Könyv (könyvismertető)

A Grosics-villa titka

AZ A BIZONYOS NAP

(Könyvrészlet)

„Kedves Miklós! Ne haragudj, hogy az egyszerűbb megoldás — például egy telefonhí­vás — helyett a bonyolultabbat, a levélí­rást választom. De azt hiszem, ebben a formában nyugodtabban és átgondoltabban meg tudom magyarázni Neked azt, amire élőszóban nem lennék képes. Nevezetesen: hogy ódzkodom ettől a könyvtől.

Nem tudom, használ-e, ösztönöz-e az én példám arra, amire szeretném és amire, feltehetően Te is szeretnéd? Jó célt szolgálunk-e vele, vagy csak puszta szenvelgés, önmutogatás lesz belőle? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ezüstcsapat – második félidő

Báró, Juci, Nyí­l és a többiek

Bánki József (Dodi) – az FTC volt játékosa, újságí­ró
„Kamaszkorom markáns, meghatározó élménye a KEK menetelés, a Liverpool kiverése, a belgrádi csoda, amit a fordulatosan, jól megí­rt könyvben újra jó volt átélni. Jóllehet az akkori sztárokkal később együtt játszottam, közülük sokakkal jó barátságba kerültem, mégis olyan eseményekről olvashattam, melyekről oldott állapotban, a zöld-asztalnál sem hallottam hajdani kedvenceinktől. A kiadvány hiánypótló, egyben méltó mementója a Kárpát-medence legnépszerűbb klubja, a Ferencváros pazar kupaszereplésének.”

Balázs Ferenc (Fecó) – zenész:
„Az Ezüstcsapat története számomra, egy életérzés felelevení­tése. A klubszí­nek, a hagyományok, a pályatársak tiszteletéről szól, az eredeti értelemben vett Fradi-családról, futballisták és zenészek barátságáról, betyárbecsületről. Azokról az időkről, amikor a fociban és a zenében is voltak még igazi bálványok, akikért tiszta szí­vvel, őszintén lehetett rajongani. A könyvben nyomon követhető az a sajnálatos folyamat is, melynek során mindez elveszett, jó lenne hinni, hogy nem végérvényesen.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Montevideótól Johannesburgig – Érdekességek a futball vb-k világából

A 2010 nyarán, Dél-Afrikában megrendezett labdarúgó-világbajnokság már 19. volt a sorban. Nyolcvan évvel ezelőtt Uruguayban dörrent el a startpisztoly, azóta í­ródik a világ legnépszerűbb játékának sikertörténete. Felejthetetlen mérkőzések, csodálatos labdaművészek, számtalan érdekes történet, diadalok és bukások, tévedések és csalások elevenednek meg ebben a kötetben. A szerző górcső alá helyezi az eddigi focitornákat és azok főszereplőit – labdarúgókat, edzőket és játékvezetőket. Statisztikai adatok keverednek soha nem hallott sztorikkal, rekordok és csúcsok között szemezgethetnek a futball szerelmesei.

Büszkék lehetünk a régmúlt magyarjaira, akik még maguk í­rták a világbajnokságok történetét, nem is akármilyen eredménnyel. A legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte, Kocsis Sándor tiszteletet parancsoló gólátlaggal lett vb-gólkirály, Albert Flóriánt a chilei torna legnagyobb felfedezettjeként tartják számon, a vb-história leggyorsabb mesterhármasát Kiss László szerezte – ráadásul csereként.

A férfiak mellett – a korábbi tiltó rendelkezés és akadályoztatás ellenére – már a nők számára is rendeznek világbajnoki tornákat. Ezekről is olvashatunk áttekintést a kötet egyik fejezetében. Amellett, hogy rengeteg információval gazdagodhat az olvasó, újra átélheti a mérkőzések varázslatos hangulatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából

Doktor úr, a balfedezet

A sors úgy hozta, hogy a Fradiban előbb egy „tanár úr”, majd a „doktor úr” játszott balfedezetet. Igaz, merőben különböztek egymástól. Lázár „tanár úr” fantasztikus technikai képzettségével és bámulatos labdaérzékével taní­tgatta ellenfeleit a pályán. Lakat Károly viszont történelemtanárként a nebulókat oktatta a gimnáziumban, és hihetetlen tűzzel-odaadással küzdött a zöld-fehérek győzelméért, majd a szégyenletes bukás elkerüléséért.

Egyik kedves könyvem róla szól. A fia, a neves sportújságí­ró, Lakat T. Károly „Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából” cí­mű könyvében örökí­tette meg életét és pályafutását. A remek edzőről szól a könyv, hisz nem láthatta a pályán a zöld-fehérben gürcölő fedezetet, aki részben edzője, Lyka Antal („Totó”) jóvoltából, másrészt saját elképzelésétől vezérelve egyik megvalósí­tója volt a 4-2-4-es játékrendszernek, amelyet Bukovi Márton tökéletesí­tett, s ezt játszotta az utolérhetetlen válogatott is Sebes Gusztáv idején.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK