SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Tóth „Potya” István
Az ifjú Tóth István a Keleti pályaudvar melletti, úgynevezett „nyolcházban” nevelkedett. Az örökké mókázó, rendkívül ügyes gyermekre felfigyeltek a BTC vezetői is, 13 évesen már a klub játékosa volt. Amikor 1906-ban a BTC-ből többen kiléptek és megalapították a Nemzeti Sport Clubot, Pista a távozókkal tartott. Az új egyesület, amelynek már fő erőssége, 1909-ben megnyerte a II. osztályú bajnokságot és az I. osztályba került. A legjobbak között tovább folytatták a jó szereplést: az FTC és az MTK mögött a 3. helyen végzett az NSC! Tóth István, a csapat legjobbja bekerült a válogatottba is! 1911 jelentős fordulatot hozott az életében. Leérettségizett, majd belépett az FTC-be.
Ma ünnepli 55. születésnapját Wukovics László
A 39. percben M. Tamás egy bedobást harcolt ki az ellenfél térfelének felénél, a bedobás Sz. Zsolthoz került, aki egy szép befordulás és pontos passz után Wukovicshoz játszott, aki közelről nem hibázott. – Ha most a kedves olvasó egy kicsit értetlenül olvassa a fenti sorokat, akkor nem kell rajta csodálkozni, hiszen az nem okoz meglepetést, hogy a támadás végén Wuko gólt szerez, de az már igen, hogy ki ellen és mikor szerezte ezt a találatot. Az időpont, 2008. május 15, és a Pest megyei bajnokságban, a Viadukt SE csatáraként szerezte Wukovics László azt a gólt. Harmincnyolc évesen.
Hogy milyen utat járt be Wukovics László, a Fradi többszörös „házi gólkirálya” addig, amíg eljutott a levezetésnek szánt Viadukt SE-ig? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tihanyi (Trenka) László
Pluhár István írja róla a Magyarországi sportegyesületek története c. könyvében: „Tihanyi I. (Trenka) László repülőgépmotorszerelő (…). A labdarúgó-, asztalitenisz-, atlétika- és teniszsportban szerepelt. Több bajnoksági érem tulajdonosa. Mint labdarúgójátékos 1933-ban kezdte meg sportszereplését a Csepeli MOVE-ban. Bár még nem volt I. csapatbeli játékos, de már többször bekerült az ifjúsági válogatottba. 17 éves korában a Ferencváros FC játékosa lett. Abban az időben ő volt a legfiatalab profijátékos.”
Szűcs Mihály: 55
Tizenegy évesen, 1981-ben került a serdülő IV. csapatba, majd végigjárta a korosztályos csapatokat, 1988-ban került az első csapat keretéhez. Együtt edzett, majd felkészülési meccseken szerepet is kapott a 18 éves ifjú.
1989 júliusában mutatkozott be Rákosi Gyula csapatában (Telek Andrással és Vanicsek Zoltánnal együtt) hivatalos mérkőzésen a Népligetben az Al-Rasid csapata ellen. 1990 telén és nyarán is több nemzetközi mérkőzésen kapott lehetőséget, majd bevonult, egy évig az NB III-as Honvéd Hargita csapatában játszott.
1991 telén szerepelt ismét a csapatban, majd fél év múlva a Tatabánya elleni 3-1 alkalmával mutatkozott be az NB I-ben, így már az 1991/92 évi bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó Ferenc: 69
Édesapja is űzte ezt a sportágat a helyi csapatban, így kisfia előbb volt futballmeccsen, mint megtanult járni. Ezzel el is dőlt a sorsa.
Szülővárosában, Celldömölkön kezdett futballozni. Innen igazolta le az élvonalból kieső Palicskó Tibor edzette Haladás a már ekkor is rendkívül gőlerős csatárt. A szezon végén azonnal visszajutottak az élvonalba. Az ifjú Szabó Szombathelyen is szép számmal rugdosta a gólokat, harmadik lett a másodosztályú góllövőlistán. Ekkor igazolt a Fradiba, ahol ismerős csapattársai is akadtak, hiszen Kelemennel és Nyilasival együtt játszottak az ifi válogatottban.
