„Ó kapitány…kapitányom!…” – 3.

lakat-kapitány-2

A „Tigris”, aki kibányászta a gyémántokat…

Nemeskotteszói Gallowich Tibor az idők végezetéig beí­rta magát a magyar szövetségi kapitányok, í­gy értelemszerűen a honi labdarúgás történelmébe.

Már régen nem szerepelt neve előtt a „nemeskotteszói”, nemesi származására utaló előnév, amikor az ország futballjának főtrénereként ő küldte pályára azt a tizenegyet, amely a II. világháború utáni első válogatott mérkőzésen Magyarországot képviselte.

Így aztán, ahogy az 1945. augusztus 19-én az Üllői úton lejátszott Magyarország-Ausztria összecsapás valamennyi résztvevője, értelemszerűen, mint annak a csapatnak a szövetségi kapitánya ő is felsoroltatik minden alkalommal, amikor a magyar futball jelentős szereplőit és állomásait veszik számba az emlékezők.

Divatos kifejezéssel élve (amelynek talán a tartalmát sem értette volna 1945 táján az utca embere, nemhogy a közbeszéd részeként használja) „jókor volt jó helyen”!

Kapitányi munkálkodását azonban igazságtalan és szakszerűtlen lenne a puszta vakszerencse számlájára í­rni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 2.

lakat-kapitány-2

Az ex-rendőrfőkapitányt megkergette a tömeg

Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a magyar futballban, a kezdetek kezdetén, egyáltalán nem volt vonzó pozí­ció a szövetségi kapitányi tisztség. 1901 és 1943 között (néhány kivételtől eltekintve) szinte úgy kellett könyörögni, hogy valaki egyáltalán elvállalja ezt a kétségkí­vül nem igazán hálás beosztást.

Nem véletlen, hogy az induláskor az úgynevezett kiküldöttek tanácsa (bárki könnyen elképzelheti, micsoda szócsaták lehettek ott) állí­totta össze a nemzeti tizenegyet, ám amikorra a viták a tanácstagok között már szinte az elviselhetetlenségig fokozódtak, ők is rádöbbentek a helyzet tarthatatlanságára és úgy döntöttek: legyen a siker vagy a kudarc egy személyhez kötött, ők a maguk részéről nem kérnek tovább a vereséget követő sajtókritikákból, a szurkolók gyalázkodó megjegyzéseiből, inkább lemondanak az esetleges győzelmek után az elismerésekről is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 1.

lakat-kapitány-2

 Taktikai értekezlet, talpig egyenruhában…

Életemben először hétévesen, 1957-ben láttam húsvér szövetségi kapitányt. Igaz, akkor egyszerre hármat is, és annak ellenére, hogy az erre illetékesek által kinevezett trióban a primus inter pares bizonyos Baróti Lajos volt, a vele együtt borozgató két Károlyt (Sóst és Lakatot) ez a titulus akkor egyáltalán nem hatotta meg.

Mi akkor már a Rózsadomb alján lévő, csendes kis utcában laktunk, amelynek Káplár volt a neve, hogy aztán sok-sok év múlva Tizedessé avanzsáljon, ám hogy valami baj tényleg van a mi hadseregünkkel, azt éppen az utcánk neve igazolja: minimum negyven éve nem léptették elő!

A válogató bizottságnak nevezett hármas apám dolgozó szobájában tárgyalt mindenféle komoly, amolyan felnőttes dolgokról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – Ajánló

