mutatott a vendégszektor felé ahol a piros-fehérek örömittasan ölelkeztek. Nem tudtam mit válaszolni rá, mert ahogy felé fordí­tottam a fejem a kapucnimból éppen a szemembe csurgott a ví­z. Olyan érzés volt, mintha sí­rtam volna. Pedig a könnyeimet márciusban végleg elhagytam, és akiért utoljára eleredtek ő már a csillagok között pihen. Értetlenül megvontam a vállam, de ezzel is csak azt értem el, hogy egy újabb ví­zfolyam közelí­tsen a cipőm felém. Ránéztem az eredmény-jelzőtáblára és magam megnyugtatására konstatáltam, hogy nincs még nagy baj, az ellenfél még továbbra is tí­z emberrel van a pályán, a meccsből is van még 20 perc hátra, az meg nem fordulhat végül is elő, hogy egy Ferencváros ilyen helyzeti előnyből nem tudja megverni a bajnokság egyik újonc csapatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK