2019/20
Bajnokok Ligája beharangozó – GNK Dinamo Zagreb
A BEK majd az utána jövő Bajnokok Ligájának változásai miatt elég fals képet kapnánk ha összehasonlítanánk a jelenlegi „menetelésünket” a régebbi időkkel. Persze lehet játszani az adatokkal, meg lehet említeni, hogy három fordulót eddig csak a BEK sorozatban mentünk, annak is már több mint ötven éve, igaz akkor „csak” bajnokok indulhattak, nem voltak még a pénzgyűjtésre kihegyezett kiemelések, ráadásul az európai „színtér” sem volt ennyire széttagolt. Gondoljunk csak bele, hogy a Szovjetunióból és Jugoszláviából hány ország szakadt ki a szabadság oltárán, mely következtében szinte megduplázódott a bajnokok száma, hozzájuk jöttek még az UEFA-együttható alapján a topbajnokságokból bajnokoknak „kinevezett” csapatok, akik egyből csoportkörbe csöppennek. Nekik nem is kell átvergődni négy fordulón, 8 meccsen azért, hogy tagjai lehessenek az „elitkörnek”. Szándékosan nem selejtezőt írtam, számomra degradáló, főleg úgy, hogy akik selejteznek, azok bajnokok. Ahogy mi is, ráadásul az előző évek nem éppen pontszerző szereplése miatt a sorsolásunk sem nevezhető kedvezőnek. Ettől függetlenül két fordulót sikerrel vettünk, főleg a bolgár bajnok elleni kettős győzelem volt igazán értékes, hiszen a Ludogorec már megjárta a BL-csoportkört (EL-csoportkörös is volt), bajnokként mégis már az első fordulóban be kellett kapcsolódnia. A horvát bajnok kapott egy kör „haladékot”, ők a második fordulóban csatlakoztak és két sima győzelemmel jutottak tovább. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Második lépcsőfok, egy kis dohogással
Annak ellenére, hogy agyunk legmélyebb bugyraiban a múltheti hajrában bekapott gól miatt (plusz Dibusz bravúr a végén) éreztük, hogy a visszavágó nem lesz egy unalmas babazsúr, de az eddigi három meccsen annyira elvoltunk „kényeztetve”, hogy még a legapróbb figyelmeztető jeleket is minimum Vlagyivosztokig száműztük. Az még elmegy, hogy a szurkoló így működik – főleg annyi hányatott év után -, de vajon a játékosok miért hitték el ugyanezt? Kétlem, hogy Rebrov mester úgy küldte volna fel őket a pályára, hogy gyerekek, csak sétáljatok fel a (mű)gyepre, nem kell itt erőlködni, főleg sárga lapot összegyűjteni, tudjátok jövő héten már Zágrábban lesz randevúnk és még az is lehet, hogy a megfigyelők is kémkednek, mivel a horvát bajnok „a Ferencváros játékáról nem tudok gyakorlatilag semmit” mondattal üzent, miután kitömte a grúz bajnokot. Tudom azt is, hogy nem könnyű úgy felpörögni, ha tudod, hogy jobb vagy és valójában a máltaiak csak akkor tudnak gólt lőni, ha mi ehhez lelkesen asszisztálunk. Persze más lett volna a műfüves randevú akkor is, ha a Szentélyben csak a felét pluszban belőjük a helyzeteinknek, akkor tényleg elég lenne csak a focicsukát bedobni a pályára. Mielőtt bárki is útilaput kötne a lábamra, hogy minek kötekedek, nyavalygok itt, hiszen végül is továbbjutottunk, ráadásul a két forduló alatt ki sem kaptunk, tisztelt fotelszurkoló gondolj csak az elmúlt évek szenvedéseire és annak tudatában folytasd itt az önmarcangolást…Oké, igaza van a szívemnek, tényleg nem kéne egyből a bevezetőben farkast kiáltani, főleg úgy, hogy a tegnap esti idegrohamot már kialudtam és jól belegondolva, néhány percet leszámítva (volt az 25 perc is), még a máltaiak vezetése után sem forgott igazán veszélyben a továbbjutásunk…Most meg az agyam kezdi verni az üstdobot, hogy azért ácsi, a nagy lelkesedésben nehogy már átessünk a ló túlsó oldalára, mert a földet érés egy kicsit fájdalmas lesz. No de hagyjuk el a lelki „tiki-takit”, nézzünk egy kicsit részletesebben a bödön fenekére, hátra közelebb kerülünk az igazsághoz, ami ugyebár mindig ott van, csak meg kéne valahogy találni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.VII.30. BL-selejtező: Valletta – Ferencváros: 1-1
Nem kapott ki Máltán a Ferencváros, ez továbbjutást ért
A hazai siker után elegendő volt az idegenbeli 1–1, jöhet a harmadik körben a Dinamo Zagreb.
