Múltidéző

1913.VI.1. MK-döntő, FTC – BAK 2:1

PH-19130601Visszaugorni az időben több mint száz évet igazán felemelő érzés. Hiszen akinek ilyen idős múltja van, az már joggal érezheti magát a történelem részének. Az embernek ritkán adatik meg egy ilyen emlékezés lehetősége, de ha összefognak és létrehoznak egy nagyszerű dolgot mely évtizedeken át ugyanazon tartalommal és hittel követi végig a történelem vérzivataros évtizedeit, akkor a dicsőséges múlt már közel engedi az emlékezőt azokhoz az évekhez, melyeket csupán a megsárgult újságokon és a könyveken keresztül ismer. A Ferencváros szurkolóinak megadatik ez az ajándék. Labdarúgásunk történetünk során a „dicsőségzsák” egyre gyarapodott, egyre több bajnoki cí­m, kupagyőzelem és nemzetközi elismerés növelte a zöld-fehérek nimbuszát. Nekünk meg az a dolgunk, hogy ne felejtsünk, hogy a dicsőséges múltunkból erőt merí­tve értsük meg a jelenünket és higgyük azt, hogy a jelen generációja is képes lesz arra, hogy tovább gyarapí­tsa a Ferencváros „dicsőségzsákját”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1912 – A stockholmi olimpia

Tóth Potya István

Tóth Potya István

1912. április 14., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG — NÉMETORSZÁG 4:4 (1:4)
vezette: Meisl (osztrák)
Góllövő: Bodnár(3), Schlosser
Magyarország: Domonkos (MTK) – Payer (FTC), Csüdör (MTK) – Biró (MTK), Bródy (FTC), Takács (Törekvés) – Sebestyén (MTK), Bodnár (MAC), Koródy (FTC), Schlosser (FTC), Borbás dr. (FTC)
Szövetségi kapitány: Herczog Ede

Bodnár 4:1-es német vezetés után mesterhármassal egyenlí­tett!

A „kudarc” okát a válogató-bizottságban (a mérkőzést követő napokban négyen is lemondtak) látta a sportsajtó. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az FTC játékosai 1911 szeptembere óta pihenés nélkül játszották a meccseiket (és még hol volt a szezon vége), ráadásul Payer, Koródy, Schlosser és Borbás nyolc nap alatt a negyedik mérkőzésén szerepelt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK