lalolib
1937.VII.4. KK, Ferencváros – Vienna 2:1
„Fölényeskedve és rosszul játszott a Ferencváros” – ha így kezdődik egy újság beszámolója, akkor azt alapból nem hiszem el. Egyrészt mert a Fradiról van szó, másrészt az 1937-es KK sorozat második fordulójának első mérkőzésén még nyertünk is 2:1-ra a Vienna ellen. Tudom, ettől még lehet valóságalapja a címnek, sőt ismerve azon időszakok tudósításait, a fenti megállapítás inkább a realitás és az aggódás kategóriájába tartozik. Még sem esett jól, de ez már a Fradista mivoltom hozadéka. Azt persze nem tudhatom, hogy 1937-ben a zöld-fehér színekért rajongó szurkolók, ha kezükbe vették az újságot vajon dühöngtek vagy igazat adtak a tudósítónak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VI.27. KK, Ferencváros – Slavia Praha 3:1
„Bűzbombát helyeztek el a szobámban, aztán rám zárták az ajtó és Springer elnök úrral lesték a hatást. Csakhogy hamarosan észrevettem a mókát és szégyen az ugrás, de hasznos jelszóval kiugrodtam az ablakon…” – Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VI.13. KK, Slavia Praha – Ferencváros 2:2
„Baldachinos ágyban aludtam, a falon stukkó, az éjjeliszekrényen telefon…” – Kellemes időjárás, gyönyörű környezet (Jilovista elragadó cseh városka), a történelem közelgő viharait még nem nagyon észlelő baráti fogadtatás. Az idézett mondatot Kutasi Károly (a Fradi tartalékkapusa) mondta elragadtatva, amikor elfoglalták a szállodái szobákat. 1937 júniusa volt, amikor a Ferencváros a KK sorozat első fordulójában, Csehszlovákiában vendégszerepelt, a Slavia Praha ellen.
A mérkőzés előtti napokban talán még senki sem gondolta, hogy mit fog hozni a közeli jövő. Az 1918 októberében, a Trianoni békeszerződés után létrejött Csehszlovákia. 1938-ban, a müncheni egyezmény során a Harmadik Birodalomhoz csatolták a német többségű Szudéta-vidéket, illetve az első bécsi döntés során Magyarországhoz a Felvidék déli részét, mindkét esetben nagyjából követve az etnikai határokat. 1937 júliusában Japán megtámadta Kínát, 1939. szeptember 1.-én Németország megszállta Lengyelországot, ezzel „hivatalosan” is kezdetét vette a második világháború. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1935.VI.9. MK Döntő, Hungária – Ferencváros 1:2
Hioszi Tatiosz szerint „szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.” Örök igazság ez az ókori görög filozófustól, de felvetődik egy kérdés: vajon ezek a pillanatok hogyan kerülnek szívünk jegyzettömbjébe?
Hiszen annál sokkal több a hely és több is az igényünk, mint amit a mindennapokban saját magunk átélünk. Talán ezért is ejtenek rabul a megfakult újságok.
Ha elhisszük, hogy az emlékezés a találkozás egyik formája, és végig is böngésszük szerkesztőségünk ilyen jellegű sorozatait, akkor rövid időn belül nagyon sok embert ismerhetünk meg, és ami számomra még talán ennél is fontosabb, néhány pillanat erejéig Michael J. Fox bőrébe bújhatunk és visszatérhetünk a saját jövőnkbe.
Állítsuk be az irányítót 1935. pünkösd vasárnapjára, irányozzuk magunkat a Hungária körúti stadion felé, olvadjunk egybe a mérkőzésre igyekvő közel nyolcezer ember lüktetésével és nézzük meg a Ferencváros-Hungária Magyar Kupa döntőt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1933.V.25. MK Döntő, Ferencváros – Újpest 11:1
Közte mócsing! Talán nem illik így kezdeni a beszámolót egy 76 éve történt eseményről, de most nem tudtam illedelmesen reagálni, mikor megláttam az akkori Nemzeti Sport kezdő lapján az eredményt. Még meg is simogattam a képernyőn keresztül az újságot, mert a látvány a szívemet is simogatta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bajnoki címeink: 1931/32 – A verhetetlen armada II.
A téli szünet a csapat „hozsannázásáról” szólt, az újságok egyszerűen nem tudtak betelni a Fradi hibátlan teljesítményével. Szinte naponta jelentek meg értékélések, a játékosok népszerűbbek voltak a kor filmsztárjainál is. Pedig 1931 ősze három olyan filmet tett le az „asztalra”, melyre hónapok át szinte közelharcot kellett vívni a jegyekért. Ekkor mutatkozott be a világnak Stan és Pan, majd Greta Garbo Mata Hariként kergette „őrületbe” a világ férfi lakosságát, a magyar mozikban november 27-én mutatták be minden idők egyik legnépszerűbb alkotását a Hyppolit, a lakájt. De ezek sikere meg sem közelítette a Fradi verhetetlen armadájának a sikersorozatát! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1932.VI.5. MK Döntő, Hungária – Ferencváros 1:1
A Magyar Kupa döntője keserves vergődést hozott csak, de a nagy díj sorsáról nem tudott dönteni
Bajnoki címeink: 1931/32 – A verhetetlen armada I.