A magyar bajnok Ferencváros labdarúgócsapata a hazai kétgólos siker után 1–1-re végzett Máltán a Valletta FC ellen, így a zöld-fehérek jutottak be a Bajnokok Ligája selejtezőjében a harmadik körbe.
2019.VII.25. Ferencváros – Budaörs: 5-5 (edzőmérkőzés)
Ezúttal tíz gólt hozott a Fradi felkészülési mérkőzése
A Budaörs negyedóra után hárommal vezetett a zöld-fehérek ellen. A vége 5–5 lett.
Az eddig megszokott módon a Ferencváros labdarúgócsapata felkészülési mérkőzést játszott szerdai Bajnokok Ligája-selejtezős meccse után. Szerhij Rebrov vezetőedző ezúttal is azoknak adott lehetőséget, akik a tétmérkőzésen nem voltak a kezdőcsapat tagjai. A zöld-fehérek 5–5-ös döntetlent játszottak az NB II-es Budaörssel.
Feljegyzések a fotelból – Háromból három, szépséghibával
Az előző évek nemzetközi kupakudarcai után bizsergető érzés volt úgy készülni a máltai bajnok ellen, hogy az esély úgy billen felénk, hogy nem kell egy ravasz piaci kofához méltóan megsegíteni a mérleget ahhoz, hogy az öt kilós krumpli zsák hat kilót nyomjon. Ebben nem csak a kofa „ravaszsága” volt benne, hanem az a tudat is, hogy az előző körben mégis csak egy nálunk értékesebbnek tartott csapatot vertünk ki kettős győzelemmel és ami a lényeg: magabiztosan. És ha a papíron háromszor értékesebb bolgár bajnok nem okozott gondot, akkor egy nálunk háromszor alacsonyabbra értékelt máltai bajnok már csak hab lesz a tortán. Egy könnyed tejszínes csokitorta, amit közel teltház ül körül és még el sem kezdődik a mérkőzés, de már lelkesen majszolja. Ennek megfelelően a Szentély agorájában már hat óra magasságában remek volt a hangulat, amit nem csak az „új” sör hideg lehelete dobott fel (plusz a frissen sült rántott hús+sült krumpli kombi is), hanem a szurkolói magabiztosság is. Csak néhányat kellett kortyolni a sörből, és már valamelyik csoportkör (arra azért vigyáztunk, hogy nem nevesítettük) „valamelyik” nevesebb csapata elleni idegenbeli mérkőzésre szerveztük a közös repülőutat. A vita csupán abból adódott, hogy vajon melyik fapadost válasszuk, mert éppenséggel nem nagyon szeretnénk, ha a Torino helyett Vlagyivosztokba vinnének minket. Én egy kicsit pianóra vettem a figurát azzal a kijelentéssel, hogy még 6 európai meccsünk biztosan lesz, majd mikor szerkesztőtársam halkan megjegyezte, ahhoz tovább is kell jutni a máltai lovagokon, éreztem, talán vissza kéne térni a földre. Az még rendben van, hogy szeretnénk néhány órácskát keringeni a Föld körül, de valóság nem a csillagok között van, hanem azon a zöld gyepen, amire pontban este nyolckor léptünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.VII.24. BL-selejtező: Ferencváros – Valletta: 3-1
Lanzafame duplázott, a Fradi két góllal legyőzte a Vallettát
A máltai bajnok a végén mutatott életjeleket, Szerhij Rebrov csapata 3–1-re nyert.
A labdarúgó Bajnokok Ligája második selejtezőkörében, a párharc első felvonásán a Ferencváros hazai pályán 3–1-re legyőzte a máltai Valletta FC-t, így kedvező helyzetből várhatja a jövő hét keddi visszavágót.
