Kép, Könyv & Videotár
Az otthon zöld füvén II.
Első osztályú pályamunkák
1911, 2014 – vajon mi köti össze ezt két évszámot? Elsőre ez egy több milliós kérdésnek látszik, de ha a „zöld fű” és a „pályamunkák” szavakhoz hozzáadjuk Fradista szívünket, a múlt és jelen egyből érinthető közelségbe kerül. Azt valószínűleg kapásból kevesen tudják, hogy a Ferencvárosi labdarúgás első stadionját az Üllői úton 1909-ben kezdték építeni és 1911. február 12-én avatták az MTK elleni (február 5-én volt egy „felvezető” edzőmérkőzés is). Arra még nincs pontos dátum, hogy 2014 nyarán/őszén melyik nap és ki ellen fogjuk avatni a Ferencváros új stadionját, de ha manapság az Üllői út 129. környékén járunk már szinte kézzelfogható közelségbe kerül az átadás.
De tudnunk kell azt is, hogy az új stadion sem épülhetne, ha száz évvel ezelőtt, a Ferencváros akkori vezetői és támogatói nem fogtak volna bele a közel 200 ezer koronás építésbe. Száz évvel ezelőtt bíztak abban, hogy amit akkor felépítenek, az alapja lehet a jövőnek. Azóta leltünk otthonra, azóta lett az Üllői út 129. a Fradisták Szentélye.
Tisztelet az elődöknek.
A mostani fejezet természetesen nem csak az első stadionunkról szól, hanem mesél az avató FTC-MTK mérkőzésről, a korszak nagy egyéniségeiről, a „karikalábú” Sloziról, aki a Fradi góljait szerezte, de említést tesz a többi klub stadionépítéséről is.
így kapcsolódik össze jelen és múlt, így öleli át egymást 1911 és 2014.
Az otthon zöld füvén I.
A Postás hétszer csenget
James Mallahan Cain 1934-s világhírű (és persze botrányos és sokáig tiltott) regényében a „Postás mindig kétszer csenget”-ben egyetlen postás sem bukkan fel, ezáltal egyszer sem csenget, de ettől még a csavargó és a görög fogadó fiatal feleségének viharos, gyilkossággal spékelt történetét minden olvasni szerető és filmrajongó (ki tudná feledni a Nicholson-Lange zseniális párosát) ismeri. Mellesleg az ír származású író évekkel később bevallotta, hogy a postás csengetését ő maga várta, amikor elküldte a kéziratát a kiadónak és várta annak válasz levelét. A Postás kétszeri csengetése a regény megjelenése óta nem csak egy új levél érkezését jelenti, hanem utal a szenvedélyre, a megcsalásra és a bűnre is.
De vajon mire utal ha a postás hétszer csenget?
Talán a házigazda elbóbiskolt és nem hallotta a kissé türelmetlen postást? Aki ismeri a szerzők eddigi munkáit, azok tudják jól, itt bizony a hétszeri csengetésnek a focihoz van köze, de akkor mit keresnek itt a postások? A válaszra a labdarúgásunk hőskoráig kell visszamennünk. Egészen 1905. november 12-ig, egy Postások-Fővárosi TC bajnoki mérkőzésig, mely a magyar foci első „bunda” botránya volt és mely végül is befolyásolta a végső bajnoki helyezést… mely érintette a Ferencvárost is.
Postások, hét gól, pofonok, állásajánlat, tárgyalás, bajnoki lakoma, újabb vallomás, perújrafelvétel, végül egy több sebtől vérző határozat, mely a Postások helyett a Ferencváros bajnoki címét jelentette. Röviden ennyi, de ha végigolvassák a „A postás mindig hétszer csenget” fejezetet a könyvből, ennél sokkal többet tudhatnak meg labdarúgásunk hőskoráról.
Az otthon zöld füvén – Tempó Ajánló
Karinthy Frigyes mondta egyszer egy kicsit durcásan a kiadójának, hogy máskor olyannal írasson előszót aki olvasta és érti is azt, amiről írni kell. Amikor az a megtiszteltetés érte szerkesztőségünket, hogy Dénes Tamás-Hegyi Iván-Lakat T. Károly „Az Otthon zöld füvén” címmel megjelent könyvének Ferencvárost érintő fejezeteit felajánlották a Tempó Fradi Szerkesztőségének, valahonnan a régi olvasmányaimból előrémlett a zseniális író mondása, mely egyből elbizonytalanított annak ellenére, hogy szerkesztőtársaimmal már évek óta dolgozunk a Ferencváros történetének feldolgozásán. De ami nálunk csak néhány évet jelent, addig a szerzőtrió sportszerelme több évtizedesre tehető. Egy valami azért azonos bennünk: számunkra is a második otthonunk a focipályák zöld gyepe. Közös szenvedélyünk a magyar labdarúgás, mely a „hírhedt” Marseille-i vereségig a világ élvonalába tartozott és még utána is közel 15 évig nem csak a nosztalgiából élt, de kijutott Világ-, Európa-bajnokságra is, és klubcsapataink is számottevő eredményeket értek el a nemzetközi kupákban. De addig amíg szerkesztőségünk a Ferencvárosnak adta a szívét, a szerzőtrió zöld füvén a magyar labdarúgás teljes palettája szerepet kapott, mely olyan csodás pasztell színekkel festi le a több mint száz éves közös történelmet, hogy azokat talán még Henri de Toulouse-Lautrec is megirigyelné. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ahol mindenki köszönt
Az FTC Baráti Kör januári összejövetelén a népligeti edzőközpont megtekintése volt a fő eseménye. Sajnos a korai sötétedés miatt csak részben sikerült a túra, a komplexum szabadtéri részeit és csarnokait egy későbbi időpontban látogatjuk meg.