Kevés olyan uralkodó-hadvezér van a világtörténelemben aki soha nem vesztett csatát. Amíg nem „fedezték” fel az ókori Egyiptom fáraóit, addig a spanyol armada legyőzhetetlenségéről regéltek, de az a XVI. század végén csúfos vereséget szenvedett, igaz nem az angolok győzték le, hanem a tenger istene, Poszeidón zúdított olyan vihart a tengerre, hogy szinte az egész flotta elpusztult a tomboló habokban. Egyiptom felfedezése után jött II. Ramszesz fáraó, aki tényleg nem vesztett csatát uralkodása alatt. Ahogy a Ferencváros labdarúgó csapata is veretlen maradt az 1931/32-s bajnoki szezonban. A két legyőzhetetlen között eltelt közel 3000 év, és a történelem is biztosan ismer még II. Ramszeszhez hasonló hadvezéreket, de a magyar labdarúgásban abban a bajnoki évben fordult elő először és utoljára is, hogy egy csapat úgy fejezze be a bajnokságot, hogy egyetlen pontot sem veszítsen.
Ez meg szinte földönkívüli teljesítmény, amiről lehet ugyan írni, de egyből felvetődik is a kérdés: vajon minek? Elég lenne felsorolni a 22 forduló győzelmeit, a 105 gól szerzőjét, miközben folyamatosan tapsolunk és elismerően bólogatunk. A szívünk amúgy is már magába zárta ezt a varázslatos szereplést, bár ahogy a harmincas évek többi sikereit, így talán ez is „berozsdásodott” egy kicsit. Ezért döntöttünk úgy, hogy fogunk egy kis olajat, néhány ecsetet és az emlékek szárnyán megpróbáljuk megtisztítani, feleleveníteni a Ferencvárosi labdarúgás egyik legemlékezetesebb bajnoki szezonját, a verhetetlen zöld-fehér armada történetét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1931.VI.21. Fluminense – Ferencváros 2:3
Az egész ország számára rosszul indult az 1931-es esztendő. Az előző két év gazdasági csődje miatt egyre nehezebb volt megélni, melynek következtében sokan hagyták el az országot. Nem csak fiatal szakmunkások, orvosok, mérnökök és tudósok próbáltak távol a hazától megélhetést találni, de sok sportoló is „új hazát” keresett. A válság természetesen a labdarúgásra és ezen belül a Fradira is komoly hatást gyakorolt. A gondok azzal kezdődtek, hogy a válság a Fradi éléről elsodorta Szigeti Imrét, a profi-alakulat mecénását. Az anyagi gondok mellett a szurkolók nehezen viselték azt is, hogy a csapat már négy éve nem nyert bajnokságot és bár 1929. július 21-én világra szóló győzelmet arattunk az uruguayi válogatott ellen, de azt nagyon messze a hazától érték el, így csak az újságokból értesülhettek az azóta legendássá váló győzelemről. Pedig a klubvezetés mindent megpróbált az anyagi gondok enyhítése érdekében. 1930 tavaszán még hangversenyt is szervezett Fradi érzelmű művészek közreműködésével a Zeneakadémián, hogy a bevételből ki tudjuk vásárolni Korányit a Szegedből. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1929.VII.21. Uruguay – Ferencváros 2:3
1929 nyarán a Ferencváros már nem csak Magyarország legnépszerűbb csapata, de meghódította Európát is. Itthon bajnoki címek és kupagyőzelmet követték egymást, és az 1928-ban a KK győzelemmel Európa is a Fradira lett hangolva. A győzelmek híre bejárta az egész világot. Nagy Sándor mondta közel 2500 éve, hogy a győztes seregek mindig új kihívásokra és még nagyobb csatákra vágynak, ami nem csak a makedón király hódításait ösztönözte, hanem a Fradit is új sikerekre késztette. Fel akarta fedezni Amerikát, meg akarta hódítani a labdarúgás koronázatlan királyait. Nem csak tanulni akart Dél-Amerikában, de meg is akarta mutatni, hogy nem voltak véletlenek azok a hazai és nemzetközi sikerek melyek végül is lehetővé tették az első „világutazást” a csapat számára 1929 nyarán. írhattunk volna nagy utazásról is, hiszen azokban az években (bár a két világháború közötti évek hozták el a repülés „aranykorát”) még nem léteztek földrészeket átszelő repülőjáratok, így Budapestről eljutni Dél-Amerikában, igazi „Kolumbuszi” erőpróbának számított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....