Szerkesztőség
Fradi itt – Fradi ott
EGY TÖRTÉNÉSZ SZURKOLÓ GONDOLATAI
Ez a Figarót idéző cím azon esetekre utal, amikor a fizika törvényeit látszólag figyelmen kívül hagyva egyszerre két helyen lépett pályára labdarúgócsapatunk. Persze nem arról van szó, hogy ugyanazok játszottak egyszerre két helyen, hanem arról, hogy a klubvezetés vállalva a kockázatot egyszerre két csapatot küldött pályára hivatalos mérkőzésen. S meg kell mondani, általában nem is vallottak vele szégyent. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Negyven nap Dél-Amerikában
Hargitai Károly zöld-fehér útinaplója Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Negyven nap a túlsó féltekén III. – Mégsem vágták darabokra Friedmanszky kalapját
Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon, Várkonyi Sándor tollából. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Negyven nap a túlsó féltekén II. – Maradona, a király
Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon, Várkonyi Sándor tollából. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Negyven nap a túlsó féltekén I. – Már az Arany Kupa fülét fogták
Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon, Várkonyi Sándor tollából. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Születésnapi beszélgetés dr. Géczi Istvánnal
Géczi István
Dr. Géczi István március 16-án ünnepli 65. születésnapját. Ebből az alkalomból a sok tekintetben rekorder kapusunk segítségével idézzük fel páratlan pályafutását.
Az 1962 és 1975 közötti időszakban a Fradi-drukkerek nyugodtan foglalhatták el a helyüket a lelátón, illetve a TV képernyője előtt, ha a Fradi összeállítása így kezdődött: Géczi… És erre több mint 500 tétmérkőzésen kerülhetett sor! A „ferencvárosi kapuskirály” ma is több rekordot birtokol, 14 bajnokságban vett részt, a legtöbb bajnoki meccsen védett, a bajnoki meccsek egyharmadán nem kapott gólt, 41 éve a legjobb bajnoki mutatóval, 0,59%-kal csúcstartó, háromszáz alkalommal a győztes Ferencváros tagja volt, egyetlen magyar kapus, aki három európai kupadöntőn védett, az FTC kapusai között ő volt a legtöbbször válogatott… ! Őt köszöntjük most. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A születésnapi köszöntőből nekrológ lett
dr. Dékány Ferenc
Dékány Ferenc 80 évvel ezelőtt, 1929. március 12-én született Budapesten. Már nagyon készültünk a kerek születésnap megünneplésére, gyűjtöttük az adatokat a ritka alkalomhoz illő köszöntő megírásához, amikor érkezett a szomorú hír, dr. Dékány Ferenc, a népszerű Pofi/Dékány doki 2008. november 23-án elhunyt. Így a születésnapi köszöntőből nekrológ lett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 05.
Varga Zoli utolsó gólja
1968. szeptember 7. FTC – Honvéd 1:0
Ezt a meccset a Thököly út felé eső kapu mögül néztük végig. Sem előtte, sem utána soha egyetlen egyszer nem ültem ott. Rossz hely volt, lapos szögben láttuk a pályát, a kapu még el is takart belőle egy nagy darabot, a túlsó térfél eseményeit inkább csak sejteni lehetett. A diákjegyünkkel máskor be tudtunk lógni a felső középtribünre is, de most a jegyszedők különösen éberek voltak. Szerencsére, mert ezt a meccset pontosan onnan kellett látni: a Thököly úti kapu mögül, ahová Varga Zoli az utolsó gólját lőtte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 03.
Varga Zoli Focisuli – avagy hányféleképpen lehet nagy gólt szerezni
1968. augusztus 27. Ferencváros – Tatabánya 4:1
Ezt a meccset azután játszották, hogy a szovjet tankok bevonultak Prágába – a magyar tankok pedig a Felvidékre. De még az ottani magyarok sem örültek nekik.
A nyár végét soha nem szerettem. Nyakunkon az ősz, kezdődik az iskola és még a születésnapom is az idő múlására emlékeztet. Már 16 éves vagyok és az elmúlt év során nem jutottam sokkal közelebb sem a Nobel-díjhoz, sem a Fradi 10-es mezéhez. (Azért nem a nyolcashoz vagy a kilenceshez, mert azokat nagyon foglaltnak tartottam.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 08.
World Soccer 1967. aug.
Baráti bruszt a béketáboron belül
1967. október 11. Ferencváros – Arges Pitesti 4:0
1967 … Micsoda év volt! A legjobb Fradival, amit valaha láttam.
Azt gondolhatnánk, hogy 15 évesen minden meccsen ott lógtam, de nem így volt. Tavasszal még elmentünk apámmal a csapat után Győrbe és Dunaújvárosba, a Stadionban láttam az „örökrangadót”, a TV-ben megnéztem a Tatabánya és a Vasas elleni nehéz meccseket, de ősszel már csak egyedül az Eger elleni fagyos találkozóra mentam ki. Hogy miért? Túl jó volt a csapat!
A bajnokság alig a felénél teljesen érdektelenné vált. Aki szembejött, megvertük. Legfeljebb csak az lehetett a kérdés, hány góllal győzünk és hányat szerez ebből a Flóri. Így következtek a meccsek: Győr 2:0, Stécé 3:0, Pécs 2:1, Diósgyőr 2:1, Dunaújváros 5:0, Honvéd 7:1 – aztán a Vasas ellen 2:2.
