SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Teket László
Egykori saját nevelésű, ifi bajnokságot nyert, ifi válogatott balszélsőnk egyszer lépett pályára az 1949/50 évi ezüstérmes csapatban.
1949 karácsonyán a Dorogi Tárna elleni találkozón, Czibor helyén került be Lyka Antal csapatába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wiener Jenő
Az ifjabbik Wiener, Wiener II néven futballozott (Wiener I-gyel nem álltak rokoni kapcsolatban) mozgékony, gyors, a labdát kitűnően vezette, de beadásai nem mindig sikerültek. Rövid élvonalbeli szereplés után jutott el a válogatottságig.
Pályafutását 1915-ben az FTC ifjúsági csapatában kezdte. Egy év múlva már ifiválogatott volt, s a tehetséges játékost számításba vették az első csapatban is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Toldi Géza
A magyar labdarúgás „szívembere” magas, kitűnő alakú csatár volt. Játékát mindent elsöprő lendület, fáradhatatlan mezőnymunka, nagy lövőerő és harcos küzdőszellem jellemezte. Fejjátéka pompás volt. Labdakezelése is megfelelt. Az összjátékban jól helytállt, különösen szélsőjét foglalkoztatta ügyesen. Titkos Pállal Európa-hírű balszárnyat alkotott. A mérkőzéseken hatalmas munkát vállalt magára. Elől-hátul rengeteget mozgott. Egyik pillanatban a védelemben szerelt, a másikban már hosszú átadással szöktette valamelyik társát. Ekkor sem állt meg, hanem jellegzetes futásával, teljes rohamban követte a támadást. A kellő pillanatokban a kapu előtt is rendszerint a helyén volt. Ha hozzákerült a labda, lábbal és fejjel egyaránt nagy erővel célozta meg a kaput. Egyetlen jelentős hiányossága akadt: az idegein gyakran nem tudott uralkodni. Hamar ki lehetett hozni a sodrából. Ilyenkor több gondot fordított a törlesztésre, mint a játékra. Toldi Géza a magyar labdarúgás legjelesebb egyéniségei közé tartozik önfeláldozó, az egész csapatot magával ragadó harcmodora révén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Staller János: 70
Egykori védőnk 1969-ben került a Fradihoz a Gödöllői Vasasból és 4 alkalommal lépett pályára tétmérkőzésen zöld-fehérben a hetvenes évek közepén. A ’75/76-os bajnokcsapatban kétszer jutott játéklehetőséghez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sasvári (Schreiber) Ernő
Újpesti születésű egykori balösszekötőnk, balszélsőnk az V. ker. Pannónia csapatától igazolt át zöld-fehérbe 1922 őszén.
1922 és 1923 ősze között hét tétmérkőzésen szerepelt zöld-fehérben.
Az 1922/23-as idényben öt bajnoki találkozón kétszer volt eredményes valamint a Magyar Kupában is a kapuba talált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Székely János: 60
Egyetlen mérkőzésen lépett az első csapatban, mindössze öt percet töltött a pályán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sipos Vilmos
A világjáró, rendkívül gyors, nagyon jól képzett labdarúgó kitűnő elfutásait pontos beadásokkal vagy erőteljes lövésekkel fejezte be. Küzdőképessége és fejjátéka azonban nem volt kielégítő. Hazánkban rövid ideig játszott. 1946-ban, az MLSZ hozzájárulásával külföldre távozott. Több európai országban szerepelt. Jugoszláviában és Romániában szintén eljutott a válogatottságig. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Steczovits László
A népszerű, örökké vidám ferencvárosi csatár három év alatt, több mint harminc góljával hívta fel magára a figyelmet.
Különösen az 1924/25-ös szezonban volt eredményes: 16 gólt szerzett a díjmérkőzéseken, de a következő szezonban is 12 gólig jutott.
A profi csapat első mérkőzésén két gólt szerzett a Bocskai ellen Debrecenben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szűcs Lajos
Tizenkét éves volt, amikor „külső sugallatra” végleg elhatározta, hogy labdarúgó lesz. A nagyszünetben dribliztek az iskola udvarán, s a kerítésen kívül egy középkorú férfi figyelte a gyerekek játékát. Egyszer csak odakiáltott Lajosnak:
„Öcsi! Te, te hát. Gyere csak ide! Jó mozgású gyerek vagy, tudod-e? Menj el egyesületbe focizni, ha szorgalmas leszel, sokra viheted.”
A 12 éves fiú kicsit csodálkozva nézett a távozó után: lehet, hogy ez a bácsi komolyan beszélt? A csengetés ébresztette fel álmodozásából.
Pár nap múlva már kinn volt az Ú. Dózsa pályáján, jelentkezett próbajátékra. Két hét elmúltával megkapta a választ: felvették a szakosztály tagjai közé.
— Szűcs nemcsak tehetséges, hanem lelkiismeretes is. Kiváló játékos lehet belőle — mondta róla 1962-ben Kapocsi Sándor, az UEFA-keret edzője.
Az Újpest azonban megvált az ígéretes játékostól, így Szűcs Lajos egy év kényszerű kihagyás után Dorogra került, ahol két szép évet töltött el. 1966-ban húzott először zöld-fehér mezt, pont a Megyeri úton a kelet-német drezdai Dynamo elleni felkészülési találkozón. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Topor Antal: 60
Egy vas megyei kis faluban, Alsóújlakon nőtt fel, Vasváron kezdett el futballozni, tizennégy évesen már a megyei bajnokságban szereplő felnőtt csapatban szerepelt.
Egy SBTC – Ferencváros bajnoki előtt lejátszott tehetségkutatón figyelt fel rá a ZTE és leigazolta serdülő csapatába. Zala fővárosában járta végig a szamárlétrát, majd a kék-fehérek színeiben mutatkozott be a magyar élvonalban 1981 őszén.
Összesen három bajnoki találkozón lépett pályára, majd kölcsönbe Keszthelyre került, ekkor hívta a Haladás.
1983-tól szülővárosában, a Haladásban folytatta pályafutását, ’84 tavaszán szerepelt először a zöld-fehéreknél. Három és fél idényt húzott le Szombathelyen, a kezdetektől Rátkai László csapatának alapemberének mondhatta magát. 1986. április 15-én az Ő góljával tartotta otthon a két bajnoki pontot a Hali a Fradi ellen.
Az ifjúsági-, és utánpótlás válogatott középpályást egykori válogatottbeli mestere, Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra 1987 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
