Kupa

A KK története – 1936: Az Austria másodszor

Tizedszer indul el a nagy küzdelem Közép-Európa immár klasszikussá vált vándordí­jáért, a KK-ért. Ebben az évben először kapcsolódik bele a küz­delembe Svájc négy csapattal még pedig úgy, hogy a svájci bajnokság első négy helyezettje méri össze erejét a KK szokásos rendszere szerint a másik négy ország negyedik helyezettjeivel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1935: A Sparta másodszor

Ebben az évben ismét 16-os mezőny rajtolt a kupáért, országonként 4—4 csapat. Magyar részről a „három nagy” mellett a bajnokságban negyedik helyen végző Szeged FC ví­vta ki az indulási jogot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1934: A Bologna másodszor

A KK szűkebb bizottságának nápolyi határozatait nagy felháborodás kí­sérte az egyes országokban. Az elnökség szükségesnek is tartotta az összes tagok megszavaztatását és mint a beérkezett táviratokból megállapí­tották, nem hagyták jóvá a nápolyi döntéseket. így minden egyesület visszakapta pályaválasztói jogát és nem kellett minden városban a legnagyobb pályán rendezni a meccseket.

Azt a határozatot is sikerrel vétózták, mely szerint csak az a játékos szerepelhet a kupameccseken, akinek legalább hat hónapra szóló felbontha­tatlan szerződése van.

Ebben az évben nyolcról tizenhatra emelték fel a KK-ban résztvevő csa­patok létszámát. Magyar szempontból ez örvendetes volt, mert mi három egyforma képességű csapattal rendelkeztünk és eddig a három közül az egyik mindig igazságtalanul kimaradt a küzdelmekből.

Ebben a kií­rásban minden nemzet négy csapatot indí­thatott! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1933: Az Austria sikere

A KK bécsi konferenciáján az első forduló programjának megállapí­tását háromórás vita követte a pénzügyi feltételekről. Az olaszok (akiknél mindig nagy volt a bevétel) azért kardoskodtak, hogy változtassanak az anyagi el­osztáson. Végül, minden maradt a régiben, a vendégcsapatok továbbra is megkapták a bevétel 30 százalékát, de legalább 2.500 svájci frankot.

Magyar részről ebben az évben is a bajnokság első két helyezettje indult a KK-ban. (A bajnokság sorrendje ez volt: 1. Újpest 37 pont, 2. Hungária 36 p., 3. Ferencváros 35 p.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Fradi dicső kupamúltja – 1931/32

A bajnokságban 100%-os teljesí­tménnyel élen álló, és válogatott játékosai nélkül felálló Ferencváros 2:0-ra verte a Kispestet. A negyeddöntőben a Bocskait hosszabbí­tás után 4:3 arányban, majd az elődöntőben revansot véve az előző évi döntőben elszenvedett vereségért a III. Kerület csapatát 4:1-re győzte le a zöld-fehér alakulat.

A döntőben a Hungária csapatával mérkőzött meg a Ferencváros, ahol 1:1-es döntetlen született, í­gy az akkor szabályok értelmében újra kellett játszani a kupadöntőt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1932: A Bologna sikere

A résztvevő országok bajnokságuk első és második helyezett csapataikat indí­tották. (A magyar élmezőny ez volt: 1. Ferencváros 44 pont, 2. Újpest 36 p., 3. Hungária 35 p.). Ebben az évben a magyar szurkolóknak nem sok örömet hozott a KK. Igaz máshol is problémák voltak. Rendkí­vül nagy küzdelem volt, sok sportszerűtlen mérkőzéssel.

A legkirí­vóbb a Slavia – Juventus mérkőzés volt, ahol a botrány miatt a találkozó félbeszakadt. Mindkét csapatot vesztesnek nyilvání­tották, í­gy a döntőbe csak a másik ágról került csapat! A Bologna í­gy játék nélkül nyerte a döntőt! Az olaszok első KK győzelmükhöz tehát szokatlan mó­donjutottak.

Nézzük, hogy mik történtek az előcsatározások során. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1931: Osztrák házidöntő

A Közép-európai Kupa első fordulójának sorsolását már áprilisban megtartották. A páro­sí­tás sokak elégedetlenségét váltotta ki, hiszen az induló két magyar együt­tes két osztrák, mí­g a két csehszlovák klub két olasz ellenféllel került szembe. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
KATEGÓRIÁK