SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Takács Béla
1958-ban lett a Haladás játékosa és egy év múlva már az élvonalban is bemutatkozott.
1960-ban bevonult katonának és a Bp. Honvéd kapujának őrzését vette át.
A Honvédból érkezett az Üllői útra az akkor B-válogatott kapus.
Jellemzően Géczi sérülése idején került az első csapatba, méghozzá úgy, hogy ezzel bajnoki aranyérmeket is elérhetett. Mexikói túramérkőzéseken, VVK meccseken is védte a ferencvárosi kaput. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vigh Zoltán
1953 januárjában került az Üllői útra az Orosházi Kinizsi csapatából. Együtt érkezett Mátraival és Gulyás Gézával. Esetében az utóbbi a fontosabb, ugyanis mindketten kapusok voltak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Soós László: 75
1964-ben került az Izzó csapatából az Üllői útra.
Évekig szerepelt a tartalékok között a balszélső, míg egyszer az első csapatban is pályára lépett, így tagja lett az 1969. évi bronzérmes ferencvárosi gárdának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Scheibel József
Két ferencvárosi bajnokcsapatban is szerepet kapott a szélsőként játszó csatár. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Takács József
A „kis Taki”, Takács I. Géza öccse, minden idők legkiválóbb magyar csatárainak, a legeredményesebb góllövőknek egyike. Pedig csak jobb lábbal tudott lőni és fejjátéka sem állt arányban erényeivel. Nagyszerűen cselezett, kivételes érzékkel foglalkoztatta szélsőjét. A kapu előtt páratlanul találékonynak, szemfülesnek, gólveszélyesnek bizonyult. Minden helyzetben feltalálta magát. Ösztönösen jól helyezkedett, szinte megérezte a labda várható útját. Fordulásból nagyon kevés magyar csatár tudott úgy lőni, mint ő. Góljainak jó részét közelről szerezte, de távoli lövései is veszélyt jelentettek a kapura. A legreménytelenebb esetekben is rajtolt a labdára. Mindig számított a védők, főleg a kapus esetleges hibájára. Ilyen esetben ő mindig ott termett és kérlelhetetlenül juttatta a labdát a hálóba. Szemfülességének rengeteg gól lett az eredménye. Az utódok közül Kocsis Sándor játéka sok tekintetben hasonlított „Taki”-éhoz. A kitűnő csatár óriási népszerűségét nemcsak képességeinek és góljainak, hanem példás emberi magatartásának, szerénységének is köszönhette. Minden szempontból méltó volt az általános megbecsülésre.
Selenka Tamás
A Bp. Építőktől érkezett jöbbösszekötő az 1970-es tartalékbajnoki címet nyert csapat oszlopos tagjának mondhatta magát.
’70 szeptemberében a Liverpool elleni EVK találkozón mutatkozott be az első csapatban. Az NB I-ben háromszor kapott játéklehetőséget Csanádi Ferenctől, így tagja volt az ezüstérmes csapatnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vaszil Gyula: 60
Szülővárosában, Siófokon kezdte a labdarúgást, 1982-ben igazolt a Videotonhoz.
Székesfehérváron négy idényt húzott le 1982 és 1986 között, ahol tagja volt két bajnoki bronzérmes valamint az UEFA kupa döntőéig menetelő nagyszerű csapatnak.
Félszáz NB I-es mérkőzéssel a háta mögött igazolt a Videotonból a Fradiba 1986 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tarsoly Géza
A Dohánygyár csapatától érkezett ifjú csatár az Esti Kupa mérkőzésein lépett pályára 1957-ben, így tagja a kupagyőztes ferencvárosi alakulatnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Virágh József
Ifjúsági és tartalékbajnoki címet is nyert kapusunk távol az Üllői úttól, az FTC ausztrál túráján mutatkozott be az első csapatban.
A 17 mérkőzés 34 félidejéből 13 félidőt védett (15 gólt kapott).
Robert Vagner: 50
A cseh támadó korábban már megfordult Magyarországon: a 2001/02-es idényben az örök rivális Újpestet erősítette, ahonnan a több magyar játékost is foglalkoztató Energie Cottbus csapatához igazolt.
Egy-egy első-, illetve másodosztályban eltöltött Bundesliga szezon után igazolta le a Ferencváros. Negyvenhét mérkőzésen öt gólt szerzett Németországban. A két elsőosztályú találata közül az egyiket, Király Gábornak rúgta (a 3:1-es Hertha győzelemmel végződött meccsen Dárdai is a kapuba talált). Egy kattintás ide a folytatáshoz....









