Alberttól – Zsiborásig
Kecskó Pál
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Kecskó Pál a védelem bal oldalán játszotta egyetlen ferencvárosi díjmérkőzését. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magyar István: 70
1972-ben a Szolnoki Vegyiművek ifjúsági csapatából került a IX. kerületbe a balszélső. 18 évesen, 1973. októberében a Videoton ellen mutatkozott be a Fradiban tétmérkőzésen. Első szezonjában már a csapat alapemberének mondhatta magát, az Egyetértésnek lőtte az első gólját, majd a Komló elleni kupadöntőben is a kapuba talált.
A ’74/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelt a csapat. Magyar 7 mérkőzésen is a csapatba került, a kimondhatatlan nevű Crvena Zvezda ellen ő szerezte a Fradi győztes találatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bangi Károly
A Bocskai színeiben (Sándor Mihály gyűjteményéből)
Acht-Aknaihoz hasonlóan ő is Szegedről került az Üllői útra és abban sem sokat különbözött ferencvárosi pályafutásuk, hogy alig kerültek be Tóth-Potya István csapatába. A SZAK illetve Bástya csapataiban Baumgartner, a Ferencvárosban Bangi majd Bocskais korszakában Budai Károly néven is szereplő kapuvédő öt bajnoki találkozón szerepelt az 1928/29 évi ezüstérmes zöld-fehér csapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ónody Andor
A Kispest csapatában kezdett futballozni. 20 éves került a budapesti Elektromos csapatába, majd az 1942/43-as bajnokságban már a NAC színeiben rúgta a labdát. Fiatal feleségével költözött le Nagyváradra, és a pálya közelében kapott lakást. Légvonalban alig száz méterre lakott a pályától.
Két évig rúgta Váradon a labdát. A közönség nemcsak mint nagyszerű védőjátékost, de mint kapuvédőt is szívébe zárta.
1944 végén ő volt az a nacista, aki a legjobban szerette volna, ha a NAC Budapesten a saját neve és színe alatt venné fel a küzdelmet a Hadi Bajnokságban. 1945 után a Ferencvárosba igazolt. Innen lett válogatott is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fekete Leó
Az aprótermetű Schwarcz (később Fekete) Leó 1900 és 1902 között rúgta a labdát az FTC színeiben.
1903-tól a Postások játékosa volt, később a MAFC-ban, majd a Józsefvárosi Atlétikai Club-ban is megfordult, utóbbi klubnak alelnöke is volt.
1912 tavaszán játékvezetői vizsgát tett és számtalan mérkőzésen fújta a sípot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fenyvesi László
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Fenyvesi III. jobbszélsőt játszott egyetlen ferencvárosi díjmérkőzésén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Onhausz Tibor
Az 1974-ben a Rákosi Gyula edzette ifi bajnoki címet nyert csapat tagja, olyan játékostársakkal szerepelt egy csapatban, mint Rab, Takács, Giron, Kelemen, Magyar, Csider, Mészöly, Ebedli vagy Nyilasi.
Az ifi csapatban remek teljesítményt nyújtó Onhausz már a 19. születésnapja előtt bemutatkozott a nagycsapatban, 1974. május 25-én élete első NB I-es mérkőzésén a kezdőcsapatban kapott helyett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Biró Mihály Dániel
A párizsi labdarúgó-világbajnokságot megelőző évben egy ifjú titán tűnt fel a Ferencvárosban.
Csupa erő, gyorsaság, és bámulatos lövőkészség jellemezte játékát és a Fradi közönség hamar a szívébe zárta az alig 17 éves gyereket. A „Dani” villámkarriert futott be. Futócsillag volt a magyar futball egén, még a KK-győztes Fradiba is bekerült (ifjúsági korban lévő játékos soha nem nyert KK-aranyérmet)!
A következő esztendőben bekerült a magyar válogatott csapatba is. 1938-ban, Bécsben az 5:3-as magyar győzelemmel zárult találkozón lépett pályára. (Hogy mégsem üdvözölhetjük válogatott labdarúgóink sorában, annak politikai oka van. 1938. április 24-én játszották Bécsben az osztrák- magyar találkozót. Korábban így is hirdették, aztán Bécs-Budapest találkozó lett belőle, mivel a meccs napjára a Hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, amely megszűnt önálló államnak lenni). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Juhász István
Csakúgy, mint Géczi, a Jucinak becézett dr. Juhász István is háromszor szerepelt nemzetközi kupadöntőben (1965: VVK, 1968: VVK 1975: KEK), amit e kettősön kívül egyetlen más itthon játszó labdarúgónk sem mondhat el magáról.
Jó okkal írták róla 1969-ben, hogy „gólképes csatárból lett válogatott középpályás”, eleinte ugyanis Varga, Albert, Rákosi meg Fenyvesi társaként tűnt fel a támadóalakzatban (élete első NB I-es meccsén rögtön 4 gólt szerzett!), és csak utóbb húzódott hátrább, Orosz Pállal egy vonalba. Orosz után Szűcs Lajos, majd Bálint és Vépi lett a partnere a fedezet-, illetve középpályássorban, hogy aztán az újhullám (Nyilasi, Ebedli, Takács, Onhausz) feltűnésével – nemcsak a klubot, az országot is elhagyva – vegye a kalapját.
Az Alsónémediből induló Juhász az FTC egyik kölyöktoborzóján akadt fenn a rostán. Fénykorában elsősorban harcos felfogása és nagy munkabírása miatt szerették az edzők. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kulcsár Sándor: 60
1992 augusztusában a Békéscsaba színeiben mutatkozott be az első osztályban. A második játéknapon, az Üllői úton volt a legközelebb ahhoz, hogy első bajnoki gólját megszerezze, azonban tizenegyesét Balogh Tonó kivédte. Lila-fehér pályafutása során kétszer volt eredményes ellnünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
