Nem fogatlan oroszlánok – riport Prukner Lászlóval

Túl van első szezonján a Fradiban, és bár alighanem sejtette, hogy nem unatkozik majd az Üllői úton, feltételezzük, ennél izgalom mentesebb idényt is el tudott volna képzelni magának a bravúrbronzot szerző edző, Prukner László. A Ferencvárosi mesterrel értékeltük az évadot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

SCHLOSSER IMRE ÉS A MAGYAR FUTBALL 35 ESZTENDEJE

1934

A futball az az ágazata a sportnak, amelynek Magyarországon és külföldön igen nagy a tömegmozgató ereje.

A nagy népszerűség révén a tömegek érdeklődése nemcsak -anyagi bevételeket jelent, amelyből bizonyos formában segélyezni lehet olyan sportágakat is, amelyek ilyen jelentős bevételre viszonylagosan csökkent érdeklődés révén nem számí­thatnak, hanem a nemzetközi futballmérkőzések megrendezésével olyan diplomáciai erőforrást is rejt e sportág magában, amely kiválóan alkalmas nemzetközi kapcsolatok kiépí­téseié, a külföld részéről nemzetünk iránt megnyilatkozó érdeklődés fokozására, propagandára.

Schlosser Imre volt az, aki a magyar futballsportnak a megalapozásában nemcsak azzal vett részt, hogy beállt a játékosok csatasorába, hanem azzal is, hogy a fiatal futball játékosok nevelése terén eredményes munkát végzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Anekdoták: Kocsis Sándor

Kocka karórái

Bécsben, egy szokásos, nagyszabású „cuccolás” alkalmával Kocsis Sanyi pompás schaffhausenit vásárolt. Régi karóráját is magán tartotta — „nehogy elcsórják”. Az újat, a „menőt” meg felcsatolta a jobb kezére.

Csuda flancos helyen folyt a dí­szvacsora. Étkeznek, kortyolgatnak is az arany fiúk a helyhez illő műgonddal. Valamelyik sólyom­szemű osztrák újságí­ró felfigyelt a „ket­tőzésre”.

—   Herr Kocsis, miért hord két karórát?

Kocka röpke töprengés után felvilágosí­totta az elmélyült, tudományos gondolkodással nem vádolható tollforgatót. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2010/11: Játékosrangsor

Szűcs Lajos (Lombard Pápa) a bajnoki idény legjobbja — A mezőnyjátékosok között Böde Dániel (Paks) a rangelső

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A magyar foci legendája

Van-e még egyáltalán magyar foci? Hallani-e még a külvárosi grundokon azt a mennyei dobzenét, mely mágnesként vonz magához öreget és fiatalt? Megtelnek-e még egyszer az öreg lelátók lelkes és hozzáértő szurkolókkal?

Lesznek-e még, akik úgy idézik a mi éveinket, mint legendás korszakot, tehetségek termőjét, nevelőjét? Elindulnak-e a játékosszerzők, akiknek a szí­ve is olyan szí­nű, mint kedvenc csapatuké, hogy megnézzék, mit tudnak a fiatalok?

Teremnek-e költők, mint hajdanán, hogy ódákat í­rjanak egy ballábas, hálószaggató lövésről? Ezekkel a kérdésekkel találja szemben magát e könyv olvasója.

Rónay Tamás voltaképpen a magyar labdarúgás képekkel illusztrált történetét í­rta meg, s mint annak igazi rajongója — s ki nem az, aki csak egyszer is látta Puskásékat a pályán? — azt sugallja: van remény.

Hogy a reményből valóság lehessen, ahhoz úgy kellene tudni játszani, mint e könyv mára legendák világába átlépő hősei. Olyan hűséggel és szeretettel kellene űzni e sportágat, mint ők tették fénykorukban.

Mert fénykorokat idéz e könyv, s ebből a hajdani ragyogásból talán még nekünk is juthat valami. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Fradista anekdoták: dr. Lakat Károly

Lakat Károly

Edzői nagysága — sok egyéb markáns tulajdonsága mellett — kiváló szónoki képességeiben és a lélek legapróbb rezdüléseit is érzékelő, pszichologizáló alkatában rejlett. Aki egyszer is hallotta, tanúsí­thatja: Lakat Károly doktor játékosértekezletei, a félidők közti szünetben tartott rögtönzött „eligazí­tásai” egyszerűen felülmúlhatatlanok voltak. Csalhatatlanul ráérzett a kritikus másodpercekre, megteremtette azt a miliőt, amelyben a lekváremberek ereiben is pezsegni kezdett a vér.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ferencvárosi szí­v

A szerző egykor maga is a Fradi ví­zipólózója volt, s egész életében zöld-fehér szí­v dobogott a kebelében. E remek kötetében igazi, í­zig-vérig Karinthy Cinis novellákat olvashatunk, amelyekben a sport, s a Fradi kiemelt szerepet kapott.

Amúgy, „mellesleg” zseniális í­rások, remek életképek ezek. Mindegyik egy-egy telitalálat! Emberek, s esetek kerülnek terí­tékre, mulatságos, görbe tükörben ábrázolva a valóságot!

Elsöprő lendületű, remek humorú, átütő erejű, rendkí­vül élvezetes történetek, zöld-fehér mezben… Ám mindenki, nem csak a zöld-fehér szí­vű olvasó, emlékezetes, remek olvasmányélményhez jut e kötetet lapozgatva! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK