Ritkán fordul elő, hogy egy muzeális bajnoki beharangozóhoz nagyon is célzottan keresek mérkőzést. Néhány napja az otthoni bezártság okán „lapozgatni” kezdtem a régi bakelit lemezgyűjteményemet. Bár soha nem voltam egy Beatles rajongó, de van tőlük egy remek válogatás gyűjtemény, rajta 12 ma már legendás számmal. Köztük a „Can’t Buy Me Love”, melyet nem nagyon van olyan zenebarát aki nem ismer és aki annak idején nem pendült táncra ha meghallotta. Amikor megláttam a borí­tón, hogy a dal 1964-ben került kiadásra már tudtam, hogy a következő muzeális barangolást is erre az évre teszem. De vajon 1964 április közepén játszottunk olyan mérkőzést melyről egy külön bejegyzésben érdemes emlékezni? A labdarúgásunkat jól ismerők biztos buta kérdésnek vélnék a felvetést, hiszen 1964 tavasza győzelmi sorozattal indult, és bajnoki cí­mmel is végződött. Ehhez még vegyük hozzá, hogy október 23-án Tokióban a dr. Lakat Károly és Sós Károly edzette válogatott a csehek elleni olimpiai aranyérmet is nyert. A csapat kapitánya Novák Dezső, és a 19 éves Varga Zoli is egy mérkőzésen pályára lépett az olimpián (a keret tagja volt még Orosz Pál is, sőt a válogatott csapatorvosa és gyúrója is Fradista volt: dr. Juhász József és Dóka György). De ne rohanjunk annyira előre, a mai naptárunk április 19-t mutat, benne egy olyan mérkőzéssel, mely több fordulatot és egy parádés egyéni teljesí­tményt tartogat számunkra. A Pécsi Dózsa elleni bajnokira a bajnokság 7. fordulójában került sor. A képlet nem volt bonyolult, a Népstadion 65 ezres (!) közönsége egyetlen kérdést latolgatott a meccs előtt: továbbra is hibátlanul fogja-e vezetni a bajnokságot a Fradi, és a kirobbanó formában játszó Albert Flóri vajon hány góllal fogja megterhelni a pécsiek kapuját.

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →