„Ó kapitány… kapitányom!…”

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 31.

lakat-kapitány-2

17 TDK-kazetta őrzi a mexikói katasztrófa szinte minden titkát…

Az 1953-as angol-magyarról (3:6), az 1954-es német-magyarról (3:2) és az 1966-os magyar-brazilról (3:1) talán összesen nem született annyi í­rás, könyv, interjú, tanulmány (sőt, volt, amelyikről még szí­ndarab is), mint amennyi az első Mezey-éra traumatikus eredménnyel végződött, Szovjetunió elleni mérkőzésének okait próbálta megmagyarázni, vagy akár csak (legalább egy halvány kí­sérlet erejéig) a szurkolókkal megértetni az Irapuatóban történteket.

Jelentem, az eredmény: totális kudarc! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 30.

lakat-kapitány-2

Öt kapott góllal kezdte, hattal végezte, de közben mégis futball-történelmet í­rt…

Nem hiszem, hogy akár a magyar futball legmegátalkodottabb ellenzői (vagy éppen ellenségei) vitatnák: utoljára 1984 ősze és 1986 nyarának legeleje között érezte magát a fellegek fölött mindenki, akit nálunk érdekel a futball, márpedig azoknak a számát akkoriban még több millióban rögzí­tették az erre szakosodott sportstatisztikusok!

A magyar labdarúgásban (talán egy kézen megszámlálható módon) ez a kapitányváltás csendben, békében, hogy azt ne mondjam a teljes barátság jegyében zajlott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 29.

lakat-kapitány-2

Farmerban, vállig érő hajjal meccselt, és sütött róla a tehetség…

A magyar labdarúgás 1901 óta tartó történelmének legjelentősebb eredményeit elérő szövetségi kapitányait bemutatni hivatott sorozatunk (talán) legnehezebb, de mindenképpen a legérzékenyebb fejezeteihez érkeztünk.

Mezey György személye olyan elementáris erővel osztja meg mind a mai napig a futball iránt érdeklődő közvélemény tagjait, amelyre még néhány, az országot vezető, vagy az ország vezetésére törő politikus sem képes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 28.

lakat-kapitány-2

Kálmán, akit nem lehet elfelejteni…

Mészöly Kálmán harmadik kapitányi korszaka egy olyan időszakban következett be, amikor nagyjából két történés látszott biztosnak a magyar futballban:

a) Mészölyt nem kérik fel többé szövetségi kapitánynak

b) ha pedig mégis felkérik, biztos, hogy nem vállalja el… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 27.

lakat-kapitány-2

„Amerre mi járunk, bámul a világ…”

Minden ember életében vannak megmagyarázhatatlan, szinte fátumszerű történések. Mészöly Kálmán esetében ilyen, hogy élete, de különösen edzői pályafutása, millió szállal kötődik a repülőterekhez, vagy éppen a gépmadarak belsejében megtett több millió kilométernyi légi úthoz.

Olyan irgalmatlanul sok időt a levegőben tölteni, mint amennyit ő repült, szinte törvényszerűen együtt jár néhány, közvetlenül a repüléssel összefüggő (néha drámai, néha vidám) történéssel, amelyekből szintén volt néhány 1961 (ekkor utazott először Dél-Amerikába a válogatottal) és 2007 április 18-a között (A nulla szavazattal abszolvált Eb-pályázatot követően a hazaérkezéskor, előadja a maga nagyjelenetét a Ferihegyen). A Szőke Szikla neve mégsem „az Isten mentett meg attól, hogy lezuhanjunk” kezdetű, felhők felett lejátszódó históriákkal kapcsolható össze. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 26.

lakat-kapitány-2

Amikor egyszerre két kapitányunk is volt, csak a válogatottat kerestük nagyí­tóval…

Az egyáltalán nem volt a véletlen műve (igazságtalannak meg végképp nem lehetett mondani), hogy az 1982-es spanyolországi világbajnokság után Mészöly Kálmán megőrizte szövetségi kapitányi pozí­cióját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 25.