Amit viszont megnézhettünk az lenyűgöző volt, csak azért nem dobálózok a jelzőkkel, mert a múltunk feldolgozása közben sok mindent tanultunk, de legfőképpen azt, hogy ha nyer a csapat akkor minden szép és jó, ha veszít akkor meg minden rossz. Most holtszezon van 😉
A Tempó Fradi Mikulása – Videó
– Te, Mikulás! – szólt nagyot ásítva, miután szárnyrakeltek egy újabb város felé. – Mondd, te kitől kapsz ajándékot!?
– Az én ajándékom a gyermekek mosolya… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az otthon zöld füvén
Magyar bajnoki és kupameccsek könyve
Mesterhármas
A DHL mindig is fontosnak tartotta, hogy egyedi megoldásokat kínáljon. Mindez a világ vezető logisztikai vállalatának honlapján olvasható. Meg most ebben a könyvben. Igazságával nehéz vitatkozni, mert a magyar futball DHL-je (Dénes—Hegyi—Lakat) megbízható színvonalon, ízléses csomagolásban, kalkulálható áron postázza immáron harmadszor, most is karácsony előtt könyvcsomagját. És persze időben. Épp időben…
Létrejöttéért minden elismerés megilleti a kiadó Magyar Labdarúgó Szövetséget, amely nem a könnyebbik utat választva vallotta: ugyan, ez most nem aktuális, hanem ragaszkodva közelmúltbéli hagyományaihoz, minden támogatást megadva ért el „mesterhármast” a 2011-es Királyok, hercegek, grófok és a 2012-es Válogatott gyűjtemény című kötetei után. Ebben a könyvben a szó elszánt, az írás megragad. Igaz, nincsenek benne fények és kamuk, csak tények és tabuk. Körkép, korkép és kórkép. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FRADI – BAJNOKOK KLUBJA
HARC AZ ARANYÉREMÉRT – ÉVTIZEDEKEN ÁT
Bajnokok.
Mindannyian Magyarország legnépszerűbb klubjában értek fel a csúcsra, ők a Ferencváros legendái.
Különböző történelmi korszakokban álltak helyt és harcoltak az aranyéremért.
Pályafutásukon, életükön keresztül megelevenednek a Fradi viharos évtizedei, egészen a harmincas évektől mostanáig.
Felidézik a legfontosabb mérkőzéseket, az első helyért folytatott szüntelen küzdelmüket, egykori csapattársaikhoz és edzőikhez fűződő kapcsolatukat, legnagyobb sikereiket és kudarcaikat.
De nemcsak a pályán történtekről, hanem életük fordulópontjairól is meglepő őszinteséggel mesélnek, miközben feltárulnak személyiségük eddig kevésbé ismert oldalai. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FENYVESI DOKTOR – 60 év a Fradiban
Zárszó helyett
Fenyvesi és Epiktétosz
Hogyan kerül egy lapra a villámléptű újkori magyar futballista és a fél lábára béna ókori görög sztoikus bölcs? Hát úgy, hogy szerintem a gondolkodásmódjuk nagyon hasonlít egymáshoz. Amikor azt kerestem, hogy lehetne igazán jellemezni ezt a szerény, befelé élő, minden külső hívságtól, modorosságtól, kivagyiságtól mentes, sosem nyomuló, mindig megbízható, életet, futballt egyaránt komolyan vevő férfiút, aki felnőtt életében jószerével semmit sem változott, a haja színén kívül. Aki az életben mindent a maga erejéből ért el: állatorvosi diplomát, 76-szoros válogatottságot, 550 tétmérkőzést az FTC-ben, s velük együtt alighanem osztatlan tiszteletet, megbecsülést. Kiállítva sohasem volt. Ellensége nincs. Irigye nincs. Haragra ritkán gerjed, haragot nem tart. Elérhetetlen vágyakat sosem kergetett, az elérhetőket nemcsak kergette, hanem el is érte. íme, nyolc epiktétoszi mondat befejezésül, amiket akár ő is mondhatott volna.
