Alberttól – Zsiborásig
Rokken Imre
Rokken már 16 éves korában az OTE felnőtt csapatában rendszeresen játszott. Rendkívüli tehetségként került a hazai labdarúgás élvonalába. Kitűnő technikája nagy körültekintéssel, ötletességgel és határozottsággal párosult. Pompásan helyezkedett és szerelt, nagyszerű érzékkel adogatott, fejjátéka pedig egészen kiváló volt. Mozgását ritka könnyedség jellemezte.
A tehetséges játékos 1923. novemberében átlépett az FTC-be. Az egy éves kivárás alatt elutazott Olaszországba, és tárgyalt az ottani klubok vezetőivel is. Az FTC-nek azonban sikerült hazahivatnia, s Rokken már az Üllői úton edzett. A bajnokság megkezdése előtti válogatott mérkőzéseken – Ausztria és Németország ellen – Rokken, mint az FTC játékosa került be a nemzeti tizenegybe.
A Fradiban azonban már nem léphetett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Novák Dezső
Kétszeres olimpiai, négyszeres magyar bajnok, VVK győztes, világválogatott labdarúgó, három ferencvárosi bajnok-, valamint a Bajnokok Ligájának csoportkörébe jutott csapat edzője. Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
A játékos:
A világhírnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és kollégista a Táncsicsban. A futball volt az élete, az iskolát abba is hagyta miatta. Két hétig Körmenden a Ládagyárban dolgozott, majd Szombathelyen folytatta pályafutását, a Postáshoz került, ahol Balogh „Loja” bácsi figyelt fel tehetségére. Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. május 9-én mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen – sérülések miatt, kényszerből – a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy Novák Dezső pályafutása végéig a védelemben maradt. 1959. október 25-én Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk. Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Még az olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Dobronyi Béla
A Pannónia FC ifjúsági csapatában kezdte a footballt, itt már együtt játszott a későbbi csapattárs Bródyval és Gorszkyval.
1902 őszén az Erzsébetfalvi TC összeállításában, 1903 tavaszán a Fővárosi TC, ugyanez év őszén a Ferencvárosi TC MLSz. felé lejelentett játékosai közt találkozhatunk a nevével.
1904-ben tagja volt az FTC Szövetségi-díj győztes tartalékcsapatának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hernádi Pál
Az ifjú Herneck Pált Schaffer Alfréd szerződtette tízezer pengőért a Kén utcából, a kis Hungáriától az Üllői útra 1943-ban.
Pályafutását a csatársorban kezdte, majd Sárosi III Béla távozásával egy sorral hátrébb, a fedezetsorba került.
Ferencvárosi évei alatt folyamatosan ingázott az első csapat és a tartalékok között. A helyzetéről így vélekedett: „Könnyű bekerülni, de nehéz bentmaradni.”
Jászberényi Zoltán
A Szemere telepen kezdte a focit a kis Pitroff Zoltán, majd az MTK-ba igazolták, ahol már Pesti Zoltánként szerepelt.
Miután vasutasként dolgozó apját Vácra helyezték, elhagyta a kék-fehéreket. Vácott már Jászberényi (hogy miért éppen Jászberényire magyarosított a papa, arra nem tudott magyarázattal szolgálni…) néven rúgta a labdát.
Mindössze egy esztendőt töltött a Duna-parti városban, amikor felfigyelt rá a Ferencváros. Hívta az Újpest is, de az Üllői útra szerződött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bukovi Márton
„Körültekintő, kulturált, ötletes és mégis energikus játékának olyan vonzereje volt, hogy hetenként sok ezer ember ment ki a pályára, hogy őt láthassa. Nem a szemfényvesztő csillogások, hanem az ésszerűség és a legmagasabb fokú játékintelligencia jellemezte Bukovi Mártont”.
Ez a régi jellemzés híven tükrözi az egyik legkiválóbb középfedezet, a kitűnő alakú labdarúgó hajdani játékát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egry Ferenc
A csatár a MAFC-ból igazolt az FTC-be, de csak rövid ideig játszott az Üllői úton.
Mindössze tizenkilenc mérkőzésen szerepelt, de ha pályára lépett az fél gólt jelentett, hiszen 10 góljával jó átlagot ért el.
Az 1922/23 évi bronzérmes csapatban öt találatot ért el, hat mérkőzésén.
Tanulmányai folytatására Erdélybe költözött. A tanulás és a szülői tilalom miatt nem is játszott ott sem, de már mérnöki diplomával a kezében tért vissza Budapestre. Hazatérés után a Törekvés csapatában folytatta pályafutását.
Kéri Károly
Huszonhárom évesen, 1943 októberében Újvidéken szerepelt először az FTC első csapatában a MÁVAG-tól érkezett játékos. Ezt további 312! fellépés követte, ahol három gólt szerzett. Sokoldalú labdarúgó volt: hátvédként, fedezetként egyaránt megállta a helyét. Pontos helyezkedés, határozott szerelés, jó fejjáték és a labda ésszerű továbbítása jellemezte. Egyetlen hiányossága a gyorsasága volt. Jól tűrte a megpróbáltatásokat, türelme után jogosan becézték „Birkának”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyarmati János
„Új center a Fradiban. Gyurcsó János, az amatőr Vasas nagy tehetségű centere, ki már régen a zöld-fehérek felé gravitál, tegnap leszerződött a Ferencvároshoz (…).” – írta róla a Nemzeti Sport 1929 júliusában.
Tóth-Potya mester hozta a Fradihoz, aki éppen fiatalításba kezdett. Ekkor került a csapatba Háda, Lázár és Toldi is. A fiatal játékos csak pár mérkőzésen szerepelt a Ferencváros csatársorában, majd a debreceni Bocskaihoz került.
Itt sem maradt sokáig, mert az egykori MTK játékos, Winkler II invitálásra Svájcba, a Young Fellows csapatába szerződött. Rövid idő után hazatért, a Hungáriába készült, végül Szegeden kötött ki.
Gyurcsó-Gyarmati már több esztendeje a Szeged FC jobbfedezete volt, amikor a válogatottba is bekerült. Jól képzett, stílusosan játszó, megbízható fedezetként tartották számon. A támadásban és védekezésben egyaránt helytállt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Táncos Mihály
Az erdélyi származású, alacsony, nagyon gyors és technikás jobbszélső igen okosan, ötletesen játszott. Körültekintően, hajszálpontosan adott be. Bedaásai nyomán társai, főleg Takács II., majd később Toldi és Sárosi dr. sok gólt értek el. Törékeny termete miatt elég könnyen elnyomták. Lehetőleg kerülte a közelharcot.
