Szerkesztőség
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 34.
A spanyolok: és az elnökváltás megpecsételik B. B. sorsát…
Bicskei Bertalan első kapitánysága amilyen rövidre, legalább olyan visszhangosra sikeredett.
Egy Spanyolországban lejátszott vb-selejtező tette be neki a kaput: 1989. november 15-én, Sevillában úgy kaptunk ki 4-0-ra, hogy az akár 8-0 is lehetett volna. A győzelmük a hispánokat véglegesítette az olaszországi vb-mezőnyben, tőlünk magyaroktól viszont minden további esélynek még a morzsáját is elvette. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 33.
Miközben az ország rendszert vált, a futballban szinte semmi sem változik…
Történelmileg (és ebben az esetben nem a mindennapok históriájára, hanem a futball történelmére gondolok) úgy alakult ki, hogy kapusokból ritkán lettek szövetségi kapitányok!
A labdarúgás nevezetű játékban használatos tíz további poszt összehasonlíthatatlanul több reprezentánst sodort a nemzeti tizenegy élére, mint amennyit a fekete mezesek (lehet, hogy hihetetlen, de hosszú évtizedeken át a fekete színű mez volt a kapusok védjegye, az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt „lehetetlen” szinorgiával szöges ellentétben) fel tudtak vonultatni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 32.
Napóleonról is mindenkinek először Waterloo jut az eszébe
Autentikus színházi szakemberek és megbízható irodalmi források szerint a krimik sokszorosan megkoronázott királynője, Agatha Christie Egérfogó (The Mousetrap) című darabja tartja a világcsúcsot a legrégebben játszott előadások listáján.
A műből készült színpadi változatot 1952-ben mutatták be a londoni West Enden és mind a mai napig műsoron van.
A magyar labdarúgó-válogatottal 1986. június 2-án történt irapuatói katasztrófa az Egérfogó világcsúcsának megdöntésére tör, és bár még harmincnégy év a lemaradása, egy szemernyi kétségem sincs affelől, hogy a mindennapok beszédtémájának kategóriájában ledönti majd a trónjáról a klasszikus krimit. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 31.
17 TDK-kazetta őrzi a mexikói katasztrófa szinte minden titkát…
Az 1953-as angol-magyarról (3:6), az 1954-es német-magyarról (3:2) és az 1966-os magyar-brazilról (3:1) talán összesen nem született annyi írás, könyv, interjú, tanulmány (sőt, volt, amelyikről még színdarab is), mint amennyi az első Mezey-éra traumatikus eredménnyel végződött, Szovjetunió elleni mérkőzésének okait próbálta megmagyarázni, vagy akár csak (legalább egy halvány kísérlet erejéig) a szurkolókkal megértetni az Irapuatóban történteket.
Jelentem, az eredmény: totális kudarc! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 30.
Öt kapott góllal kezdte, hattal végezte, de közben mégis futball-történelmet írt…
Nem hiszem, hogy akár a magyar futball legmegátalkodottabb ellenzői (vagy éppen ellenségei) vitatnák: utoljára 1984 ősze és 1986 nyarának legeleje között érezte magát a fellegek fölött mindenki, akit nálunk érdekel a futball, márpedig azoknak a számát akkoriban még több millióban rögzítették az erre szakosodott sportstatisztikusok!
A magyar labdarúgásban (talán egy kézen megszámlálható módon) ez a kapitányváltás csendben, békében, hogy azt ne mondjam a teljes barátság jegyében zajlott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 29.
Farmerban, vállig érő hajjal meccselt, és sütött róla a tehetség…
A magyar labdarúgás 1901 óta tartó történelmének legjelentősebb eredményeit elérő szövetségi kapitányait bemutatni hivatott sorozatunk (talán) legnehezebb, de mindenképpen a legérzékenyebb fejezeteihez érkeztünk.
Mezey György személye olyan elementáris erővel osztja meg mind a mai napig a futball iránt érdeklődő közvélemény tagjait, amelyre még néhány, az országot vezető, vagy az ország vezetésére törő politikus sem képes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 28.
Kálmán, akit nem lehet elfelejteni…
Mészöly Kálmán harmadik kapitányi korszaka egy olyan időszakban következett be, amikor nagyjából két történés látszott biztosnak a magyar futballban:
a) Mészölyt nem kérik fel többé szövetségi kapitánynak
b) ha pedig mégis felkérik, biztos, hogy nem vállalja el… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 27.
„Amerre mi járunk, bámul a világ…”³
Minden ember életében vannak megmagyarázhatatlan, szinte fátumszerű történések. Mészöly Kálmán esetében ilyen, hogy élete, de különösen edzői pályafutása, millió szállal kötődik a repülőterekhez, vagy éppen a gépmadarak belsejében megtett több millió kilométernyi légi úthoz.
Olyan irgalmatlanul sok időt a levegőben tölteni, mint amennyit ő repült, szinte törvényszerűen együtt jár néhány, közvetlenül a repüléssel összefüggő (néha drámai, néha vidám) történéssel, amelyekből szintén volt néhány 1961 (ekkor utazott először Dél-Amerikába a válogatottal) és 2007 április 18-a között (A nulla szavazattal abszolvált Eb-pályázatot követően a hazaérkezéskor, előadja a maga nagyjelenetét a Ferihegyen). A Szőke Szikla neve mégsem „az Isten mentett meg attól, hogy lezuhanjunk” kezdetű, felhők felett lejátszódó históriákkal kapcsolható össze. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 26.
Amikor egyszerre két kapitányunk is volt, csak a válogatottat kerestük nagyítóval…
Az egyáltalán nem volt a véletlen műve (igazságtalannak meg végképp nem lehetett mondani), hogy az 1982-es spanyolországi világbajnokság után Mészöly Kálmán megőrizte szövetségi kapitányi pozícióját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Emlékezetes Fradimeccseim 18., avagy a legnagyobb tapsot Kovács Ferenc kapta
„CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK.”
