Feljegyzések “A FOTELSZURKOLÓNAK” IV.

fotelszurkolo-250
Még hat meccs, mire kellene valami nagyon frappánsat összeszednem. Még csak most tettük le a fejhallgatót, fejeztük be a szokásos “skype-os” idegenbeli meccs nézést és vártam, majd olvastam az idei első “Fotelt”, a debreceni kirándulásunkról, melynek végén már előre vigasztaltuk szerkesztőtársunkat, hogy lesz ez még rosszabb is.

Miért is vagyok gondba, csak egy szám miatt: 250, ezt betűvel is le kell í­rnom, mert egy ilyen műfajban ez egy nagyon-nagy szám: KETTŐSZÁZÖTVEN. Feltehetnék a kérdést, hogy milyen műfajról beszélek, hát azt én nem igazán szeretném sem meghatározni sem besorolni, mivel az í­rás tudománya kb. olyan messze van tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől.

Hogy miért í­rok mégis én, az nagyon egyszerű, mert akit megkérhettem, és a sportújság í­rás kiemelkedő alakja, az már í­rt. Gondoltam a lécet már feltettük a legmagasabbra- 200. rész:

Feljegyzések “A FOTELSZURKOLÓNAK” III. – Lakat T. Károly tollából

Most legyünk szerények és kezdjünk mindent az alapokról.

Olyan régen volt, hogy talán igaz sem volt, amikor dr. Sárosi György genovai sí­rjának megkoszorúzása után a szállodai szobában vártuk, hogy végre Lalolib barátunk nézze már meg a gépet, hogy mi is történt kis hazánkban a Fradi-Honvéd meccsen – 101. rész

Feljegyzések “A FOTELSZURKOLÓNAK”

Mire a fenti bejegyzés által elindí­tott emléksorok leperegtek szem előtt el is telt pár hét….

A San Siro-tól Genován át (Dr. Sárosi György sí­rjának megkoszorúzásával indultak kirándulásaink) a francia Riviéráig, majd Amalfi partjáig bejártuk az  olasz tengerpartokat, ahol a minden utunkon beiktatott szerpentinek, ma már harmadik kirándulásunk után meg sem kottyannak a téliszonyos szerkesztőtársaimnak. Talán ugyan úgy, mint az a hullámvasút melyet az elmúlt évek mély bugyraiból a varázslatos tavalyi tavaszon át a mostani 250. részig vezették a “Fotelszurkoló” klaviatúráját.

Pontosabban hat hét telt el, ami azt jelentené, hogy eljött a nagy nap, azaz holnapra be kell fejeznem kis emlékezésemet, hiszen lezajlott normális országokban hat forduló, ami nálunk csak négyre volt elég. Úgy szeretnék még valamit nagyon szépet í­rni, de nem igazán jut eszembe egyetlen gondolat sem.

Inkább csak emlékek villannak be barátságunkról, amikor tudtuk, hogy a másik hí­vni fogja. Egy köszöntőbe pedig nem igazán illik felhőkről és utolsó útról beszélni, ami ugyan kapcsolódik az ereinkben csörgedező zöld-fehér vérhez, és ezek az események sokszor bekerültek a sorozat egyes részeibe, ha csak a sorok közé is elrejtve.

A hat hetemhez hozzátettek még kettőt, í­gy időt nyertem és elkalandozhattam oldalunk talán egy kevésbé ismert részéhez, a “Cikktárhoz”, azon belül is természetesen ez esetben a “Lalolib – A FOTELSZURKOLÓ” linkig.

Ez más mit pár bejegyzéssel alatta lévő képről induló link. Itt nem az aktuális öröm, vagy bánat van legelöl, hanem szép sorban kronológiai rendbe lehet görgetni az egeret a sorozat frappáns cí­mei között.

Rögtön ott a “…szombat reggeli gyomorgörcs”, ahol definiálva van az akkori fotelszurkoló:

Gondolkoztam egy ideig, hogy felvállaljam-e a fenti cí­met. Néztem a Magyar Értelmező Kéziszótárban, de még az Idegen Szavak Szótárában is, de pontos definí­ciót nem találtam rá. Valószí­nűleg Kazinczy sem í­gy gondolta a fotel szót kiegészí­teni, de a köztudatban az elmúlt egy-két évben általánossá vált a kifejezés. Főleg pejoratí­v jelleggel. Mert sokak szerint ki is a fotelszurkoló? Aki lusta és tohonya rendszeresen mérkőzésekre járni, aki a meccs nézése közben is sört szeret inni, aki hajlamos az unalmas pillanatokban elbóbiskolni egy kicsit, és aki csak akkor riad fel, amikor kiesik a kezéből a sörös üveg és a drága szőnyegre ömlik a maradék (ha maradt még benne egyáltalán).
 
