A hazai szurkolók abban reménykedtek, hogy az immár másodosztályú csapat szépen búcsúzik az NB I-től. Az első félidőben csalódtak, hiszen a Ferencváros félgőzzel is fölényben volt. Szünet után nagyot változott a játék képe, egymás után vezették a hazaiak szemrevaló akcióikat, ám csak a szépítésre futotta erejükből, igaz a zöld-fehérek sem jeleskedtek a helyzetkihasználásban. Így meglepetés nélkül ért véget a találkozó, amelyen külön öröm, hogy a vendégszurkolók sportszerűen viselkedtek és különösebb probléma nélkül távoztak a stadionból.
A Vác játéka nagy csalódást okozott. A nagy tét alaposan rányomta bélyegét a hazaiak teljesítményére. Amig a Ferencváros nyugodtan, felszabadultan, tetszetősen játszott, Bánfiék enerváltan futballoztak. Talán a nagy meleg miatt…? Tény: a zöld fehérek ismét jó formába lendültek. Elképzelhető, lesz még esélyük a bajnoki cím megszerzésére. Teljesítményük mindenképpen biztató a Magyar Kupa döntő junius 23-i visszavágójára, amikor a Haladással küzdenek meg ujra.
Az első félidőben egyértelműen a Békéscsaba akarata érvényesült a játéktéren, a fradisták kiábránditó teljesitményt nyujtottak. Támadójátékuk kritikája, hogy az első lövést a 40. percben küldték a csabai kapura. A második félidőben viszont változott a játék képe. A nagyot javult fővárosiak fölényben voltak, helyzeteket is kidolgoztak, de a határtalan lelkesedéssel küzdő csabaiak Horváth kapussal az élen megakadályozták őket az egyenlitő gól megszerzésében, sikerük megérdemelt.