SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Tátrai Sándor
Rákosszentmihályon kezdett futballozni, majd Salgótarjánba került, ahol Zsengellérrel játszott együtt a csatársorban. Innen igazolta le a Fradi, ahol először jobbösszekötőként szerepelt és negyedik bajnoki meccsén már az ő két góljával győzött a Fradi a Phőbus ellen 2:0-ra.
Első jobbhátvéd játékára Portóban került sor, 1937 januárjában. A megbízható, egyenletes teljesítményt nyújtó Tátrai 1944 karácsonyáig, Budapest ostromáig rendszeresen tagja volt a Ferencváros bajnok és kupagyőztes csapatainak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Simon Tibor
Serdülőként a Pénzügyőrben, ifistaként a KSI-ben nevelkedett, aztán próbajátékra jelentkezett a Fradinál, de elutasították, így Ferencváros helyett Zugló következett: rövid ideig a BVSC játékosa volt.
Saját bevallása szerint sem volt „istenáldotta tehetség”, de futni, focizni és nyerni nagyon szeretett és az sem zavarta, ha mérkőzésről-mérkőzésre más poszton kap játéklehetőséget, a lényeg a játék volt, lehetőleg zöld-fehérben.
1985 (más források szerint egy évvel korábban) elején újra bejelentkezett a Fradinál, végül Vincze Géza „igazolta” le a junior-csapathoz (1985. február 20-án lett a klub igazolt-, de csak 1987 februárjától lett szerződtetett játékosa).
Először Dalnoki Jenő kezei alatt, ’85 nyarán került az első csapat közelébe, augusztusban játszott először az „egyben”, novemberben az NB I-ben is bemutatkozott.
Ahogy a kezdetekben sem ment minden simán, úgy a folytatás is nehézkes volt: 1988 áprilisáig mindössze 6 bajnokin és 4 kupameccsen kapott szerepet… jellemzően Mucha József csapatában, a juniorok közt szerepelt, időközben katonaidejét is letöltötte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schaffer Alfréd
Itthon csak Spécinek nevezték, a németek találtak neki igazi méltó becenevet: ő lett a Futballkirály (Fussballkönig).
Valóban királyi jelenség volt, legalábbis, ami a játéktéren nyújtott teljesítményét illeti. Fölényes biztonsággal kezelte a labdát, s szinte bármilyen távolságból hihetetlen pontossággal lőtt kapura.
A klubelnökök irodájában épp olyan király volt, mint a pályán. Tökéletesen tisztában volt saját képességeivel, értékével, s mindig megérte szolgálatainak árát. (Még „amatőr” korában is, hát még profiként! Jellemző történet, hogy amikor Bázelben játszott, a helyi polgármester félig tréfásan ezekkel a szavakkal fordult hozzá: „Ön a hírek szerint többet keres, mint én.” Spéci azonnal kész volt a válasszal: „Valóban, de ön nem tud futballozni, én meg tudok!”) A klubhűség sohasem volt nagy erőssége, akár két-három mérkőzés után is egyesületet változtatott, ha nem találta aktuális állomáshelyét megfelelőnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Toldi Géza
A magyar labdarúgás „szívembere” magas, kitűnő alakú csatár volt. Játékát mindent elsöprő lendület, fáradhatatlan mezőnymunka, nagy lövőerő és harcos küzdőszellem jellemezte. Fejjátéka pompás volt. Labdakezelése is megfelelt. Az összjátékban jól helytállt, különösen szélsőjét foglalkoztatta ügyesen. Titkos Pállal Európa-hírű balszárnyat alkotott. A mérkőzéseken hatalmas munkát vállalt magára. Elől-hátul rengeteget mozgott. Egyik pillanatban a védelemben szerelt, a másikban már hosszú átadással szöktette valamelyik társát. Ekkor sem állt meg, hanem jellegzetes futásával, teljes rohamban követte a támadást. A kellő pillanatokban a kapu előtt is rendszerint a helyén volt. Ha hozzákerült a labda, lábbal és fejjel egyaránt nagy erővel célozta meg a kaput. Egyetlen jelentős hiányossága akadt: az idegein gyakran nem tudott uralkodni. Hamar ki lehetett hozni a sodrából. Ilyenkor több gondot fordított a törlesztésre, mint a játékra. Toldi Géza a magyar labdarúgás legjelesebb egyéniségei közé tartozik önfeláldozó, az egész csapatot magával ragadó harcmodora révén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Suhai István
Alacsony termetű jobbszélsőnk, amatőr csapatunk (1938-39) tagja Biró Danit helyettesítette 1940 tavaszán. Nem is rosszul.
Az 1939/40 évi bajnokcsapat tagjaként 11 mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett.
Tevékeny részese volt a 1940-es tavaszi menetelésnek, góljait a Kispest és majdani klubja, az Újpest ellen szerezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Weisz Ferenc
Vérbeli csatárnak tartották, de a kapustól a balszélsőig, valamennyi poszton megfordult. Igazán a jobbszélső, jobbösszekötő, balösszekötő posztján érezte jól magát, talán azért, mert szeretett és tudott is futni. Mindkét lábával egyformán jól bánt a labdával, beadásai mérnöki pontosságúak voltak és remekül lőtt távolról, akár 30-40 méterről is képes volt az ellenfelek kapuját bevenni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zámor Ferenc
![Zámor Ferenc (1877-1960) gépészmérnök feleségével, Rédey Erzsébettel és Magda leányával Erzsébetfalván (a mai Pestszenterzsébeten) 1910 körül. Publikálva:: Jalsovszky Katalin-Stemlerné Balogh Ilona [szerk.]: Fénnyel írt történelem, Helikon, 2000. A fotó szerepelt a Nemzeti Múzeum "Fénnyel írt történelem" kiállításán is 2000-ben.](https://tempofradi.hu/wp-content/uploads/2008/12/zsaby.jpg)
Zámor Ferenc (1877. október 14., Bazin – 1960. június 11., Budapest)
Zsabokrszky, Zsabukovszky illetve Zsaby (ez volt a beceneve) néven szerepelt a korabeli sajtóban.
1897-től több egyesületben is felbukkan a neve: Pécsi Athletikai Club, Műegyetem FC, Ganz Waggongyári TLE, FTC, MAC.
Az FTC-ben 1900 őszén lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vágvölgyi Mihály
Saját nevelésű csatárunk 1969 nyarán játszotta egyetlen tétmérkőzését a Fradiban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vincze Géza: 80
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Takács László: 70
Szülőhelyén, Mezőhegyesen ismerkedett a játékkal. A helyi Kinizsi csapatában játszott tizenhét éves koráig. Egy ifjúsági nemzetközi tornán nyújtott teljesítménye után figyelt fel rá a Fradi és 1973-ban öltötte magára először a zöld-fehér mezt.
Az ifiben Kertész János, majd Rákosi Gyula voltak az edzői és a későbbi csikócsapatból már ekkor a társak között szerepelt Magyar, Kelemen, Rab, Onhausz valamint Nyilasi.
Az aprótermetű, hangyaszorgalmú futballista 1973-ban 18 és fél évesen mutatkozott be Csanádi Ferenc együttesében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
