MTK (MTK-VM; Hungária)
Feljegyzések a fotelból – Egy félidő foci, egy félidő „b…”
Azon hosszasan lehetne elmélkedni, hogy vajon a 115 éves múltra visszatekintő örökrangadó mikor és főleg miként gondolta úgy, hogy csupán az emlékezés tárházában van helye, a jelenben meg nem több mint bármelyik bajnoki mérkőzés. Persze a meccs előtt el lehet mélyedni a múltban, a korabeli újságok és visszaemlékezések olyan eseménnyé formálják a Ferencváros—MTK (Hungária) mérkőzést, melyek a történelem viharai közepette is nem csak sportélményt, de társadalmi és kulturális eseményt is varázsoltak Budapest utcáira és kávéházaiba. Ebből a jelenben nem maradt már semmi. Egyrészt a focink is silányabb lett, másrészt maga a világ is sokkal érzékenyebbé vált, még akkor is, ha a Földünk jelentős részén érvényesül a „vélemény szabad” elv. De vajon hogyan reagálnának a jelenben azokra a felnőttes csínytevésekre, melyeket a hatvanas években nagypapám és jó barátja (aki egyben „kupec” társa is volt), Tóni bácsi követett el egymás bosszantására egy-egy örökrangadó kapcsán. Én is csak arra emlékszem, hogy ha vesztett a Fradi (az „Aranylábú gyerekekkel” is előfordult), akkor mindig egy liba landolt nagypapa kertjében, amit mindig egy viccelődő, évelődő, borozgató este követett. A legszebb emlék mégis csak az volt, amikor a Fradi nyert és papa az előző vereség libáját „áldozta” fel a siker oltárán, amit természetesen kemencében sütöttek ropogósra, melynek zamatát még mindig érzem a számban. Azokra az ízekre jobban emlékszem, mint magára az ebédre, ahol az asztalnál természetesen Tóni bácsi családja is ott ült. Számomra ennyi maradt az örökrangadó varázsából, mely 115 év alatt annyit öregedett, hogy mára egy sima bajnokira „silányult”, és már a szavak szintjén is csak statisztikai adathalmazzá vált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2018.VII.29. MTK – Ferencváros: 1-4
Négy gólt vágott az MTK otthonában a Ferencváros
A veszélyesebben futballozó FTC nyerte meg a 213. örökrangadót, az MTK az első félidőben rosszul védekezett.
Ugyan a második félidőben már nem remekelt, de megérdemelten nyerte meg idegenben a Ferencváros az MTK ellen az örökrangadót a labdarúgó NB I 2. fordulójában. Az első három gólt a vendégek szerezték, a vége 1–4 lett.
Dudás János
Dudás János (1911. január 11., Budafok – 1979. július 28.), a Hungária FC (1932-40: 173 bajnoki / 42 gól; két bajnokcsapat tagja), majd a csepeli WMFC balfedezete, 1935 és 1942 között 21 találkozón öltötte magára a címeres mezt és 3 gólt ért el. Az MTK örökös tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szimcsák István
Szimcsák I. (Szirmai) István (1933. július 22., Budapest – 2003. július 27., Budapest) a Bp. Vörös Lobogó és az MTK (1954-63: 196 bajnoki / 34 gól; egy bajnokcsapat tagja) balszélsője, 1955 és 1961 között 6 válogatott találkozón szerepelt.
A gyors, ötletesen játszó, igen hasznos szélső, lendületes elfutások után rendszerint pontosan adott be. Olykor a kapura is veszélyt jelentett. A védelemben is sokat segített. Taktikailag érett, fegyelmezett játékos volt. Éveken át — Fenyvesi dr. mögött — a második legjobb balszélsőnek számított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Károly Jenő
Károly Jenő (1886. január 15. – 1926. július 25., Rivoli), az MTK (1903-10: 95 bajnoki /106 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja; 2x gólkirály; az év játékosa: 1909/10), majd a BAK jobbösszekötője és középfedezete, 1903 és 1918 között 25 mérkőzésen volt válogatott és 10 gólt ért el. Tagja volt az 1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíjgyőztes magyar együttesnek. Az MTK örökös tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kocsis Ferenc
Kocsis Ferenc (1904. július 21., Budapest), a Hungária FC (1922-35: 147 bajnoki; két-két bajnok- és kupagyőztes csapat tagja), a III. ker. (1935-37: 29 bajnoki) balhátvédje, 1931-ben és 1932-ben 2 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csüdör Ferenc
Csüdör (Csávosi) Ferenc (1886. március 21., Budapest – 1960. július 19.), az MTK (1906-18: 125 bajnoki; négy bajnok- és két kupagyőztes csapat tagja), a Postás, majd ismét az MTK balhátvédje, 1907 és 1916 között 17 válogatott mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. Az MTK örökös tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Révész Béla
Révész Béla (1886. február 8. – 1939. július 19., Budapest), az MTK (1904-17: 146 bajnoki / 12 gól; négy bajnok- és két kupagyőztes csapat tagja) hátvédje, 1909 és 1915 között 8 mérkőzésen szerepelt a válogatott együttesben.
1928 és 1930 között a kék-fehérek edzőjeként (44 bajnoki) tevékenykedett és az 1928/29-es idényben bajnoki címig vezette csapatát. Az MTK örökös tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Boros Endre
Az 1919/20-as idényben az MTK bajnokcsapatának játékosaként három bajnokin lépett pályára és háromszor talált a kapuba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Winkler József
Winkler I József (1898. – 1981. június, St. Gallen), az MTK (1915-20: 56 bajnoki / 36 gól; négy bajnokcsapat tagja), az FC Zürich és a Young Fellows csatára, 1916 és 1925 között 4 mérkőzésen jutott szóhoz a legjobbak soraiban és 1 gólt ért el. Az MTK örökös bajnoka.
A magas termetű Winkler az MTK-ban kapusként kezdte pályafutását, de csatárként jutott el a válogatottságig. Technikás, ügyesen osztogató, kitűnően lövő és fejelő, de feltűnően lassú labdarúgó volt, Az első világháború után külföldre távozott. 1925-ben játékosként — még kétszer helyet kapott a magyar válogatottban. Öccse, Winkler II Róbert, szintén játszott az országos tizenegyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....






