Paks
Feljegyzések a fotelból – Győzelem az édesanyáknak
Lassan hagyománnyá válik, hogy úgy kell kezdenem egy fotelszurkolós jegyzetet, hogy (megint) nehéz héten vagyunk túl. Bár már eltelt egy hét, de nehéz túltenni magunkat a Videoton elleni vereségen és az utána jövő MLSZ ajándékon. Mert sok minden elveszni látszott, főleg az előző napok fieszta hangulata után. Győztünk a Ligakupában, újra úgy éreztük, hogy egységesek és hatékonyak vagyunk, újra viszont láttuk az őszi csapatot, ami sajna 90 perc alatt újra romokká változott. Kikaptunk, távolodni látszott a dobogó, és a magyar labdarúgás irányítói újra akkorát rúgtak belénk, hogy lélegeztető maszkot kellett magamra kapnom, mert órákig olyan érzéseim voltak, mint az ominózus 2003-s Debrecen elleni meccs után, amikor megfogadtam, hogy soha nem teszem be a lábam a Szentélybe. Igazságtalannak és túlzónak tartottam az ítéletet, mely megfelelt az ötvenes évek eljárásainak. Most nem ez a hely ahol elő kell állnom a védőbeszéddel, de a bajnokság után minden bizonnyal meg fogom tenni, mert társadalmi problémákat nem lehet pénzbüntetésekkel annulálni. Nem beszélve Jenner „kivételét” a csapatból – első alkalommal, egyből három mérkőzésre. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2013.V.5. Paks – Ferencváros: 1-3
A labdarúgó NB I 26. fordulójának záró mérkőzésén az MVM Paks a legutóbbi három bajnokiján győzelem nélkül maradó Ferencvárost fogadta. A vendégek végül magabiztosan győztek, már három góllal vezettek, amikor Lázok János büntetőből szépíteni tudott.
Feljegyzések a fotelból – Komikus gólok után döntetlen
Ha tegnap este a paksiak két gólját valamelyik paródia gyűjteménybe szánták volna, még utólag is órákig nevetünk rajta. A gond az, hogy ezeket általában stúdióban szokás felvenni és nem a Szentély zöld gyepén, ahol ráadásul a Fradi volt a szenvedő alanya, mely két pontunkba került és még lehetőséget is adtunk az „ellentábornak” (tudják azok akik állandóan imádnak a szakmára hivatkozva bekiabálni az ablakon) arra, hogy tovább fényezze saját szakmai tudását, vagyis inkább irigységét. Szerettem volna még a jegyzetírás előtt újra megnézni azokat a szerencsétlen gólokat, de ahhoz még túlságosan szombat reggel van, így csupán azokat az „élményeket” oszthatom meg, melyeket azokban a pillanatokban éreztünk a Szentély lelátóján. Bár lehet, hogy inkább várnom kéne, mert ott „fent a hegyen ülve”, majd hazafelé az autóban Levente gólokról beszéltünk, mellyel még el is lehetett ironizálni, hiszen a „levente” nem csak keresztnevet takar, hanem (és most nem a szó valódi, keserű történelmi megfelelőjére gondolok) botladozó, tanuló ifjonc szinonimája is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.X.19. Ferencváros – Paks: 2-2
A labdarúgó NB I 11. fordulójának pénteki játéknapján a Ferencváros az MVM Paksot fogadta, és egy fordulatos, izgalmas mérkőzésen döntetlen született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Muzeális helyetti beharangozó
Mivel a Kecskemét mellett a Paks együttesével játszottuk eddig a legkevesebb NB I-s mérkőzést, így igazán muzeális bajnoki beharangozóról nem nagyon írhatunk. Ráadásul a Pakssal (ahogy a Kecskeméttel is) először a „nagy visszatérésünk” évében, 2009-ben találkoztunk először. Hogy mégis csak valamiféle visszaemlékezésre vállalkozok, annak az előbb említett ok mellett személyes indíttatása is van. Először azonban maradjunk a „száraz” tényeknél. Három évvel ezelőtt a nagy médiakampánnyal elindított „ComeBack – Visszatértünk” szlogen még nagyon is lelkesítőleg hatott. Két fordulón voltunk túl, egy sokáig emlékezetes nyitómeccsen vertük a ZTE-t, majd egy kicsit váratlanul beleszaladtunk egy pofonba Nyíregyházán, így elég felfokozott hangulatban készültünk a Paks elleni első bajnoki találkozóra. Akkor még a szurkolók lelkesedése is töretlen volt, hiszen közel 8 ezren voltunk az Albert stadionban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.VII.7. Ferencváros – Paks: 1-2 (edzőmérkőzés)
„Mondanám, hogy jöhetett volna jobb is, de első ránézésre elégedett vagyok a sorsolással – mondta a 49 esztendős szakember. – Az első öt fordulóban háromszor idehaza játszunk, fogadjuk a Kecskemétet, a Pápát, majd a Honvédot, nem azt mondom, hogy három könnyű mérkőzés, de talán hozható meccsek.”
