EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Keresztúri András: 55
A Dabasról érkezett labdarúgó 1989 és 1991 között rúgta zöld-fehérben a labdát. A második idényben ment neki jobban a játék, 25 bajnokin 7 gólt is szerzett a középpályáról. A Pécs, a Volán és a Siófok elleni találkozókon az ő gólja döntött, míg a Vasas elleni találkozón ő szerezte a győztes találatot. 1991 tavaszán a Nehru kupán bekerült a magyar válogatottba is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hegyi Mátyás
Hegyi Mátyás 1906-tól Fővárosi TC, Magyar Testedzők Egylete, 1909-től Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete (KAOE), Józsefvárosi Torna Club (JTC), 1910-től III. ker. Torna és Vívó Egylet (III. ker TVE), 1914-től Ferencvárosi Torna Club (FTC). Az FTC-vel kétszer nyert (nem hivatalos) bajnoki címet. 1918-tól óbudai Vérhalom SC, 1920-tól III. ker. TVE, 1921-től Csehszlovákiában az Ungvári TK, 1922 májusától a PMTK [Pozsonyi Magántisztviselők Torna Köre], majd az Érsekújvár, 1923-től ismét a III. ker. TVE (118 bajnoki /14 gól) játékos-edzője, 1925-től másfél évig a német Darmstadt edzője volt.
Hegyi egyszerre több egyesületben is rúgta a gólokat. Az FTC már a nyolcadik (!) egyesülete volt.
Pályafutásáról, az FTC-ben eltöltött évekről egy 1926-os Nemzeti Sportban így emlékezett meg: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Giron Zsolt: 65
Egykori saját nevelésű, 45-szörös ifjúsági válogatott védőnk bő három éven át szerepelt az elő csapatban. Harminckét tétmeccsen lépett pályára, egyetlen bajnoki gólját a Videotonnak lőtte. Tagja volt egy-egy ezüst- és bronzérmes, valamint egy kupadöntős és két kupagyőztes csapatnak is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ebedli Ferenc: 70
Egykori saját nevelésű, KEK döntős játékosunk ’74 őszén szerepelt az első csapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hönich Henrik
A III. kerület csapatából igazolt jobbszélső 1916 tavaszán három mérkőzésen szerepelt zöld-fehér színekben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kubala László
A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Héger Ferenc
1919 és 1926 között közel 200 mérkőzésen játszott a Fradiban a gyors szélső, aki egyébként atlétikai versenyeken is rendre elindult, és sorra nyerte is a sprintszámokat…
1919 tavaszán játszotta első mérkőzéseit a csatársor balszélén, aztán hamarosan átkerült végleges helyére a jobbszélső posztjára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Zoltán: 60
A Szekszárdi Sportiskolában kezdte pályafutását, 17 évesen már az első csapatba is bekerült.
A katonaság idején a Toldi SE-ben rúgta a labdát, innen igazolta le a Fradi 1983 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aleksandar Jovic: 50
Csank János szerződtette az egyszeres jugoszláv válogatott támadót az újdonsült bajnokcsapatba 2001 nyarán, aki az Újpest ellen mutatkozott be tétmérkőzésen. A lila-fehérek elleni találkozók szinte végigkísérték ferencvárosi pályafutását.
Jól sikerült számára az első Üllői úton töltött szezon. A csapat legeredményesebb játékosa lett a bajnokságban 31 mérkőzésen lőtt 11 góljával.
Háromszor duplázni is tudott: a Haladás ellen csereként lépett pályára a hajrában, két gólt is szerzett 3 perc alatt, amely három pontot ért a Fradinak. Az Üllői úton a Győr ellen talált kétszer a kapuba, míg a Megyeri úton ismét csereként jutott szóhoz és lemásolta szombathelyi teljesítményét (bár a csapat ezúttal vereséget szenvedett). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fröhlich Sándor
A régi krónikák szerint a „legszőkébb magyar labdarúgó”, ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendősen került az élvonalba.
Sokat ígérő igazolásnak látszott (ő volt az első gólkirály a másodosztályú profi ligában az 1926–27-es idényben lőtt 25 góljával!), első bajnoki meccsén mindjárt góllal mutatkozott be (Debrecen), de azután Turay kiszorította a csapatból. 1927 júliusában a romániai túrán kétszer is mesterhármast ért el, majd a válogatottba is bekerült.