1981/82
1982.V.5. Ferencváros – DVTK 1-1
Akiért versenyt futottak: Mörtel Béla
1982.V.1. Nyíregyháza – Ferencváros 1-1
A kis Taki
Valaki azt mondta, hogy boldog lehet az az edző, akinek olyan fregoli — magyarán minden helyen használható — játékosai vannak, mint ez a kis Taki. Fogadjuk el ezt az érvelést, de egyúttal nézzük meg azt is, hogy vajon boldog-e az a labdarúgó, akit állandóan ide-oda dobálnak? A mérlegkészítés annál is inkább indokolt, mert pontosan tíz esztendeje van a Ferencvárosnál Takács László.
A cselkirály
1982.IV.28. Ferencváros – Rába ETO 3-4
1982.IV.25. Videoton – Ferencváros 0-1
1982.IV.21. Ferencváros – Újpesti Dózsa 5-0
A derbiről muzeális beharangozót írni nagyon hálás feladat. Egyrészt a két csapat több mint száz éves történetében számos olyan mérkőzést találni, amit manapság az UEFA monitoring rendszere olyan éles füttyök kíséretében „jelezne”, hogy azokat még George Stephenson gőzmozdonyai is megirigyelték volna. Mielőtt bárki is egy bizonyos női ruhadarabra gondolna, azokat egyből ki kell ábrándítanom. Nagyon nem szeretem őket látni és nem csak azért mert eltakarják az igazi „látnivalót”, hanem főleg azért, mert ahhoz ölni kell, hogy viselni lehessen. És bár tény, hogy a régi időkben is voltak „gyilkosok”, de nem olyan szinten és nem olyan üzletszerűen mint manapság. A rébuszok után inkább jöjjenek a tények, mely olyan mérkőzésekről mesélnek, melyek örökké a két csapat képzeletbeli „aranyfalán” sorjáznak. 11:1, 6:2, 3:7, 8:3, 5:0… és sorolhatnánk még azokat a derbiket melyek eredménye biztosan kiverné az UEFA minden biztosítékát. Pedig nem voltak bundák, tippmix sem létezett, csak a foci volt a lényeg, a szórakozás, a közös élmény, amit ez a csodálatos sportág, a labdarúgás tud nyújtani. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
