MLSZ – mi 6:2, és láttam a városi legendákat
„Mi akkor is győzünk, ha kikapunk…”
Egy kis cím magyarázat, hogy értsék azok is, akik oldalunkon esetleg évek múlva olvassák ezt a bejegyzést. Baráti társaságunk 12 órakor indult a székháztól, két autóval és tíz fővel a kellemesnek induló első 2011-es túrájára Szegedre.
Öten már a hét elején megvették a belépőjegyeiket a Fradi shopba, mert még véletlenül sem szerettek volna lemaradni az év első Fradi meccséről. Jómagam és két szurkolótársam jegy nélkül vágott neki az útnak, ketten pedig akreditációjuknak köszönhetően, mint fotós és tudósító volt biztosítva a bejutás az MLSZ által szervezett BORSODI TEREMLABDARÚGÓ BAJNOKSÁG eseményére. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Utolsó útjára kísérték Horváth Györgyöt
2011. január 15-én a római katolikus egyház szertartása szerinti gyászmise keretében búcsúztak Horváth Györgytől Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Zágráb igen, Madrid nem
Cudar hidegben utazott a Ferencváros Zágrábba 1940 karácsonyán. Eszkimókra emlékeztető, sokszorosan bebugyolált utasok topogtak a pályaudvaron. A csomagszállító motoros kézikocsik befagytak a minusz 20 fokban. Egyébként az emberek is.
Egy kivétellel. Kucsmás, csizmás atyafi nézegette érdeklődve a cihelődő labdarúgókat. Reszelte a kíváncsiság, végül odafordult egy pesti úrhoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Finta Károly
Esik, mint a Finta
A térképről letörölt Ausztria sztárjai akkor már a „birodalmi” gárdát erősítették. A „nagynémet” válogatottal nem is az volt a fő bajunk, hogy túl nagy, hanem hogy túl jó. Megfelelt egy német-osztrák kombináltnak, amely a kor erőviszonyai alapján hatalmas ütőerőt képviselt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Tüske”
Dr. Fenyvesi Máté, az egykori csupaszív
ferencvárosi játékos visszaemlékezései.
Fradista anekdoták: dr. Sárosi György
Tartalékosan
Nagy kedvvel, fényesen ragyogva futballozott egy bajnokin Sárosi György, a Fradi védjegye, üdvöskéje. Fél tucat góllal terhelte meg az ellenfél hálóját.
A vesztes fél bánatos szívű szurkolója panaszkodott.
— Így könnyű. A Fradi a legjobb csapatával állt ki, mi pedig tartalékosan…
— Miért? Ki hiányzott maguknál? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Grosics-villa titka
AZ A BIZONYOS NAP
(Könyvrészlet)
„Kedves Miklós! Ne haragudj, hogy az egyszerűbb megoldás — például egy telefonhívás — helyett a bonyolultabbat, a levélírást választom. De azt hiszem, ebben a formában nyugodtabban és átgondoltabban meg tudom magyarázni Neked azt, amire élőszóban nem lennék képes. Nevezetesen: hogy ódzkodom ettől a könyvtől.
Nem tudom, használ-e, ösztönöz-e az én példám arra, amire szeretném és amire, feltehetően Te is szeretnéd? Jó célt szolgálunk-e vele, vagy csak puszta szenvelgés, önmutogatás lesz belőle? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Sárosi III. Béla
Pozzo pánikban
Hogy Doktor Gyurka, egészen pontosan Sárosi György milyen kaliberű labdarúgó lehetett, azt minden ékes szavú méltatásnál jobban bizonyítja Vittorio Pozzo őszinte kétségbeesésben fogant megjegyzése.
Genovában vendégszerepelt nemzeti tizenegyünk 1940 decemberében. Sárosi I György dr. már Európa-szerte ismert nemzetközi klasszis volt, Béla öccse viszont akkor lett válogatott. Pozzo, a kétszeres világbajnok olasz válogatott atyamestere természetesen már az első edzésen alaposan szemrevételezte csapatunkat. Éppen a játékosnévsort vizsgálgatta, amikor Sárosi III-hoz érkezve az ősz mágus felhördült: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Berkessy Elemér
Púp a Jegenyén
Ha már Toldi (Géza) szerelméről és a csinos hölgyekről ejtettünk szót, feltétlenül ide kívánkozik egy nyúlfarknyi történet.
1928 nyarán a Ferencváros a Rapid hütteldorfi stadionjában vívott KK-meccset. A jó szemű magyar legényeknek feltűnt, hogy az első sorban rengeteg csinos nő foglalt helyet.
Egy ízben Berkessy Elemér addig jópofáskodott az oldalvonal mentén, míg összeütközött a partjelzővel, megbotlott és alaposan bevágta a fejét a pálya deszkakerítésébe. A nézők felszisszentek.
Keserves arccal nyomogatta a kobakjára nőtt daganatot, de sokkal jobban fájlalta, hogy a szép hölgyek szeme láttára járt ilyen csúful.
Addig-addig abajgatott az öltözőben, amíg Toldi Géza elnevette magát:
A magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ
A magyar labdarúgás első négy éve —
az MLSZ megalakításáig (1897—1900)
HOZZÁSZÓLÁSOK