Több mint 200 mérkőzés bőven elegendő ahhoz, hogy a jegyzetí­ró mérlegeljen és válogasson a jobbnál jobb és izgalmasabb örökrangadók között. 1903. március 1-től a focitörténelem számos örökké emlékezetes Fradi-MTK mérkőzést jegyez, ráadásul voltak olyan időszakok (1920-1938) amikor egy örökrangadó igazi társadalmi esemény volt, amikor nem csak a két csapat feszült egymásnak, hanem a kulturális és az irodalmi élet is kihegyezte a pennáját és olyan glosszákat í­rogattak beharangozónak, melyek felemlí­tésére sem vállalkoznék, mert egyből rám sütnék, hogy kirekesztő vagyok. Persze tisztában vagyok azzal is, hogy az a „tündéri” állapot sem tartott örökké, hiszen jött a politika (1938 – első zsidótörvény), és a hamis, gyilkos eszmék kezdték átmosni az agyakat. A háború után sem változott túl sokat a helyzet, hiszen az ötvenes években mindkét klub léte került veszélybe és bár hat éven át ÉDOSZ-Kinizsi-Bástya-Textiles-Vörös Lobogó feszült egymásnak és csak a pincék mélyén ejtették ki a Ferencváros és az MTK Hungária neveket, az utókor számára ezek is szerves részei a két klub 110 éves közös történetének. Az „enyhülést” a hatvanas évek hozták, mindkét csapat a régi nevén szerepelt, de a két világháború közötti sikerszériát már csak a Fradinak sikerült folytatnia. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →