Nagy várakozás előzte meg a mérkőzést, a Ferencváros kezdett jobban, több ígéretes próbálkozása volt, mégis csak kapushibából sikerült a vezetést megszereznie. A Nagykanizsa csak a félidő hajrájában veszélyeztetett, igaz, ekkor akár egyenlíthetett is volna. Szünet után már a hazaiaknak is volt néhány lehetősége, egy kontrából mégis a Ferencváros növelte előnyét, és végeredményben megérdemelten nyerte a találkozót.
Már szinte talány, hogy a tapasztalt, válogatott játékosokból álló kispestiek miért mondanak rendre csődöt az Üllői úti stadionban. Illésék nemcsak a Twente elleni UEFA Kupa-játékot nem tudták megismételni, de itthoni teljesítményüktől is jócskán elmaradtak. A hatgólos Kovácsnak momentumai sem voltak, a Hollandiában remeklő Brockhauser is hibázott a harmadik gólnál. A Ferencváros szögletei az első félidőben életveszélyesek voltak. Lélektanilag mindig a legjobbkor szereztek gólt Alberték. Igaz, a kritikus helyzetekben a szerencsével sem álltak hadilábon. A Lisztes vezérelte Üllői utiak az első csapat az NB I-ben, amelyiknek Davidovic mester Kispestre érkezése óta bajnoki találkozón először sikerült legyőzniük a kispestieket.
Igazi rangadó hangulatát kölcsönözte az Üllői úti stadion két pártra oszlott szurkolótábora a 4. forduló slágercsatáján, de a 90 perc egyoldalú összecsapást eredményezett. Noha a labdát a ferencvárosiak birtokolták többet, az összeszokottabb és eredményesebb csatárjátékot bemutatott UTE-Novabau szerzett megérdemelten három pontot érő győzelmet.
Az első félidőben nagyon megilletődötten játszott az újonc, és megérdemelten szerzett megnyugtató előnyt a Ferencváros. Fordulás után a fővárosiak láthatóan visszavettek az iramból, és a hazaiak is többször eljutottak Szeiler kapujáig. A találkozó összképe alapján a Ferencváros megérdemelten vitte el a három pontot.