Már ha addigra összeáll a Ferencváros…
Feljegyzések a fotelból – Történelmi rekord: 14!
Egy héttel ezelőtt, a Siófok elleni vereség után még meg volt az a lehetőségem, hogy egy matematikai egyenlettel „szórakoztassam” magam. Még „örülhettem” is, hiszen a jegyzetem után több média is átvette a csúcsbeállítás tényét, bár ennek nem nagyon tudtam örülni. A mai, Paks elleni újabb – sorozatban a harmadik – vereség után meg azzal a nem éppen boldogító hírrel kell kezdenem a 2011/12-es bajnoki évad utolsó fotelszurkolós jegyzetét, hogy történelmi rekordot döntött meg a Ferencváros. Dicsőségektől és diadaloktól hangos történelmünk több, mint száz éve alatt ebben az évadban sikerült azt a negatív rekordot elérnünk, hogy a bajnokság során tizennégy vereséget szenvedtünk el. A rekordokat általában szeretjük, de erről most szívesen lemondtuk volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.V.26. Paks – Ferencváros: 4-2
A labdarúgó NB I 30. fordulójában az MVM Paks 4–2-re legyőzte a Ferencvárost. A hazaiak szereztek vezetést Böde góljával, de a Fradi két perc alatt lőtt két góllal fordított. A hazaiak azonban nem estek kétségbe, és a szintén két perc alatt elért két találattal már ők mentek előnnyel pihenőre. A 46. percben rúgott Szatmári-gól után pedig a vendégek már nem tudtak újítani, vagyis nem sikerült megszépíteniük a gyenge szezonjukat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Gyertyafényes emlékezés
Nehéz bármit is leírni. Lelkem mélyén még mindig a Szentély lelátóján állok, kezemben az emlékezés gyertyájával, szemem az eredményjelző táblára meredve: Albert Flórián (1941-2011). Néma csend telepszik a stadionra, nincs egy zizzenés, a felüljárón az autók is mintha motorhang nélkül suhannának el. 2011. november 6-án, este hat órakor megállt az idő. Kihunytak a reflektorok, a lelátón több mint tízezer gyertyafény lehozta az égboltot. Csillagokként ölelték magukhoz a fájdalmat, megpróbálták letörölni a könnyeket. Végérvényesen eljöttek a Ferencvárosi labdarúgás legfényesebb csillagágért, lágyan felemelték és magukhoz szorították. Szólni kellett volna, kiáltani teli torokból, hogy még ne vigyétek magatokkal, hagyjátok meg a családjának, a Ferencvárosnak, a magyar labdarúgásnak. Senki sem szólt. Csak a gyertyák világítottak és szívek szakadtak meg. Mindannyian tudtuk, ha lejönnek értünk a csillagok, már nem szabad harcolni ellene. Csak sírni szabad és emlékezni.
2011.XI.6. Ferencváros – Paks: 0-0
A labdarúgó NB I 15. fordulójában a Ferencváros hazai pályán fogadta a Paksot. A találkozót beárnyékolta Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás halála, akit a zöld-fehérek ma temettek el. Az FTC játékosai a Császár tiszteletére név nélküli fekete mezben léptek pályára. A mérkőzésen nem született gól, a Ferencváros a tabella tizedik helyén áll az őszi fordulók befejezése után. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
