EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Kökény József
– Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?
– Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghívták, aztán Szegeden folytatta. Én 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hívtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jagodics Zoltán: 55
Kőszegszerdahelyen fedezte fel Virágh Géza, a Sabaria menedzsere. Megegyeztek abban, hogy egyelőre marad otthon, de hétközben az NB II-es csapattal edz. A Haladás értesült erről, s azonnal a Rohonci útra csábította a jókötésű fiút. Mindez 1988-ban történt, s hat évet a Rohonci úton futballozott. A Haladásban lett élvonalbeli, majd 25 évesen válogatott játékos. Egyetlen válogatottbeli találatát is ekkor szerezte a nemzeti csapatban Belgium ellen.
Furmann Károly
Igen jó képességekkel megáldott labdarúgó volt. Tökéletes technika, pompás helyezkedés, ötletesség, könnyedség és példás sportszerűség jellemezte a játékát. Két hiányosság akadályozta meg abban, hogy a legnagyobb fedezetek közé emelkedjen: nem volt elég gyors és erőteljes. Passzolni viszont úgy tudott, ahogy kevés magyar fedezet. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kajdy György: 60
Szülővárosában, a Gyulai SE csapatában kezdte a labdarúgást, majd miután a család a fővárosba költözött az FTC igazolt sportolója lett.
1976-tól a futást favorizálta, közel két évig koptatta a népligeti salakot.
Végül hátat fordított az atlétikának, és a KSI-ben már csak a labdát rúgta. A sportiskola csapatában járta végig a szamárlétrát. 1982-ben igazolta le a másodosztályú Volán.
A bajnoki pontvadászat végén az NB II-es tabella élén végzett Lakat Karcsi bácsi csapata, így a következő idényben egy osztállyal feljebb folytathatta a közlekedési gárda. Kajdy 1983 augusztusában debütált az NB I-ben.
Első élvonalbeli idényének végén csapata ugyan búcsút intett az első osztálynak, de Kajdy maradt az élvonalban miután a Hungária körútra igazolt, ahol végül három esztendőt töltött el.
Az 1986/87-es idényben tagja volt az MTK-VM bajnokcsapatának. 1987 nyarán hozta az Üllői útra Dalnoki Jenő. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ivanics Tibor
Általános iskolai tanulmányait a Békés megyei Ókígyóson kezdte, majd az esztergomi Szent Ferenc-rendi katolikus Szent Antal Gimnáziumban és Budapesten folytatta. 1955-ben érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban. Főiskolai felvételi kérelmét elutasították, így egy évig a Kelenföldi Textilgyárban segédmunkásként, illetve minőségellenőrként dolgozott. 1960-ban tanári, 1966-ban pedig, labdarúgó szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán.
Szakmai pályáját a budapesti Vasútgépészeti Technikum testnevelő tanáraként kezdte (1960-63), ezzel párhuzamosan két évig az FTC labdarúgó csapatának játékosa (1960-62), egy évig pedig a Testnevelési Főiskola óraadó tanára volt (1962-63). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Finta Károly
Technikás, okosan osztogató és veszélyesen lövő játékos volt. Jó fizikai adottságai azonban nem párosultak kellő bátorsággal, határozottsággal.
Érettségi után, a Szombathelyi SE-ben kezdte pályafutását, a folytatásban a Pamutipar, debreceni Bocskai, a francia Fives, a Hungária, majd a Nemzeti csapatában szerepelt. A felsorolt csapatok közös pontja amellett, hogy mind Finta csapata volt egykoron, még az is, hogy ezek az egyesületek előbb-utóbb megszűntek, így a csatár folyton csapat nélkül maradt. A civilben üzemi tisztviselőként dolgozó támadó 1940-ben került a Ferencváros FC-hez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Béla
Kiss Béla egy évet kivárt, amíg az FTC-ben játszhatott! A FIAK csapatából lépett át az FTC-be az ízig-vérig Fradista játékos, aki végül nemcsak a Ferencvárosban játszott, hanem a Ferenc téren is lakott.
A sportos alakú fedezet igen jól fejelt, fáradhatatlanul harcolt, de technikailag nem volt kifogástalan. Szorgalma, megbízhatósága és küzdőképessége juttatta el a válogatottig. A gyors és kemény fedezetjátékos a világháborús időkben az FTC egyik legmegbízhatóbb formát mutató játékosa volt.
Kvaszta Lajos: 65
Egykoron a magyar válogatottban is szerepelt jobbszélsőnk 1981 nyarán érkezett az NB II-es miskolci Papp J. SE-től.
Az 1981/82 évi ezüstérmes csapatban 18, majd egy idénnyel később a szintén második helyen végzett csapatban 12 találkozón kapott lehetőséget Novák Dezsőtől.
Legtöbb meccsét a ’85/86-os idényben játszotta (27). Ekkor „találta meg” góllövő cipőjét is: hatszor vette be az ellenfelek kapuját az első osztályban. A kupadöntőig menetelő csapatban is a zöld-fehérek legeredményesebb játékosának bizonyult három góljával.
1986 őszén, a „mexikói sokk” után a válogatottban is lehetőséghez jutott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Katona Sándor
A Bp. Honvéd halhatatlan tagja. Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet nyert magyar labdarúgó válogatott és a Bp. Honvéd balszélsője három évvel később igazolt a Fradiba.
Egy interjúban így vallott a pályafutásáról: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hári László
Ferencvárosi gyökerű, saját nevelésű játékosunk az ifjúsági csapat középhátvéd posztjáról került az ekkor ÉDOSZ-nak hívott csapat csatársorába.
1950 és 1953 között 41 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 8 gólt szerzett. Legnevezetesebb, egyben sporttörténeti gólja az utolsó volt, ugyanis Hári szerezte az első Fradi gólt a Népstadionban! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
