1965.V.15. Belga Ligaválogatott – Budapest válogatott 0:1
1965.V.13. VVK, Ferencváros – Athletic Bilbao 3:0
VVK 1965, Út a döntőig: a kupagyőzelem 14 pillanata – a 10. állomás
A labdarúgás története során többször elhangzott már az a mondat, hogy a jó csapatnak szerencséje is van. Maga a szerencse is változó, hiszen vannak esetek, amikor csak a lehetőségét kínálja fel egy csapatnak arra, hogy éljen vele. Egy csapat meg akkor jó, ha ezzel élni is tud.
1965. április 21-én, Bilbaóban, a visszavágó mérkőzés előtt megtartott sorsoláson a szerencse a Fradinak kedvezett. Azokban az években, az európai kupákban még nem vezették be az idegenben lőtt gólok „előnyét” (ez alapján már Bilbaóban továbbjutottunk volna), nem volt hosszabbítás és büntetők sem döntöttek az esetleges továbbjutásról. Azonos gólkülönbségű visszavágó esetén harmadik mérkőzésre került sor, ennek helyszínéről pedig sorsolással döntöttek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1965.V.9. Ferencváros – SBTC 5:0
1965.V.6. Ferencváros – Cinkotai Autó Alkatrész 16:0 (edzőmérkőzés)
1965.V.5. Anglia – Magyarország 1:0
1965.IV.30. Ferencváros – Békéscsabai VTSK (edzőmérkőzés)
Gól volt, gól nem volt…
Ajánlás helyett
Ajánlom e sorokat azoknak, akiknek 1962. március tizenegyedike óta adósa vagyok egy válasszal. . .
A Ferencváros—Ú. Dózsa bajnoki rangadó tudósítása utáni vasárnap délután, a Népstadionban, a szünetben éppen a frissen gőzölgő fekete után nyúltam, amikor a hátam mögött, félreérthetetlen célzással, a következő párbeszédet hallottam:
— Ez egy hazug fráter!
— Volt pofája ezt írni. . .
— Bértollnok!
— Minden szavát megfizetik! . . .
Szerettem volna hátrafordulni, és az arcukba loccsantani a forró kávét, de azután felülkerekedett a józan ész: ha nincs bátorságuk megcímezni véleményüket, akkor nem is veszek róla tudomást.
1965.IV.28. Ferencváros – ÉM. Épgép 9:1 (edzőmérkőzés)
1965.IV.25. Dorog – Ferencváros 2:2
Bajnoki rajt
Új utakon
HOZZÁSZÓLÁSOK