lakat-kapitány-2Gyermekkoromban egyetlen kapitányt ismertem. Zenthe Ferenc kultikus figurája (Eke Máté), a Villányi-hegység pincéiből indult a labancok elleni portyákra. Örsi Ferenc zseniális regényéből készült sorozat jelentette számunkra a kalandot, a szabadságot és talán a bimbózó szerelmet is, hiszen nem csak Tenkes kapitánya szí­ve dobbant meg Veronika láttán, mi is Vajda Márta csodálatos mosolyával aludtunk el, persze csak akkor, ha nem nagyapám és apám focianekdotái ringattak álomba. Arra tisztán emlékszem, hogy 1966-ig nem nagyon tudtam, hogy létezik magyar válogatott. Csak a Fradi. Másról nem is tudtak beszélni, a válogatott valamiért tabunak számí­tott, aminek az okát csak sokkal később tudtam meg. Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a berni elvesztett döntőt feldolgozzák, olyannyira, hogy Sebes Gusztáv neve tiltott szónak számí­tott otthon, pedig tudom és apám is bevallotta utólag, hogy ez igazságtalan volt, de azt megtanultam az évek során, hogy a fociban mindig az edző viszi el a „balhét”, még akkor is, ha az a bizonyos ’54-s VB döntő a pályán dőlt el, bár annak valódi hátterét, okát, talán soha nem fogjuk megtudni. Ahogy az első VB döntőbeli vereségünk 1938-ban is számos „találgatásra” ad okot, melyről Lakat T. Károly „Ó Kapitány…kapitányom!…” sorozatának egyik fejezete is utalni fog. Mert ahogy a szerző is í­rja, a magyar válogatott kapitányának soha nem volt könnyű a sorsa, sőt voltak olyan évtizedek, amikor „lasszóval” kellett a kispadra fogni kapitányt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A fradista, aki büszkébb volt hét gyermekére, mint a góljaira

TFU_19820600_Fml_094_0005Folytatva tavaly megkezdett hagyományunkat, miszerint minden karácsonykor egy-egy régi, sporttal kapcsolatos í­rással kedveskedünk olvasóinknak, az idén Pajor-Gyulai László 1994. január 21-én a Nemzeti Sportban megjelent interjúját elevení­tjük fel. Kollégánk beszélgetőpartnere Mike (Mayer) István, a Ferencváros negyvenes évekbeli gólvágója volt, akit A legsikeresebb magyar válogatott futballista – külföldön cí­mű í­rásában faggatott a szerző. Az interjú sajnálatos aktualitását az adja, hogy a méltatlanul elfeledett válogatott labdarúgó húsz esztendeje, 1994 szentestéjén hunyt el a New Jersey állambeli Glen Rockban…

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Adventi naptár – 2014 „Zöld-fehér szí­vünkben a Ferencváros örök”

advent-2014
 
 

Még 1-et kell aludni

Fradi „Petőfi” asztaltársaság

A Fradi „Petőfi asztaltársaság 1948 tavaszán alakult. A játékosok a hétfői és pénteki fürdőt követően a Gellértből az onnan mindössze egy utcácskával távolabb lévő Petőfi kisvendéglőbe jártak. Nagyon jó volt a koszt és kellemes családias hangulat jellemezte a kis pince vendéglőt. Mészáros József a csapat kiválósága elmondta, hogy Lakat Károly indí­tványozta az asztaltársaság létrehozását, mégpedig a szabadságharc centenáriuma idején. A törzshelyen sok kedves órát töltöttek, annál is inkább, hiszen a tulajdonos nagy Fradi szurkoló volt és mindig mindenből a legjobbat adta a kedvenceknek. A Fradi futballmúzeumban, a Dr. Lakat Károly teremben egy érdekes tabló emlékeztet az egykori asztaltársaságra. Mészáros József elelevení­tette, a tabló történetét, és a rajzos múltról ezeket mondta:

Tovább olvasom…

Adventi naptár – 2014 „Zöld-fehér szí­vünkben a Ferencváros örök”

advent-2014
 
 

Még 2-t kell aludni

A VÉN CSATÁR

PATAKI MIHÁLY

Neved a magyar labdarúgás történetében nemes ötvözet. Sajnos már kevesen vagyunk, akik szemtanúi voltunk labdarúgásunk azon klasszikus korának, amelyben személyedben azok közé tartoztál, akik szí­vvel-lélekkel, töretlen akarással, tudással, tehetséggel és nagy lelkesedéssel utat mutattál, kilométer jelző kő voltál a magyar labdarúgás országútján

Tovább olvasom…

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK