Jegyzetek
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 50.
Egy szenvtelen holland a bolondját járatta velünk…
Kötve hiszem, hogy a magyar labdarúgás 1901 óta íródó történelmében volt rövidebb „sajtótájékoztató”, mint amilyet 2008. április 24-én az MLSZ akkori elnöke, Kisteleki István tartott a szövetség épületében „vérszagra” összegyűlt újságíróknak… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Kisiklattuk a lokomotívot
A sors néha olyan tüneményes játékra képes, hogy egy Messi-Neymar-Suarez hármasnak is csak a kispadon lenne a helye. Egy hete amikor kikaptunk az MTK ellen (az ország „sxanyija” legalább egy hétig örömködhetett) azzal nem csak a három pont veszett oda, hanem megálljt is parancsolt a több mint egy évig tartó veretlenségi sorozatunknak, mellyel Thomas Doll a Fradi örökranglistáján Lakat Károllyal osztozik a második helyen. Azzal a Lakat Károllyal, aki játékosként az első Debrecen elleni meccsünkön két gólt szerzett (a másik kettőt Sárosi Gyurka vállalta), és akinek emléktábláját pénteken avattuk a Tizedes utca 3. szám alatt. Az MTK elleni vereség arra is jó volt, hogy a magyar média szerezzen magának néhány kattintást az internetes oldalakon, hiszen volt olyan is, aki „közvéleménykutatást” tartott arról, hogy vajon a Fradit mennyire érintette meg a „példa nélkülinek számító két vereség egy héten” eposz. Persze ahhoz füllentenem kéne egy kicsit ha letagadnám, hogy nekünk szurkolóknak is okozott egy-két napos alvajárást, melyből annyi előnyünk azért származott, hogy nem estünk saját magunk önelégültségének a gödrébe. Ettől függetlenül abban is biztos voltam, hogy Doll mesternek elég lesz néhány nap arra, hogy újra a helyes vágányokra terelje a csapatot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 49.
A „kölyök-válogatott” legyőzi a világbajnokot, a kapitány mégis belebukik a sikerbe…
A Kanada elleni, amolyan senkinek semmire sem jó, ám a háborgó közhangulatot némileg takarékra állító győzelem után volt ideje a szövetség illetékeseinek kapitányt keresni, hiszen a válogatott hosszú téli álomra vonult, a legközelebbi tétmeccset 2007 márciusának legvégén, hazai pályán, Moldova legjobbjai ellen kellett lejátszania. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Bekövetkezett
A válogatott váratlan, de teljesen megérdemelt kijutása a franciaországi EB-re néhány nap erejéig átírta a magyar labdarúgás megítélését. Euforikus hangulat uralkodott napokon át, néhány játékos pillanatok alatt a mennybe ment, a FIFA listáján odaértünk a világ élmezőnyéhez és egy ország hitte, hogy itt a happy, ezek után majd tülekedni fognak a szurkolók a jegypénztáraknál. Mielőtt bárki is félreértené, én is önfeledten örültem a sikernek (44 évet vártunk rá!), bár voltak és jelenleg is vannak kétségeim, de a szerdai kupa-fiaskónk után már felvetődött bennem, hogy szép-szép a sok dagadozó mell, de vajon ebből a Fradinak mennyi hátránya fog keletkezni. Vajon a sok hiányzó miatt milyen érdemi munkát lehet végezni két héten keresztül és vajon a csapat szériája nem törik-e meg. A választ szombat este megkaptuk. Természetesen az MTK elleni vereséget nem akarom áthárítani a válogatott EB-re való kijutására, hiszen azzal nevetségessé válnék, de közvetve minden bizonnyal közre játszott. Bár az is lehet, hogy csak szeretnék egy picinyke kis indokot találni, hiszen több mint egy év után, 34 veretlen mérkőzéssel a hátunk mögött most a fotelszurkoló is gondban van. Ha most lenne bennem egy kis maró gúny, akkor azt írnám, hogy azért vagyok gondban, mert elszoktam a vereségek utáni szenvedéstől, amikor is magyarázatot kellett találnom a vereségre. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 48.
Egy meccs és más semmi?…
A Máltán elszenvedett és a magyar futball-lelkeket mélyen megrázó vereség után a szövetségnek egy teljes hónapja volt arra, hogy a leváltott Bozsik-Détári kettős után megtalálja az új szövetségi kapitányt és annak segítőjét, hiszen az a csúfság mégsem eshetett meg , hogy a 2006-os esztendőből még hátralévő (megjegyzem: az égvilágon semmilyen téttel nem bíró) Kanada elleni meccsen ne üljön edző a kispadon, bár, az összecsapás jelentőségét és szükségességét illetően ez sem lett volna olyan óriási baj, mint azt sokan gondolják… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Oslóban a remény, Budapesten a csoda!
