Könyv (könyvismertető)
A Császár és utána a sötétség
A már nem túl fiatal mester két kapavágás között megvetően nézett rám. Jó néhány évtizedet eltöltött már a pályán és a pálya szélén ahhoz, hogy unja a kérdéseket, unja az újságírókat. Csak akkor mondott véleményt, ha valami nagyon felingerelte.
Mint például most.
– Ide figyeljen! – vágta oda a kerti szerszámát. – Tudja, hogy unom már az örökös rágcsálódásaikat a mi úgynevezett nagy vereségeinkről? Mert mindig csak valami jelentéktelen körülményt nagyítanak fel; annak idején azon kérődztek, hogy a madridi Európa-bajnokságon a kapitány összeveszett a balösz-szekötővel, később a londoni VB után az volt a téma, hogy az elődöntőbe jutásért folyó mérkőzés előtt a fiúk sokat vonatoztak és hogy zajos volt a szállodájuk, aztán amikor újra eljutottunk a VB-re, 1978-ban, a focistafeleség meg a menyasszony lopásával szórakoztak… És miközben kiragadták ezeket az eseteket, pontosan a lényegről terelték el a figyelmet!
Varga Zoli disszidál
Volt egyszer egy Ferencváros
Ennek a könyvnek a megállapításai függetlenek a Ferencváros mindenkori eredményeitől. Ha igazak, akkor nem cáfolja őket az sem, ha egymás után háromszor nyer a csapat. Ha hamisak, akkor nem teszi igazzá őket az sem, ha háromszor veszít. Ez a könyv egy mentalitásról szól, és arról, hogy annak milyen esélyei vannak Magyarországon. Akiket bírál, azokat nem személyükben támadja, hanem a szemléletüket kifogásolja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Életem a Fradi – Albert Flórián
Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rossz-akaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FERENCVÁROSI SZÍV
Karinthy Ferenc sokrétű munkásságának eredeti színfoltját jelentik ezek a sporttörténetek, amelyekben a riporteri szemfülesség, a sport iránti szeretet és az önéletrajzi szubjektivitás olvad egybe rendkívül eleven, fordulatos elbeszélések formájában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Valahogy mindig félúton
AJÁNLÁS
Azok miatt írtam meg ezt a könyvet, akik, bármerre jártam, bármire jutottam, megkülönböztetett figyelemmel, várakozással és szimpátiával követték az életemet; azoknak ajánlom, akik kudarcaimban is, tévedéseimben is kitartottak mellettem és erőt adtak, amikor már azt hittem, hogy magam vagyok.
És amikor már úgy látszott, hogy védtelen vagyok, ők körülvettek, kiálltak értem, és védelmeztek a mindenfelé kinyilvánított megbecsülésükkel. Nekik adom ezt a könyvet, akiknek megszolgál-hatatlanul tartozom mindezekért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az FTC nemzetközi labdarúgó mérkőzései (1977)
Kiadványunk az FTC labdarúgó csapatának összes nemzetközi mérkőzéseit tartalmazza 1901-től 1976. december 31-ig. Ez alatt az idő alatt 1013 mérkőzést játszott csapatunk 47 ország klubcsapataival, válogatottjaival. Az európai országok közül csak az ír, norvég, finn és albán labdarúgókkal nem sikerült ez ideig találkoznunk. Legtöbbször viszont az osztrák és csehszlovák sportbarátainkkal küzdöttünk a győzelemért.
Fradi-szívvel hegyen, völgyben
Rendszeresen olvastam a Képes Sportot. Egy képen feltűnt a köztársasági elnök, Tildy Zoltán, amint valamelyik sportolóval beszélget. Ezt nevetségesnek véltük, mit keres egy politikus a sportolók között, a politikának semmi köze sincs a sporthoz, mondogattuk.
Akkor még nem sejthettük, hogy a politikusok önképük megszépítésére is használhatják a sportsikereket, s ezek eléréséért komoly költségvetési tételeket is áldoznak. […] Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A NEVETŐ ÖTÖDIK – Mátrai Sándor
Becsúszás
Most felháborító szemtelenségre készülök. Becsúszom Mátrai Sándor elé.
Megáll az eszem, hogy képes vagyok ekkora pimaszságra. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Puha vagy Jenő!
1952 nyarát írtuk, s egy finnországi kisvárosban sorsdöntő mérkőzést játszott Romániával a magyar válogatott. Ha győz, továbbjut, ha nem, búcsúzik Helsinkitől, az olimpiától.
És én azon a nappalian fehér turkui estén szerettem meg igazán Dalnoki Jenő játékát. Kemény volt, férfias, erős és határozott: áttörhetetlen fal az ellenfél csatárai számára. És végül is mi győztünk!
Azóta több mint három évtized szaladt el felettünk, de a rokonszenv bennem harminc év viharaiban is változatlan maradt, sőt, az utóbbi években igaz barátsággá ötvöződött.
VARGAZOLI
Miért kellett volna nekem Varga Zoltánnál beszélnem ahhoz, hogy megírjam róla a könyvem? – kérdez vissza a kiváló író. – Hány életrajz született Napóleontól Hitlerig anélkül, hogy Napóleonnal és Hitlerrel beszéltek volna?” Milyen igaz! Más kérdés, hogy Napóleon és Hitler már régen halottak voltak, amikor történetüket papírra vésték. De akkor sem lett volna jobb a helyzet, ha az íróknak még életükben sikerül a közelükbe férkőzni.
Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy mondjuk a tavaszi hadjáratra készülő Bonaparte fogadja a kor Végh Antalját és mindjárt be is avatja őt a legkényesebb kérdésekbe: mi a stratégia, hogyan vélekedik Kutuzovról, kik lesznek az előretolt csatárok és mit szól mindehhez Mária Lujza?