Először 18 évesen a Bajnokok tornáján szerepelt a Ferencváros első csapatában a Videoton ellen. A nyári tornákon rendezett meccseken sorra betalált az ellenfelek kapujába, majd a Videoton ellen megszerezte első bajnoki találatait is a Fradiban. A Kupagyőztesek Európa Kupájában a Cardiff elleni párharc mindkét találkozóján gólt lőtt a walesieknek. A két KEK meccs közt betalált a Vasas kapujába is, majd a Rába ETO-nak rúgott 5! gólt a 6-1-re végződő mérkőzésen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Népsport: múzeumi számtiszt súlygolyóval a kézben és az FTC kapujában
Bajnok, sportvezető és múzeumi számtiszt, no meg főhadnagy hét háborús kitüntetéssel
A Nemzeti Múzeumot szolgálta – és védett is: Schiller Rezsőről (1889–1972) méltatlanul keveset tud az utókor, pedig tisztes eredményeket ért el futballban és atlétikában, majd a Nemzeti Múzeum működésének szentelte életét.
Takács Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
Hasonlóan öccséhez Ő is a Vasasban (1915-1919) rúgta a labdát, tagja volt a piros-kékek első élvonalba jutott csapatának. A Fradiban 1919-ben mutatkozott be.
„Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának – Hungler II., később Papp társaságában – hazai úttörője, szinte „nagymestere”.
Szepessy László
Hórihorgas csatárunk tizenhárom évesen a BEAC-ban kezdte, majd 16 évesen a Bp. Honvédban folytatta pályafutását.
Kispesten a tartalékcsapatig jutott, katonaidejét a Kossuth KFSE csapatában töltötte.
1970 nyarán Belgiumba látogatott és az RWD Molenbeek-nél „ragadt”. Előbb amatőr, később profi státuszban, egészen 1971 őszéig volt a belga csapat keretének tagja.
Hazatérése után a VM Egyetértésbe igazolt, itt is mutatkozott be az NB I-ben. Miután megszűnt a csapata, az NB II-ben szereplő Dunaújvároshoz igazolt. A Kohásszal megnyerték az 1975/76 évi másodosztályú bajnokságot.
1979 őszéig játszott a Duna partján Novák Dezső kezei alatt, majd visszatért a fővárosba és a Volánhoz igazolt egy idény erejéig.
1980 nyarán Nyíregyházára került, ahol mindössze pár hetet töltött el, végül közvetlenül az 1980/81-es bajnoki rajt előtt került a Fradihoz, ahol ekkor már Novák volt a vezetőedző. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wilhelm Gyula
A hat Wilhelm fiú közül szinte mindegyik szerette a labdát. A kis Gyula a Soroksári úti KAOE pályán töltötte ideje jelentős részét és ekkor még beérte a labdaszedés „mesterégével”. Egy próbajáték után az FTC ificsapatába került, később már a tartalékok között szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szeitler Károly
A Ferencvárosi születésű és a Gyep utcában élő, Szeitler (Seidler, Szeidler; játékosként: Szerényi, Székely) Károly – egy rövid temesvári kitérőt leszámítva – Budapest IX. kerületében élte le egész életét.
Az FTC igazolt játékosai közt 1904 szeptemberében (15-16 évesen) bukkan fel a neve.
1906 nyarán még tréning-, 1907 őszén már bajnoki mérkőzésen találkozhatunk Szeitlerrel az FTC csatársorának balszélén. Ettől kezdve a csapat alapemberének mondhatta magát.
1908 májusában lett a Ferencvárosi Torna Club tagja. Ugyanebben az évben az FTC football-osztály jegyzőjének választották meg, mely tisztséget évekig betöltötte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
