Toldi vándordíj
Szép volt Taki!
„Mintha késsel vágnának a térdembe”
Mottó: A legjobb labdarúgók életútja sincs rózsákkal telehintve…
1981.II.28. Ferencváros – Videoton 3-1
A véletlen néha furcsa játékos, bár ha jól belegondolunk, akkor véletlenek nincsenek is, csak néha a valóság intézi úgy a dolgokat, hogy azt higgyük, amit előidéz, az a véletlenek láncolata. Hogyan is jutott eszembe az előbbi gondolat? Készülve a Videoton elleni muzeális beharangozóra egymás után értek a meglepetések. Kezdődött azzal, hogy szerkesztőtársam hiába jelölte meg a könyvtárnak, hogy melyik mérkőzés újságját kéri ki, természetesen nem az jött, hiszen 1981. február 28.-án otthon fogadtuk a Videotont és nekünk igazodva a jelenhez, egy idegenbeli mérkőzést kellett volna. Ráadásul ezt a kézenfekvő tényt először észre sem vettem, és nem a figyelmetlenség miatt.
Amikor megpillantottam az újságot, pillanatok alatt olyan emlékek törtek rám, melyekről már azt hittem, hogy örökre elvesztek. Azt nem tudom, hogy mások emlékezete hogyan működik, de az enyém elég speciális (ez persze lehet, hogy a háziorvosom által kiírt Memoril tabletta miatt van). Néha azt sem tudom, hogy tegnapelőtt mit csináltam, néha meg egy-egy impulzus hatására olyan tisztán látom a múltat, mintha tegnap történt volna (nem tegnapelőtt, mert arra már eleve nem emlékszem). Az a bizonyos impulzust, az 1981-es sportújság adta meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nyilasi Tibor – nagy elődök nyomdokain
A Toldi vándordíj új tulajdonosa: Zsiborás Gábor
1980.VIII.2. NT, Ferencváros – Beerschot 1-2
1979.VIII.25. Ferencváros – PMSC 3-1
Judik góllal mutatkozott be új csapatában
A Ferencváros edzőjének, Friedmanszky Zoltánnak csapata akarása, lelkesedése és a csapatjáték tetszett, és az első két erény a lelátóról is érzékelhető volt, a harmadik kevesbé. Szőcs János azt mondta a találkozó lefújása után, hogy csapata jól állt helyt, sőt ezúttal bátorságból, győzniakarásból is jelesre vizsgázott. Nos, ha a pécsi együttes valóban bátran játszik, akkor a ferencvárosiak még nehezebben érték volna el esetleges győzelmüket. A gólokat csupa fővárosi játékos szerezte, mégpedig Pogány, Tepszics (igaz, ő öngólt rúgott), Judik és a csereként beállt Mészöly. A találkozót Jaczina közepes formában vezette, a 15 ezer főnyi közönség néha jogosan bosszankodott! Egy kattintás ide a folytatáshoz....