Alberttól – Zsiborásig
Csikós Gyula
Biztonságos megoldásokat alkalmazó, megbízható, hosszú időn át kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó labdarúgó volt. Nem törekedett látványos megoldásokra. Egy cél lebegett előtte: a kapujára irányuló lövéseket és fejeseket a legegyszerűbben, leggyorsabban elhárítani. Labdafogása kitűnő volt és igen jól öklözött. Mozgékonysága, határozottsága, nagy ruganyossága és kiváló reflexei jóvoltából bravúros védésekre is képes kapusnak bizonyult.
Pályafutásának kezdeti szakaszáról így nyilatkozott: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mácsay András
1925 szeptemberében a BTK csapatától igazolt az FTC-hez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rauchmaul Emil
Játékosként a BTC egyszeres válogatott középfedezete. Szorgalmas, megbízható játékával érdemelte ki a válogatottságot. A védekezésben jeleskedett leginkább. Az irányításban, a támadások szervezésében már kevésbé mozgott otthonosan.
Az edzőválsággal küzdő Ferencváros az 1937/38-as bajnokságra szerződtette a csapat élére. Az ekkor 46 éves tréner lengyel (Polonia Warszawa) és görög (Enosszisz Athén) csapatok után vállalta el a zöld-fehér gárda felkészítését.
Mindjárt az első meccsek között volt a Lazio elleni oda-visszavágós KK döntő, amit sikerrel vett a csapat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tepszics Ignác: 65
Hat éven át rúgta a zöld-fehérek első csapatában a bőrt a saját nevelésű védő. 1976 augusztusában Kecskeméten mutatkozott be a Honvéd ellen a Bajnokok Tornáján. Bő fél év múlva tétmeccsen is lehetőséget kapott Dalnoki Jenőtől, majd másfél évig nem került be a nagycsapatba.
1978 nyarán Friedmanszky Zoltán lett az edző és a 20 esztendős játékos előbb a kupában, majd a bajnokságban is megkapta a lehetőséget. Ha már megkapta, meg is ragadta és próbálta bizonyítani, hogy méltó utódja lehet Martos Győzőnek, aki egy sorral előrébb játszott ekkor. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó József
Az élénk hajszíne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkívül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégítően passzolt. Csupa szív játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nemes Gyula
Már kölyökjátékosként az Üllői úton rúgta a labdát – akkor még zöld-fehérben … Később már a piros-fehér Kinizsi-mezben ismerte meg a ferencvárosi publikum.
Óriási tehetségnek tartották. Jó technikájú, úgynevezett gondolkozó játékos volt. Az ifi válogatottban középhátvédet játszott, a Fradiban azonban ezen a poszton Kispéter Miska szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Csanádi Árpád
Budapest egyik elővárosának tartott Pesterzsébetről indult. Édesapja súlyos baleset következtében korán munkaképtelen lett. Az édesanyja kereste a kenyeret, a nővér Manci nevelte két öccsét Árpádot és Ferit. Igyekezett megfogadni az apai tanácsot, aki sűrűn ismételte:
„Tanuljatok, igyekezzetek, mert csak így tudtok kiválni a többiek közül, így lehet belőletek valaki!” …
S érdekes módon Csanádi Árpád akkor bizonyára öntudatlanul a sportot találta a legalkalmasabbnak arra, ahol bárkivel, azonos körülmények között veheti fel a versenyt. A góloknál nem nézik ki lőtte, a gól az eredménynek számít, s a tudás a sport területén az emberek igazi, abszolút fokmérője. Így azután a nagy erőfeszítések árán a gimnáziumba iratkozott Csanádi fiúk délutánonként az Epreserdőn át — természetesen gyalog — indultak a Fradi utánpótlás híres otthonába, a Forinyák utcai pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kemény Tibor
A jó felépítésű, gyors játékos lendületes elfutások után pontosan adott be és bátran vállalkozott lövésre is. Hátrányt jelentett viszont számára, hogy csak bal lábbal rúgott jól. Fejjátéka sem volt kifogástalan. E hiányosságok ellenére megbízható, hasznos csatárnak bizonyult a legjobbak között is.
Tizenöt esztendős volt, amikor először öltötte fel a zöld-fehér mezt. Akkoriban ez nagy eseményt jelentett egy kisdiák életében. Így emlékezett vissza a hófehér hajú Kemény Tibor: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Balog Zoltán: 45
Pályafutását Békéscsabán kezdte, négy évig volt az Előre játékosa. 17 évesen már az első osztályban futballozott. 1997-ben tagja az U-20-as világbajnokságon szereplő csapatnak Ferenczi Pistával együtt. Pályára lépett a Riquelme, Samuel, Cambiasso, Aimar fémjelezte argentin csapat ellen a csoportmérkőzések során.
1998-ban a belga Royal Antwerp csapatához igazolt, majd a következő évben hazatért a BVSC együtteséhez, ahonnan rövidesen Ceglédre került.
2000 nyarán került a Fradihoz, Csank János csapatába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