Bajnokok Ligája beharangozó – Valletta FC
Szerda este 20 órától a Groupama Arénában fogadjuk a máltai Valletta FC-t, a Bajnokok Ligája selejtező második körének első mérkőzésén. Első és talán második ránézésre is könnyebb feladatnak ígérkezik mint a bolgár Ludogorec, bár az elmúlt néhány év kellemetlen kupa tapasztalatai után (plusz a Hajduk is tudna „mesélni” a máltai buktáról) nem árt óvatos duhajként kilépni a zöld gyepre és megmérkőzni a máltai „lovagokkal” vagy „sólymokkal”. A lovagok valójában egy ezer éves katolikus, szerzetesi rend, a Máltai sólyom pedig egy amerikai film, melynek csupán csak annyi köze van Máltához, hogy a bűnügyi történet egy drágakövekkel díszített arany sólyom körül forog, amelyet a Máltai Lovagrend adományozott V. Károly spanyol királynak. A Valletta FC ellen ez lesz az első mérkőzésünk, bár adatbázisunkban „találtunk” egy Valletta nevű máltai csapatot, akikkel 1937. december 25-én, a máltai túrán játszottunk barátságos mérkőzést. Akkortájt a máltai foci nagyon „kezdetleges” állapotban volt, a Fradi meg abban az évben nyerte másodszor a KK-t. A plakáton fel is van tüntetve, hogy Winner of the Europe Cup (a döntő két mérkőzésén a Lazio ellen: 4:2 az Üllői úton és 5:4 Rómában). A máltai túrán 7 mérkőzést játszottunk, 7 győzelemmel, köztük a válogatottat is vertük 12-3-ra. A Valletta City ellen 12-1-re nyertünk, a máltaiak legnagyobb örömére gólt tudtak szerezni a „varázslatos” Fradi ellen (plusz még egy öngólt is rúgtak). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.VII.19. Ferencváros – Kozármisleny: 6-0 (edzőmérkőzés)
Feljegyzések a fotelból – Megcsináltuk!
Amikor tegnap este fél tíz magasságában a litván bíró hármat fújt a sípjába, úgy pattantam ki a fotelból mint amikor anno a seregben (oly régen volt, hogy talán igaz sem volt) a mindig kardot nyelő és saját maga énjét Cathcart ezredesnek (22-es csapdája) képzelő Szűcs zászlós berontott a körletbe és artikulátlan hangon kiüvöltött minket az ágyból. A különbség annyi volt, hogy akkor vigyázzba kellett vágnunk magukat, miközben jót kuncogtunk az egyik hajdúsági társunkon, aki mindig meztelenül aludt és reggel mutatkoztak is rajta az „elvonási tünetek”, melynek látványától Szűcs zászlósnak olyan vörös lett a feje, hogy néhányan a tűzoltó készülék felé vették az irányt. De visszatérve a tegnap esti kipattanásomhoz a fotelból, a vigyázzba állás helyett táncikálás volt, de hozzá taps, taps és egy Hajrá, Fradi! kurjantás párosult. Percekig csak álltam, miközben a „fülesemen” hallottam szerkesztőtársam szintén „eltorzult” örömét, és legszívesebben kirohantam volna a sötétbe hajló kalocsai éjszakába és végig kürtöltem volna a kihalt utcákon az örömöt. Akaratlanul is 1995 augusztus eleje jutott az eszembe, Brüsszel, az Anderlecht elleni csoda, amikor is az esélytelenek „nyugalmával”, és Lisztes parádés passzával és Kuntics még parádésabb góljával újrajátszottuk a Gaurus-hegyi csatát, amikor a verhetetlennek hitt római légiót a germán törzsek, Arminius vezetésével szó szerint a földbe döngölték. Akkor sem és tegnap sem volt földbedöngölés, bár Arminiust a ’95-ös és a tegnap csapatból is könnyű beazonosítani. 25 éve Novák Dezső, napjainkban meg Szerhij Rebrov a hadvezér, még hasonlóságot is tudnék találni, mindkettőjüket a sokak által hűvösnek vélt személyiség jellemez, mely mögött azonban elhivatottság, szakmai hozzáértés, remek stratégia áll, azon tényezők, melyek 25 év alatt sem változtak és melyek nélkül az Üllői úti fák sem tudtak az égig magasodni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....