lakat-kapitány-2

Kitör a Rába ETO kontra válogatott háború, aztán Czerniatynski érkezik…

Az 1982-es világbajnokság magyar szereplésének reális értékelésével mind a mai napig nem nagyon tud mit kezdeni a futballszerető közvélemény. Adott, ugye, egy nagyszerűen sikerült selejtező-sorozat. Igaz, kezdetben nem volt senki , aki akár egy százast – akkoriban még ilyen összegekben fogadtak az emberek – tett volna arra, hogy csoportelsőként jut majd a nemzeti tizenegy Spanyolországba, hiszen a vetélytársak között volt Anglia, vagyis egy olyan válogatott, amelyet utoljára az 1962-es világbajnokságon sikerült legyőzni, no, de azóta eltelt majdnem két évtized, és a két ország reprezentatí­v csapata 1981-ben már nem volt azonos kategóriába sorolható. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 24.

lakat-kapitány-2

A BOTRÁNYFILMET MA 12-ES KARIKÁVAL VETÍTENÉK…

Hogy Mészöly Kálmán jó választás volt a kapitányi posztra, azt mi sem bizonyí­tja jobban, mint az a senki által meg nem kérdőjelezhető tény, miszerint a magyar válogatott végül nem a 2. helyen csusszant be a spanyolországi világbajnokság 24 résztvevője közé, hanem Angliát is megelőzve csoportgyőztesként zárta a selejtezőket!

Igaz, speciel az angoloktól oda-vissza kikaptunk (Budapesten 3-1-re, Londonban 1-0-ra), de még ez sem veszélyeztette a csoportelsőséget, mert a románok ellen szerzett 3, a norvégoktól begyűjtött 4, és a Svájccal szemben kiharcolt 3 pont már úgy is elegendő volt az első helyhez, hogy az utolsó mérkőzés eredménye (Londonban az angolok ellen) nem osztott, nem szorzott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 23.

lakat-kapitány-2

Mészöly Kálmán első kapitánysága idején olyan volt, mint egy, a játékosai közül…

Mészöly Kálmánt még másfél hónap választotta el attól, hogy betöltse 39. életévét, amikor először ült teljes tréneri felhatalmazással a magyar válogatott kispadján.

Azért nem í­rhatom, hogy szövetségi kapitányként, mert ekkor még nem volt az!

Dr. Lakat Károly 1980. április 30-án, Kassán a Csehszlovákia elleni A-válogatott mérkőzésen vezette utoljára a nemzeti tizenegyet (fontos tudni: ez nem azonos azzal az olimpia selejtezővel, amelybe voltaképpen belebukott) és ezen a Katzirz – Paróczai, Bálint, Garaba, Tóth J. – Pál, Nyilasi (Kovács I.), Zombori – Fazekas, Törőcsik, Várady összeállí­tású csapat 1-0-ra veszí­tett az Antonin Panenka (van-e, ki e nevet nem ismeri?), Zdenek Nehoda, Marián Masny hármas köré épí­tett Eb-cí­mvédő ellen. Nem volt ez tragikus eredmény, arról nem beszélve, hogy ez a kudarc már nem az amerikaiak ellen pályára lépő „C”-válogatottat érte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 22.

lakat-kapitány-2

AZ OLIMPIÁK EMBERE EGY OLIMPIAI SELEJTEZŐBE BUKOTT BELE…

Az 1902-ben kinevezett Gillemot Ferenc volt az első, a jelenleg regnáló Dárdai Pál az 51. szövetségi kapitánya a magyar labdarúgó válogatottnak.

Volt közöttük épí­tész, rendőrfőnök, olimpiai bajnok, katonatiszt, sportújságí­ró, magyar-történelem szakos tanár, és világbajnok futballista is.

Ahány kapitány annyi sors, megannyi emberi dráma.

Voltak, akiknek egy meccs jutott, volt, akinek a gárdáját Aranycsapatnak hí­vták, volt, aki 9:0-s győzelemmel és volt, aki 1-8-as vereség után kényszerült távozni.

Sorozatunkban a magyar futball eddigi úgymond első számú edzői közül azoknak a sorsát, életútját, pályafutását elevení­tjük fel, akik valamiért mély nyomot hagytak maguk után a legrangosabb honi kispad históriáskönyvében.

Történetük korrajz és kór-kép is egyben a magyar futball történelméből. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK