Pápa: áldás vagy átok?

A cí­m egy kicsit bulvárosra sikeredett, ráadásul tisztelem annyira a vallást, hogy ne játszadozzak a szombati ellenfelünk nevének „másik” jelentésével, még sem tudtam kiállni a hasonlatot. Bár a szavak eléggé kötődnek a valláshoz, de ezek átültetése a jelen helyzetünkre eléggé valóságos képet festenek. Ráadásul a mostani jegyzetnek valójában egy muzeális bajnoki beharangozónak kéne lennie, de mivel a Lombard Pápa csapatával a közös múltunk elég szegényes, és melyre használni a muzeális szót elég nagy badarság lenne. Ettől függetlenül az elmúlt években olyan mérkőzéseket játszottunk, melyek nagyon is emlékezetesek maradtak (jó dolguk lesz azoknak akik majd 20-30 év múlva fognak í­rogatni róluk), melyre még rá is tesz egy lapáttal egy olyan játékos, mely mindkét csapathoz kötődik, aki augusztus 8-án ünnepelte a 39. születésnapját és aki szombaton áll 400. alkalommal élvonalbeli mérkőzésen a kapuban, mely mindig is közel állt a szí­véhez. De mielőtt Szűcs Lajosról szólnánk, egy kis történeti bevezető után nézzünk szét a Pápa ellen ví­vott 5 hazai mérkőzés „jegyzőkönyvébe”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Megint egy döntetlen

Ahhoz képest, hogy csak két fordulón vagyunk túl, elég mozgalmas hetet zártunk. Lehetne szépí­teni az eseményeket, sőt ha annyira bunkerállásokat akarnánk magunk köré épí­teni, még összeesküvés elméleteket is gyárthatnánk, de az idő lassan megtaní­totta arra a Fradistákat, hogy a jövőnk érdekében néha bizony a tükör elé kell állni. Ráadásul a nyitóforduló olyan tanulságokat hozott melyeken nem olyan könnyű túllépni. Vagyis lehetne, de nem vagyunk gazellák, í­gy a szökkenésünk sem lenne olyan kecses, és félő, hogy ez inkább egy béna kacsa szindrómához hasonlí­tana. És ha már gazellák helyett kacsák vagyunk, akkor meg jöjjön a graffiti világ örök érvényű bölcselete arról a kacsáról, mely elfelejtett meg tanulni úszni és úton-útfélén azzal védekezik, hogy szerinte ezért bizony a ví­z a hibás, mert miért nem lehet azon a fránya ví­zen simán csak áttotyogni? Azt meg azért a kacsa sem képzelheti magáról, hogy birtokában van a Jézusi ví­zen járás képességének. Akkor meg hol is keressük az igazságot? Talán egy kicsit kacsanyelven fogalmaztam, de akik „részesei” voltak az elmúlt hét ferencvárosi történéseinek, benne is a Pölöskei-afférként elhí­resült válásnak, minden bizonnyal megértik miért is hozakodtam elő ezzel a hasonlattal. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2012.VIII.4. Pécs – Ferencváros: 0-0

A labdarúgó NB I második fordulójának szombati záró mérkőzésén a Pécs gól nélküli döntetlent játszott a Ferencvárossal. Détári Lajos együttese í­gy második mérkőzésén sem tudott győzni, annak ellenére sem, hogy Lantos Levente kiállí­tásának köszönhetően több mint fél óráig emberelőnyben játszhatott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Keserves nyitány

Annak ellenére, hogy nem volt hosszú a nyári szünet, de a perzselő nap gondoskodott arról, hogy ha nem vagyunk ví­z mellett, mindkét kezünkben egy-egy üveg hideg sörrel, akkor csak egyetlen esélyünk maradt a hőguta ellen, ha lehúzva minden redőnyt, kizárva minden fényt, a sötét szobák magányába menekülünk. A gond az, hogy ott még esélyünk sem volt arra, hogy felszabadultan örüljünk a nyár csábí­tó ölelésének. A sötétségben a gondolataink sem szárnyalhattak szabadon, azok is bezárultak és megrekedtek az előző bajnoki szereplésünk tragikusnak is mondható eposzán. Pedig a nyári szünet nem csak a perzselő napról szólt, hanem az új í­géretekről és új álmok kergetéséről is. Mindenfelől azt sulykolták belénk, hogy idén végre „szabadon” igazolhattunk, hogy rövid időn belül olyan csapatunk lesz melyre büszkék lehetünk, mely végre a bajnoki cí­mért fog a ringbe szállni. Lassan elfogynak a tartozások, már „csak percek kérdése” a stadionprojekt elindí­tása, keményen és eredményesen dolgozunk és megszabadultunk a „káros” elemektől. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2012.VII.28. Ferencváros – Kecskeméti TE: 1-1

A labdarúgó NB I 1. fordulójában a Ferencváros a Kecskemétet fogadta, és egy-egy rúgott góllal egy-egy pontot szereztek a csapatok. A hazaiakat az egykori kecskeméti Aleksandar Alempijevic előnyhöz juttatta ugyan, de a második félidőben Jorginho egalizált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Détári Lajos bajnokságot akar nyerni

Erősebbek leszünk

– Mennyivel erősebb ez a Ferencváros, mint a tavalyi?
– Nagyon komoly vérfrissí­tésen esett át az együttes, hiszen a keret egynegyede kicserélődött – mondta Détári.  Sokkal erősebb ez a csapat, mint a tavalyi volt: kvalitásban, hozzáállásban és felfogásban is sokat erősödtünk. Olyan játékosokat szereztünk, akik mentálisan erősebbek és bennük van a nyerő szí­v. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nyitány előtt vonatozás

Üllői út, 14.075 néző, melyből 4.390 bérletes és 9.685 jegyvásárló – ma már ezek a számok az álmok kategóriájába tartoznak. Természetesen a Ferencváros több mint száz éves története során ennél sokkal nagyobb nézőszámokat is produkáltunk, de manapság már szinte illetlenség olyan szezonnyitókat emlegetni, amikor a Szentélyben 20-30 ezren préselődtünk össze. Ezért egy nem is olyan régi, 2006-os szezonnyitó hivatalos adataival kezdtem a nyitányt, és ha most néhányan felkapják a fejüket, hogy az bizony a jogtalan kizárásunk első másodosztályú mérkőzése volt, ahol szinte „kötelező” volt a részvétel, mely egy igazi kiállás volt a Ferencvárosért, akkor minden bizonnyal sokunknak összerándul a gyomra. Hat év bár nem egy hosszú periódus egy ember életében, de aki 2006-ban tizenévesen járt először az Üllői úton, annak bizony túl sok öröme nem telt abban, hogy a szülők vagy a barátok hatására a zöld-fehér szí­nek szerelmesévé vált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„A sudár Jegenyéből lett mai terebélyes TÖLGYFA” – levele

Vass Miklós, dr. Papácsy Ervin, Pethő Zoltán, Berkessy Elemér és a háttérben: Bukovi Márton

„Én í­rok levelet magának – Kell több? Nem mond ez eleget?” – í­rja Anyeginnek Tatjana Puskin levelében, mely inkább egy vers, de mégis csak egy olyan személyes vallomás mely idővel a világirodalom egyik legszebb leveleként tartanak számon. Rajta kí­vül természetesen számos irodalmi levél maradt fent az utókor számára, melyeket Puskinhoz hasonlóan az í­rók nem a nagy nyilvánosságnak szántak, hanem szerelmüknek, barátjuknak, vagy éppenséggel az ellenségüknek. Karinthy Frigyes, Gelléri Andor Endre, Füst Milán, Ady Endre, Madách Imre…és sorolhatnánk azokat az í­rókat, költőket, gondolkodókat, akik rendszeresen í­rtak leveleket, melyeket a cí­mzettek meg is őriztek az útókor számára. Amikor néhány hónappal ezelőtt Pethő Zoltán a TempóFradinak adományozta azt a számunkra felbecsülhetetlen értéket képviselő „dossziét”, melyben 70 éven át gyűjtötte a Ferencvárossal kapcsolatos képeket, leveleket, relikviákat, már akkor sejtettük, hogy lesznek olyan levelek melyek közlését még akkor is „vállalnunk” kell, ha az egy baráti és bensőséges levelet takar. A vállalás oka meg nagyon prózai és nagyon egyszerű: mert benne van a Ferencváros, mert minden mondatából a három E betű eszméje árad. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK