mesterhármas
1965.X.24. MTK – Ferencváros 1:6
200 bajnoki mérkőzés, melyből az elsőt 1903. március 1-én játszották, összesen 628 gól, amit felváltva rúgtak egymás kapujába, legendás játékosok sora, melyből néhányan itt is és ott is szerepeltek, 51 bajnoki cím, 32 magyar kupa győzelem – és sorolhatnánk azokat az adatokat, melyek az eltelt 110 év örökrangadóvá minősítették a Ferencváros és az MTK összecsapásait. Ezek között meg könnyű barangolni, könnyű olyan mérkőzést találni, mely nem elsősorban az eredmény miatt érdekes, hanem számos olyan utalást is tartalmaz, mely a fenti adatokon túl közelebb hozza az örökrangadók múltját. Ha most a kedves olvasó ránéz a főcímre és meglátja az 1965. október 24-i mérkőzés végeredményét valószínűleg arra gondol, hogy minek itt félrebeszélni, a 6:1-s győzelemhez, amit ráadásul idegenben értünk el, már túl sok egyéb információra nincs is szüksége a Fradista lelkünknek. Egy hatos magyarosan még gombócból is sok, de hát nem a jegyzetíró tehet róla, hogy éppen egy ilyen fölényes győzelemhez talált olyan egyéb információkat, melyek miatt a választás erre a bajnokira esett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1965.VIII.15. Ferencváros – Győr 6:2
Nagyszerűen játszott a ferencvárosi csatársor
Egy 1965-ben lejátszott Ferencváros-Győri Vasas ETO mérkőzésről muzeális lapszemlét írni, elég hálás dolog. Bár nem vagyok történész, de mivel elég sok évet lehúztam az átkos rendszerben, így eléggé ismerem az ETO gazdasági és politikai háttérét biztosító „Ede-gyár” dolgait, hiszen azokban az években, a hírekben mindig kiemelt szerepet kapott a Vagon- és Gépgyár dicsőséges és a szocializmus diadalát megalapozó eredményeinek bemutatása. Ettől függetlenül, mint elkötelezett (és néha elvakult) Fradista, természetesen az 1965-ös évről nem Horváth Ede jut először az eszembe, hanem Torinó, a június 23-i a VVK győzelem helyszíne. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1964.XI.8. MNK, Testvériség – Ferencváros 1:6
1964.IX.19. MNK, Miskolci Honvéd – Ferencváros 2:5
1964.VIII.19. MNK, Debreceni Kinizsi – Ferencváros 1:5
1964.VIII.5. MNK, Szolnoki MÁV – Ferencváros 0:6
1964.VII.29. MNK, Honvéd Kilián SE – Ferencváros 2:13
1964.V.27. Ferencváros – Újpesti Dózsa 4:1
1964.IV.19. Ferencváros – Pécsi Dózsa 3:2
Ritkán fordul elő, hogy egy muzeális bajnoki beharangozóhoz nagyon is célzottan keresek mérkőzést. Néhány napja az otthoni bezártság okán „lapozgatni” kezdtem a régi bakelit lemezgyűjteményemet. Bár soha nem voltam egy Beatles rajongó, de van tőlük egy remek válogatás gyűjtemény, rajta 12 ma már legendás számmal. Köztük a „Can’t Buy Me Love”, melyet nem nagyon van olyan zenebarát aki nem ismer és aki annak idején nem pendült táncra ha meghallotta. Amikor megláttam a borítón, hogy a dal 1964-ben került kiadásra már tudtam, hogy a következő muzeális barangolást is erre az évre teszem. De vajon 1964 április közepén játszottunk olyan mérkőzést melyről egy külön bejegyzésben érdemes emlékezni? A labdarúgásunkat jól ismerők biztos buta kérdésnek vélnék a felvetést, hiszen 1964 tavasza győzelmi sorozattal indult, és bajnoki címmel is végződött. Ehhez még vegyük hozzá, hogy október 23-án Tokióban a dr. Lakat Károly és Sós Károly edzette válogatott a csehek elleni olimpiai aranyérmet is nyert. A csapat kapitánya Novák Dezső, és a 19 éves Varga Zoli is egy mérkőzésen pályára lépett az olimpián (a keret tagja volt még Orosz Pál is, sőt a válogatott csapatorvosa és gyúrója is Fradista volt: dr. Juhász József és Dóka György). De ne rohanjunk annyira előre, a mai naptárunk április 19-t mutat, benne egy olyan mérkőzéssel, mely több fordulatot és egy parádés egyéni teljesítményt tartogat számunkra. A Pécsi Dózsa elleni bajnokira a bajnokság 7. fordulójában került sor. A képlet nem volt bonyolult, a Népstadion 65 ezres (!) közönsége egyetlen kérdést latolgatott a meccs előtt: továbbra is hibátlanul fogja-e vezetni a bajnokságot a Fradi, és a kirobbanó formában játszó Albert Flóri vajon hány góllal fogja megterhelni a pécsiek kapuját.
1963.VIII.22. Pályaavató mérkőzés, Hajógyár – Ferencváros 2:9
