Tempó, Fradi!

Kategória: SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig

  • Szőke György

    —

    by

    K@rcsi
    in

    Egyetlen mérkőzésén kapott gól nélkül őrizte a Bp. Kinizsi kapuját az 1956-os idényben.

  • Szabó Pál

    —

    by

    K@rcsi
    in

    1945 áprilisában nevezték ki az ekkor éppen az Elektromosnál tevékenykedő szakembert a Ferencváros kispadjára. A tavaszi egyidényes bajnokságban volt a zöld-fehérek edzője és ezüstéremig vezette a csapatot.

  • Wiener János

    —

    by

    K@rcsi
    in

    Az idősebbik Wiener, Wiener I néven futballozott (Wiener II-vel nem álltak rokonságban), balhátvéd poszton szerepelt, többnyire közmegelégedésre. Jó megjelenésű, ésszerűen játszó, képzett hátvéd volt. Erőteljesen, de sportszerűen szerelt. Kitűnően helyezkedett és jól rúgott. Gyorsasága viszont már nem volt kielégí­tő.

  • Schneider Gábor: 55

    —

    by

    K@rcsi
    in

    A Pécs szí­neiben  mutatkozott be az NB I-ben 1987 őszén, összesen háromszor öltötte magára a mecsekaljaiak mezét az élvonalban. A Fradihoz már Bajáról érkezett támadó rövid ideig szerepelt zöld-fehérben, de í­gy is bajnokcsapat tagjának mondhatja magát.

  • dr. Szoyka Kornél

    —

    by

    mjozef22
    in

    A Szegedről szerződtetett hátvéd közel száz alkalommal viselte a zöld-fehér mezt. A Tátrai—Szoyka bekkpár az NB I-ben tiszteletet parancsoló poszt volt és különösen az 1939/40-es bajnokságban volt fontos szerepük: a Fradi ugyanis jobb gólaránnyal nyerte a bajnokságot! A ferencvárosi védelem az egész tavaszi idényben csak hét gólt kapott… Szoyka részese volt az 1939-es nagy KK-sorozatnak…

  • Tepszics Ignác: 65

    —

    by

    K@rcsi
    in

    Hat éven át rúgta a zöld-fehérek első csapatában a bőrt a saját nevelésű védő. 1976 augusztusában Kecskeméten mutatkozott be a Honvéd ellen a Bajnokok Tornáján. Bő fél év múlva tétmeccsen is lehetőséget kapott Dalnoki Jenőtől, majd másfél évig nem került be a nagycsapatba. 1978 nyarán Friedmanszky Zoltán lett az edző és a 20 esztendős játékos…

  • Szabó József

    —

    by

    K@rcsi
    in

    Az élénk hajszí­ne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkí­vül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégí­tően passzolt. Csupa szí­v játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett.

  • Tolonics Sándor

    —

    by

    K@rcsi
    in

    Ifiválogatott jobbszélsőnk egyetlen bajnoki mérkőzésen szerepelt az első csapatban 1957-ben. Ugyanezen év nyarán tagja volt az ausztrál túrán résztvevő ferencvárosi alakulatnak is. Rövid pályafutásának érdekessége, hogy nem szerepelt vesztes csapatban, sőt tí­z mérkőzéséből kilencszer győztesen hagyhatta el a pályát.

  • Schaffer Alfréd

    —

    by

    mjozef22
    in

    Itthon csak Spécinek nevezték, a németek találtak neki igazi méltó becenevet: ő lett a Futballkirály (Fussballkönig). Valóban királyi jelenség volt, legalábbis, ami a játéktéren nyújtott teljesí­tményét illeti. Fölényes biztonsággal kezelte a labdát, s szinte bármilyen távolságból hihetetlen pontossággal lőtt kapura. A klubelnökök irodájában épp olyan király volt, mint a pályán. Tökéletesen tisztában volt saját képességeivel,…

  • Weinber János

    —

    by

    mjozef22
    in

    Már 1904-ben a bajnoki cí­met (Szövetségi dí­jat) nyert tartalékcsapat tagjaként szerepelt zöld-fehérben, majd 1906. szeptemberében a Slavia elleni gólzáporos mérkőzésen mutatkozott be az első csapat hátvédsorában. Keménykötésű, harcos szellemű labdarúgó volt. Különösen a védekezésben jeleskedett. 1914 májusáig szerepelt az első csapatban, ezalatt közel 250 mérkőzésen lépett pályára. Igazi szí­vjátékos volt, korának egyik legjobb fedezete. Tudásához…