mjozef22
dr. Lakat Károly
Lakat Tanár úr, az FTC játékosa, majd edzője, a magyar irodalom és történelem tanára a rendkívül lelkiismeretes, szorgalmas és sportszerűen küzdő labdarúgók közé tartozott. Ügyesen helyezkedett, jó érzékkel szerelt és szívósan tapadt ellenfeléhez.
Puskás Ferenc egyetlen hazai védőjátékostól sem tartott, csak tőle. Egyszerűen nem boldogult vele.
A védekezés volt az erőssége, de a támadásban is megfelelőt volt képes nyújtani. Alacsony termetének hátrányát csak a levegőben, a fejjátékban érezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Makkai (Müller) Ferenc
Alacsony, szívós, fáradhatatlan labdarúgó volt. Jól helyezkedett, ügyesen szerelt és passzolt. Rúgótechnikája és gyorsasága azonban nem volt kielégítő.
Ő volt az FTC amatőr korszakának utolsó válogatott játékosa. 1926. június 6-án a csehek ellen 2:1-re megnyert mérkőzésen csereként lépett pályára.
Az amatőr korszak utolsó éveiben játszotta ferencvárosi meccseit. A profizmus bevezetése után a sok kitűnő halfjátékos között egyre jobban háttérbe szorult. Amikor a 33 FC ajánlatát elfogadta, csak egy feltétellel igazolt oda: soha nem játszik a Fradi ellen, és továbbra is az FTC tagja maradhat!
Így történt, hogy Müller a 33 FC-ben futballozott, de az FTC tagja maradt! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Könyvajánló: Hatan a mágikus csapatból
Az Aranycsapat szó hallatán szinte mindenki az ötvenes évek varázslatos tudású válogatottjára gondol, akiket a világ minden részén csak Mágikus Magyarok néven emlegetnek. A hiánypótló kötet hat „mágikus” labdarúgó életét mutatja be. Közös bennük, hogy mindannyian Vas megyéből indultak, de pályafutásuk másutt, neves klubcsapatokban teljesedett ki. Egyikük állandó Aranycsapat-tagnak számított, de van, aki mindössze egy alkalommal ölthette magára a válogatott mezét. Azonban ne feledjük, hogy abba a ragyogó csapatba egy alkalommal is megtiszteltetés volt bekerülni, hiszen akkoriban a magyar B- és C-válogatott is a világ bármely együttese ellen esélyesként lépett volna pályára.
Kikről szól a könyv?
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kővágó Ferenc
Egykori csatárunk egyik Nagy Bélához írt levelében így emlékezett pályafutásáról:
– 1900-ban Budapesten, a Franzstadtban születtem. 1917-ben kerültem be az ifi II. majd az Ifi I-be. 1919-20-ban barátaim invitálására az MTE csapatába igazoltam át. 1921-ben (szerk: 1919 decemberében) visszatértem a Fradiba, s hosszabb ideig a felnőtt második csapatban szerepeltem. Később néhány mérkőzésre betettek az első csapatba is, s ezt emlékezetem szerint gólokkal háláltam meg. A Fradi spanyolországi túráját azonban Klement intéző egyszer kijelentette, hogy ezentúl csak művelt, érettségizett játékosok játszhatnak az FTC-ben. Ennek a kijelentésnek már másnap éreztem a komolyságát. A madridi mérkőzés után kineveztek sérültnek, s bizony nagyon elkeseredtem. Amikor hazajöttünk a túráról, nem is szóltam a vezetőségnek sérelmemről, de az Üllői úti pálya felé sem néztem többet. Igaz, nem is hívtak…
Székely Béla
Aránylag sok góllal hálálta meg a bizalmat, amikor az első csapatban lehetőséget kapott. 1934 májusában négy gólt is lőtt a Somogy elleni bajnoki mérkőzésen, de a Fradi akkori aranycsapatába kivételes képességekkel lehetett csak bekerülni.
Posztján a válogatott Kiss Gyula játszott! Aztán 1937-ben a Lazio elleni KK-döntőn fedezetként került be a csapatba.
A visszavágón már nem játszott, de két bajnoki meccsen még igen. Az ötvenedik gólját már nem tudta megrúgni a Fradi színeiben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó Ferenc
Az erőteljes fizikumú, sokoldalú játékos a hátvéd és csatársorban egyaránt jól megállta a helyét. Mindkét lábbal biztosan rúgott, gyorsasága is megfelelt.
Erőteljesen lőtt, majd félszáz gólt szerzett – már a bemutatkozó találkozón (jobbösszekötőként) két gólt szerzett a Dorog ellen! Különösen szlovákiai városokban szerethetett játszani, ott három mesterhármast szerzett! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó László
Urbancsik Gábor edző a SZAC-ból hozta magával a Fradiba. A meggyengült gárdában volt mit védeni … „B”-válogatottságig vitte, a Fradiban pedig félszázszor szerepelt. Sokszor nagyszerűen.
44 bajnoki mérkőzésén tízszer nem kapott gólt, de a szétzilált zöld (piros)-fehéreknek negatív rekordjai is voltak ezekben az években. Valószínűleg nem a Honvéd volt a kedvenc ellenfele. Négy mérkőzésen 21 gólt kapott Puskáséktól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„A Fradi az Fradi. Még akkor is ott vagyok, ha nem vagyok ott.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!
1939. február 3. Ják. – 2018. február 3. Tapolca.
Ha a sors nem szól közbe, akkor ma ünnepeljük Novák Dezső 79. születésnapját. A torta, az ajándékok, a család ölelése, a pályatársak köszöntése helyett ma itt vagyunk Tapolcán és immáron negyedik alakommal, egy utánpótlás labdarúgótorna keretén belül emlékezünk a magyar labdarúgás legendás játékosára, edzőjére az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgójára.
Ahhoz túl közeli és fájdalmas az emlék, hogy néhány pillanatra ne csukjuk be a szemünket és ne borzongjunk bele a sors akaratába. Mégis, ha belegondolunk, hogy miért is vagyunk itt, hogy Dezső bácsi szerettei, barátai, pályatársai az ország különböző szegletéből eljöttek, a szívünk megtelik melegséggel.
IV. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna – Plakát
IV. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna – Műsorfüzet