44 év. Majd’ két emberöltő. Ennyi ideje selejteznek ki minket az aktuális EB-k előtt. 30 év. Ennyi ideje várunk egy világversenyre való kijutásra.
Reménykedünk, vágyakozunk – évtizedek óta. Mindhiába. Hol tragikus potyagóllal, hol egy zseni villanásával (aki nem nálunk játszik), hol csupán egyetlen góllal, hol kiütve és megalázva. Mi mindig kiesünk, mi mindig búcsúzunk. Ez volt az életünk vasárnap estig. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 47.
A Bozsik családnak a kapitánysággal nem volt szerencséje…
A magyar szurkolók által futballistaként gigásznak kezelt Lothar Matthäus távozása a szövetségi kapitányi posztról inkább megkönnyebbülést, mint hiányérzetet váltott ki az emberekből.
Lothar nem feltétlenül akart rosszat a magyar futballnak (sőt…), ő azonban egy, a miénknél már évtizedek óta fejlettebb, szabadabb gondolkozású, az egyéni, akár az extrém megoldásokat inkább támogató, mint elgáncsoló világból jött, és miután nem tudott (erős a gyanúm: nem akart) alkalmazkodni a magyar viszonyokhoz, az itteni futballközeghez, szinte prognosztizálható volt a bukása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 46.
A „kis Cucuból” majdnem óriás lett…
Sok van, ami bizonytalan a magyar futballban, a majdhogynem garantáltnak mondható igazodási pontot (már túl azon, hogy 1972 óta Európa-bajnokságra, 1986-ot követően világbajnokságra egy idő múltán szinte borítékolhatóan nem jutott ki a magyar válogatott) az jelentette, hogy a mindenkori új MLSZ-elnök előre borítékolhatóan új szövetségi kapitányt választott (választatott) a nemzeti tizenegy élére. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések fotelból – Csillag nélküli ötös
A sportszerűség azt diktálja, hogy előre szóljak, nem szeretem a (kecskeméti) Vasast. Ebből meg az következhet, hogy bár megpróbálok kizárólag a Fradi örömjátékával foglalkozni, de ha néha-néha megcsusszan egy-egy ártatlannak éppen nem nevezhető pikírt megjegyzés, az bizony nem a véletlen műve lesz. Az a fajta nem szeretem jelző amit 9 éve hordozok magamban nagyon lassan akar tova tűnni. Pedig 2006-ig aránylag semmi bajom nem volt a piros-kékekkel, még az átkosban is elviseltem őket annak ellenére, hogy tudtam, Kádár János a paprikás krumpli mellé a piros-kék színeket is kedveli. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy anno a hatvanas évekbeli Vasas egészen jó kis alakulat volt, nyert is négy bajnokságot, olyan edzők ültek a kispadon mint Illovszky és Baróti, a pályán meg Sárosi, Bundzsák, Mathesz, Farkas és Ihász bolondította az ellenfeleket. Egy nevet „természetesen” kihagytam a felsorolásból, a fociban járatosak biztosan tudják, hogy kiét, de a nevét a 2006-s igazságtalanság után nem szeretném leírni. Mint játékost tisztelem – de mást róla inkább ne! Legfeljebb annyit, hogy remélem tegnap este nézte a jelen Vasasának megalázását, mely áttételesen, több ezer Fradista neki „ajánlott” a hármas sípszó elhangzása után. Ezzel talán magamban is le kéne zárnom ezt a nem szeretem állapotot, hisz egyrészt történelem már, másrészt azóta szerencsére elég sok víz folyt le a Dunán, mely végül is minden törekvés ellenére minket nem sodort el. Erre elég csattanós hitelt adott a Vasas elleni 163. bajnoki mérkőzésünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 45.
A királynak szép volt a palástja, de kiderült, hogy alatta meztelen…
Lothar Matthäus 2005. december 18-án, Miamiban, Antigua és Barbuda válogatottja ellen ült utoljára a magyar válogatott kispadján.
Egyszerűen nem mulaszthatom el, hogy le ne írjam annak az együttesnek az összeállítását, amely a végül 3-0-s győzelmünkkel végződött mérkőzésen a piros-fehér-zöld színeket reprezentálta, mert talán mindennél jobban jellemzi azt a korszakot, amelyet a világ egyik valaha volt leghíresebb futballistája szövetségi kapitányként a kispadunkon eltöltött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
