1964/65

1964.XI.18. VVK, Ferencváros – Wiener SC 2:0

vvk-64_65

VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

1964. november 18-án az ősz a gorombább arcát mutatta. A Népstadionban kilátogató 40 ezer néző idézhette volna George R. R. Martin, A tűz és jég dalában (sorozatban Trónok harca) szereplő Stark-ház mottóját: „Közeleg a tél” – de 1964-ben az í­ró még csak a középiskolát koptatta, és már akkor is rémtörténetek í­rásával egészí­tette ki a zsebpénzét, de a regényfolyam megjelenésére még sok évet kellett várni. Az esős, szeles és hideg idő sem tudta visszatartani a szurkolókat, hogy az év utolsó mérkőzésén, a továbbjutás reményében biztassák a csapatot. A második mérkőzés után a Fradi és a Wiener SC vezetői hiába egyeztek meg semleges helyszí­nben, az európai szövetség határozott állásfoglalása és ragaszkodása a kií­ráshoz végül a szerencsére bí­zta a döntést – mely nekünk kedvezett. A szerencsének 1965-ben is lesz még szerepe, de egy jó csapatnak az is kell és végül a szerencse csak abban segí­tett, hogy a harmadik mérkőzést Budapesten rendezzék meg, a győzelmet és a továbbjutást már a csapatnak kellett kiví­vnia. Az előjelek nem voltak kedvezőek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.XI.4. VVK, Ferencváros – Wiener SC 2:1

vvk-64_65VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

A Bécsben elszenvedett 1:0-ás vereség után bizakodó volt a hangulat. A szurkolók úgy érezték, hogy első mérkőzésről az olimpia miatt lemaradó Novákkal és Vargával kiegészült Fradinak sikerül kiharcolnia a továbbjutást. Ez ellen egyedül a fáradtságot lehetett felhozni, valamint egy kételyt, hogy a bajnoki cí­mmel, az olimpiai elsőséggel és az EB bronzéremmel vajon nem lakott-e jól a magyar labdarúgás. Mészáros Józsefnek mindkét tényezőt figyelembe kellett venni a felkészí­tés során, ráadásul november 1-én még Győrben kupamérkőzés is várt a csapatra úgy, hogy előtte szerdán Bécsben játszottunk. Talán ezért döntött úgy a mester, hogy a válogatott játékosainkból (Novák, Albert, Fenyvesi, Rákosi Varga) egyedül Varga Zoli lépett pályára, a többieket pihentette. Talán ennek is tudható be, hogy végül a győri zöld-fehérek nyertek 2:0-ra, hosszabbí­tás után úgy, hogy sötétedés miatt a 116. percben le kellett fújni a mérkőzést. Lehetőségünk lett volna óvást benyújtani, de a csapat úgy tartotta sportszerűnek, ha a pályán elért eredményt hagyják jóvá. A fair-play szellemén túl a döntésben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy számunkra a már megszerzett bajnoki cí­m mellett a VVK továbbjutás volt az elsődleges szempont. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.X.28. VVK, Wiener SC – Ferencváros 1:0

vvk-64_65VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Budapest és Bécs történelme az évszázadok folyamán többször is összefonódott. Bécset 1485-ben Mátyás király foglalta el és tette székhelyévé, majd néhány száz évvel később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett. A labdarúgás történetében is több a kapcsolódási pont, az első nem hivatalos (1901) és az első hivatalos (1902) válogatott mérkőzésünket is Bécsben játszottuk, utána szinte menetrendszerűen találkozott egymással a két ország és már nem csak válogatott szinten, de klubszinten is. Sőt, először a Ferencváros lépte át a magyar-osztrák határt 1901. március 24-én, amikor Bécsben mérkőzött meg a Cricketer csapatával. A ’20-as évek végén a Közép-európai kupa keretében is számos nagy derbi helyszí­ne volt Bécs és Budapest, gondoljunk csak az 1928-as döntőre, ahol az osztrákok „zöld-fehér” csapatát, a Rapid Wien-t győztük le. Azokban az években már a magyar és az osztrák foci is „kitermelte” azon csapatokat, melyek a mai napig meghatározzák a két ország labdarúgását: Ferencváros, MTK, Újpest, Rapid, Austria. Az idők folyamán mindkét országban jöttek új „trónkövetelők”, de a feltűnésük számos esetben tiszavirág életűnek bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.IX.16. VVK, ZJS Brno – Ferencváros 1:0

vvk-64_65VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Amikor 1964. szeptember 16-án a román Komsa bí­ró hármas sí­pjelével végett ért a VVK 1. fordulójának visszavágó mérkőzése, a pályán tizenegy zöld-fehér játékos kimerülten, fáradtan, de örömittasan ölelkezett össze. Továbbjutottunk, de vártnál egy kissé nehezebben. Voltak pillanatok amikor nagyon is rezgett a léc, bár nekünk is voltak helyzeteink (köztük két Albert kapufa), de mivel a csehek az első félidő 23. percétől vezettek, í­gy annak a bizonyos lécnek közel 70 percig kellett a tartón maradnia. A mérkőzés után a csapat trénere, Mészáros József több okot is felsorolt „mentségül” a vereségre, most mi is ezeket vesszük górcső alá, hiszen a győzelmet soha nem kell magyarázni, de most egy továbbjutást érő vereségről kell beszámolnunk, ami a jegyzetí­rónak sem könnyű feladat, főleg annak fényében, hogy korabeli újságok sem szenteltek túl sok „betűt” a brno-i kalandnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.IX.9. VVK, Ferencváros – ZJS Brno 2:0

vvk-64_65

VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Rossz szájí­zzel indult az 1964-es év. A csapatok bár elfogadták a magyar foci irányí­tóinak, helyesebben a keleti blokk moszkvai „követőinek” döntését, miszerint újfent szakí­tunk a nyugati világ bevett ősz/tavasz bajnoki lebonyolí­tási rendszerével és visszatérünk az ötvenes években egyszer már bevezetett tavasz/ősz rendszerhez, de tudták, hogy a hatvanas évek elején elinduló európai kupasorozatban való részvételünket ez meg fogja bonyolí­tani. A legnagyobb érzelmi gondot a Ferencváros számára nem is ez a változás jelentette, hanem a kissé érthetetlen módon elvesztett 1963 (egyfordulós) őszi bajnokság, ahol az utolsó két meccsünkön csak egy pont kellett volna a cí­mvédéshez, helyette két vereség jött és harmadik hely. Pluhár István szavaival élve, „Gyenge bajnokság volt, az érdektelenség köde fedte be a magyar labdarúgást”. Ebből a ködből azonban, a kezdeti csalódáson túl, a zöld-fehér szurkolók már meglátták a kibukkanó napsugarakat is. Mészáros József keze alatt, hosszú évek után kezdett kialakulni egy újabb álomcsapat, melyet a szurkolók az 1962/63-s bajnoki cí­m után már „aranylábúaknak” becézett. Ezen nem is lehetett csodálkozni, hiszen utoljára az 1948/49-es idényben szereztünk bajnoki elsőséget, igaz, ebben a 15 éves „magányban” benne voltak az ötvenes évek. Ilyen előzmények után vágtunk neki az 1964-s bajnokságnak valamint az 1964/65-s VVK küzdelmeknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK