irodalom
Fekete István – Nagy Domokos Imre: Magasles (részlet)
A magyar kultúra napja előtt szerzőtársunk, Nagy Domokos Imre könyvének 2009-es bemutatásával tisztelgünk. íme a könyvrészlet, avagy hogyan kapcsolódik a vadászat Pintér Atillához. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Péter: A káprázat országa
„Az ember nem azért Fradi-drukker stb., mert a Fradi jó, hanem mert az övé.”
Kukorelly Endre: A felhő, a felleg és a fodor
A Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-toborzóján, a csapat népszerűsége miatt, egész kis tömeg gyűlt össze. Aggodalmaskodó mamák és a lámpalázas apák, nagypofájú, izgága, izzadságszagú kisfiúk. És veterán drukkerek, a törzsközönség, öregurak, akiknek ez volt az élet. Apámmal mentem. Ritkán jártunk meccsre. Na, nem megyünk ki? – kérdezte néha. Szombat délben hazajött a hivatalból, jókedvű volt, kimegyünk a meccsre, mondta az ebédnél, vett két nápolyit, bosszankodott, én kiabáltam, ahogy bírtam. Most is együtt mentünk, tavasz volt, ezerkilencszázhatvanhárom.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Péter: Porcegér
Esterházy Péter: A függőleges ló
Rejtő Jenő: „Szomorú vasárnap”
Móricz Zsigmond: Negyvenezer ember
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Először nem akartam hinni a szememnek. Szerkesztőtársam, aki közel 40 év Képes Sportját lapozta, olvasta, szkennelte, címkézte…és sorolhatnám tovább az elvégzett műveleteket, melyek „végeredménye” ott lapul az oldalunk bejegyzései között, a minap olyan ritkaságot tett elénk az asztalra, mely attól a pillanattól kezdve, hogy megláttam az írás szerzőjét, nem hagyott nyugodni. Móricz Zsigmond: Negyvenezer ember. A XX. századi prózai irodalmunk egyik legnagyobb alakja egy labdarúgó mérkőzésen? A Nyugat szerkesztője, a népi írók „atyja”, az Árvácska írója, aki haditudósító volt az első világháborúban és akihez olyan regények társulnak, mint a Pillangó, a Magyarok, a Sárarany (személyes kedvencem), a Rokonok, a Rózsa Sándor vagy az örök érvénye Légy jó mindhalálig, vajon tényleg szerette a focit vagy valami véletlen folytán „tévedt” ki a Ferencvárosi stadionba 1927. szeptember 25-én? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Péter: Karácsonyi vereség
Esterházy Péter – Bevezetés a szépirodalomba: Kis színes
Mottó: Hajrá Fradi!
„Gerelyem zúg, röppen a diszkosz”
József Attila 1905. április 11-én Budapesten — a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatti ház egyik földszintes, udvari, szoba-konyhás lakásában — született. A lakás ma emlékmúzeum, több mint tíz esztendeje pedig a XX. századi líra világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb alakjának születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Időszerű és ideillő, hogy a jeles ünnepre József Attilának a bizonyára kevesek által ismert versével emlékezzünk és emlékeztessünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