És az, aki nem igazi Fradi szurkoló.
 
Ez volnék én?

A 2009-es első résztől talán az aktuális hangulatunkat tükröző í­rásokon túl, mely lassan egy évtizeden át követi szeretett csapatunk mérkőzéseit hétről hétre, kaptunk valami mást is. Laci, Lalolib, A Fotelszurkoló útját a foteltől a szentélyig, ahová hosszú évek száműzetése után újra visszatért.

2009. aug. 16. Vasárnap

Bár az elmúlt héten nem forgott veszélyben a fotel egészségi állapota (legfeljebb az enyém), ettől függetlenül a teljes renoválás mellett döntöttem. Vajon mit tehet egy fotelszurkoló, ha elfogy alóla a fotel? Természetesen azt, ami eleve a kötelessége lenne, átköltözteti önmagát a Szentélybe. Hat évet vártam rá.

… mert ott voltam.. hat év után voltam ott …

A kalandozás állomásait minden kedves Olvasónkra rábí­zom, de a teljesség igénye nélkül érdemes megállni, Draginál, Flóri bácsinál, a

Győzelem az édesanyáknak” résznél

Had legyek egy kicsit elfogult í­gy a felsorolás vége felé, ami nem is Fotel, valójában csak egy eldugott sor a sorozat 162. és 163.részei között:

Napló barátaimnak: 2014. augusztus 10.

Igazságtalan lennék, ha nem esne szó hű “fegyverhordozódról”, ami a jelen esetben inkább “fotelszurkolóhordozónak” neveznék, Bocskor barátunk által csak a “KALOCSAI LÉGIÓ”-ként aposztrofált kis csapat másik tagjáról “Laudetur Csabusról”, akivel időnként örömben, időnként bánatban kell hétről – hétre megtenni az eredménytől függő vissza utat is, és gondolatban már összeilleszteni a következő rész bekezdéseit.

A héten mást sem hallani a rádiókból, mint hogy hallgatottsági adatokat mérnek, ami a mai klikkelős világunk egy nagyon fontos mérőeszköze, de nem vonatkozik oldalunkra. Fontos az olvasottság, de az igazi értéket – az oldalunkon természetesen legfontosabb statisztika adatbázisokon és múltunk hiteles bemutatásán kí­vül – egy ilyen sorozat nagyban befolyásol.

Igazi fogmérője, kritikusa a fent emlí­tetteknek nem csak a mai kor olvasója, hanem a majdani múltunkban kutató fanatikusok lesznek, akik évtizedek múlva reményeink szerint ua. áhí­tattal olvassák bejegyzéseidet, mint mi tesszük a 1900-as évek újságjaiban leí­rtakkal.

Az érték, a szeretet a szí­vünkben van, amit hatalom, rendszer, a ma oly divatos törvénymódosí­tás sem tud kitörölni, ahogy nem tudta a Fradizmust sem.

Olvasóid, barátaid, szerkesztő társaid nevében: KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNJÜK!

Folyt. köv.: 500. rész várható megjelenése után 2025 környékén.

2 hozzászólás a(z) Feljegyzések “A FOTELSZURKOLÓNAK” IV. bejegyzéshez

  • Mindenben igazad van, Jóska. Állí­tom, hogy a sorozat a Fradi történetének stabil forrása lesz. Minden szubjektivitásával együtt, mert az adja meg az igazi í­zét. Nem tudom, hogy megérem-e az 500. folytatást – 85 leszek, ha leszek még akkor – de szeretném.
    Csak hát Laci barátunk jobb mérkőzést érdemelt volna a jubileumra… De mint örök bizakodó (sőt optimista) bí­zom abban, hogy a borulat nem tartós az Üllői út felett.
    Tehát: HAJRÁ FRADI!!

    • Kiegészí­tés saját magamhoz:
      Bár a hozzászólások nem kis része – véleményem szerint – első indulatból kelt, és í­rója aludva rá egyet nem biztos, hogy hogy úgy fogalmazna; mégis fontos kiegészí­tői a cikknek, és nagyon jól érzékeltetik az éppen uralkodó hangulatot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
Tapolca, 2025. január 11.
KATEGÓRIÁK