Alberttól – Zsiborásig
Hári László
Ferencvárosi gyökerű, saját nevelésű játékosunk az ifjúsági csapat középhátvéd posztjáról került az ekkor ÉDOSZ-nak hívott csapat csatársorába.
1950 és 1953 között 41 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 8 gólt szerzett. Legnevezetesebb, egyben sporttörténeti gólja az utolsó volt, ugyanis Hári szerezte az első Fradi gólt a Népstadionban! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Orosz Pál
1952-ben igazolta le az akkori Kinizsi vezetősége – egy másik Kinizsi – a szentesi „testvércsapat” ifjú csatárát. Hosszú éveken át – az FTC egyik igen nehéz időszakában – előbb középcsatárt, majd jobbösszekötőt játszott. Már ekkor is rendkívüli játékintelligencia jellemezte.
1962 októberében nagy fordulatot vett karrierje: Dorogon egy új szerepkörben nagyszerűen semlegesítette a válogatott Monostori Tivadart. A csapat győztesen hagyta el a pályát, Orosz a mezőny legjobbja volt. Bár ekkor is összekötőt játszott, de emellett fedezet-feladata is volt. Az ötlet kiagyalója, Mészáros József így vallott könyvében: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Robert Vagner: 50
A cseh támadó korábban már megfordult Magyarországon: a 2001/02-es idényben az örök rivális Újpestet erősítette, ahonnan a több magyar játékost is foglalkoztató Energie Cottbus csapatához igazolt.
Egy-egy első-, illetve másodosztályban eltöltött Bundesliga szezon után igazolta le a Ferencváros. Negyvenhét mérkőzésen öt gólt szerzett Németországban. A két elsőosztályú találata közül az egyiket, Király Gábornak rúgta (a 3:1-es Hertha győzelemmel végződött meccsen Dárdai is a kapuba talált). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jakab László
Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. Az 1935/36-os bajnoki pontvadászatban 37 találattal lett gólkirály az amatőrök között.
A profiknál sem vallott szégyent, 102 meccsen 78 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt ötször mesterhármasra is futotta! (1938-ban a Zugló és a Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés, a Lampart és a Gamma ellen) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Farkas Gyula
Iuliu Farkas néven, Erdélyben látta meg a napvilágot.
Háromszoros román ifi válogatott volt, majd a NAC és a Nagyváradi Törekvés játékosaként lett ismert futballista.
Kaposvárra került a csatár, majd onnan a Fradi hamarosan leigazolta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nikolsburger Mihály
Az idősebbik Nikolsburger kevésbé ért el sportsikereket, mint a magyar válogatottba is bekerült Rezső öccse.
A hátvéd mindössze egy bajnoki mérkőzésen szerepelt a ferencvárosi csapatban 1922 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csajka Sándor
Ha elfelejt beállni a kapuba védeni, bajt csinál, mert nincs ott; ha meg beáll, akkor az a baj, hogy ott van. Tegnap is az első gól után, amikor a Franzstadt úgy támadott, beeresztett egy guruló labdát. Mély csend követte a szomorú eseményt, amelyet csak egy zöld-fehér hadseregbeli sóhajtása tört meg, mondván: Hogy lehet ilyen lyukas Csajkát használni?
(Sporthírlap, 1921)
Fodor Imre
Az aprótermetű, ámde csupaszív jobbszélső ízig-vérig fradista családból származott, jómaga azonban az Újpesttel szimpatizált.
Már egészen kiskorában kitűnt, mennyire ügyesen bánik a labdával. Az édesapja akkor a KSI-be akarta elvinni, végül kilencesztendősen az MTK-VM játékosa lett. (Egyik edzője mondta is, hogy akkor lettek volna igaziak az MTK kölyökmeccsei, ha Fodor kap egy külön labdát.) Választása jö döntésnek bizonyult, mert mindössze 16 évesen már az NB I-ben futballozot. Mezey György csereként szerepeltette a Salgótarján ellen 4-0-ra megnyert bajnokin, ahol majdnem gólt is szerzett, a kapufát találta el. Állandó csapattag Sárosi László edzősködésének idején lett a másodosztályban.
Cselezett és vágtatott a védők nagy bánatára, s olykor valóban feltartóztathatatlannak tűnt. Foci egyre népszerűbb lett, rajongtak érte a szurkolók, s bizony nagy volt az elkeseredés a kék-fehérek háza táján, amikor a korszak sikercsapatához, a Bp. Honvédhoz került.
Kispesten is a közönség kedvencévé vált, bajnoki címeket, magyar kupát nyert. Meghatározó játékosként kezelték. Innen lett válogatott is. Akkor már a pálya közepén irányítóként számítottak rá, de onnan is tovább ment, Siófokra igazolt.
A Balaton-partra került német klubtulajdonos paradicsomi állapotokat teremtett, és alaposan megerősítette a helyi Bányászt. Fodor mellett ott játszott Fischer Pál és Gregor József és még több remek futballista. A nagy áttörés nem sikerült, a siófokiak nem nyertek bajnoki címet, a német üzletember elköszönt, a pénz elfogyott, a sztárok szétszéledtek.
1992 tavaszán Nyilasi Tibor hívására Ferencvároshoz szerződött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Henni Géza
A jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.
Sós Károly
1925 és 1927 között a Ferencváros játékosa volt, de az első csapatban nem játszott. Játékos pályafutásának állomásai: Vasas, Nemzeti, Attila. Külföldön az FC Saint Malo, Olimpique Ales, FC Bern, Banska Bystrica csapataiban fordult meg.
1938-ban hazatért a Gammába, ahol pályafutása végén már játékosedzőként ténykedett.
Edzői pályafutásának következő állomásai: Haladás, Újpest, Haladás, SBTC, Dorogi Tárna.
Deák Ferenc távozása után, 1953-ban ült le a Bp. Kinizsi kispadjára. Négy szezonon át volt a nevétől és színeitől is megfosztott Ferencváros vezetőedzője. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
