Feljegyzések a fotelból – Időtlen időkig?
A kilencvenes évek elején a filmszínházak bemutattak egy különös filmet, mely akkor még csak a két főszereplő miatt vonzotta a nézőket, majd idővel kultikussá vált. Egy időjósról szól, akinek a kisvárosba kell utaznia és ahol egy téves előrejelzése miatt az egyik napról a másikra megváltozik az élete. Helyesebben a napok, az események egyformává válnak, minden reggel ugyanúgy ébred, minden nap ugyanaz történik vele, mely egy idő után kezd elviselhetetlenné válni…Bill Murray és a csodálatos Andie MacDowell főszereplésével készült film az Időtlen időkig, amit a jelen Marveles filmjei bár a raktárak mélyére helyeztek, de a jelenünkben nagyon is aktuálissá vált. Egyrészt a covid-19 miatt, a karantén szorításában, a bezártság ugyanúgy telepszik ránk, mint Murray-re, mi úgy érezzük, minden nap ugyanaz történik. Lenne egy közös élmény, mely legalább 90 perc erejéig ki tudna szabadítani minket ebből az egyhangúságból, de a jelenlegi Fradi olyan mint Bill Murray által megformázott időjós, mérkőzésről mérkőzésre ugyanazt kapjuk, amit egyre nehezebb elviselni. Nekünk még nem kell orvoshoz, pszichiáterhez fordulni, a tavalyi élmények még erősebbek annál, ráadásul az örök nagy üldöző hétről hétre meg is könnyíti a helyzetünket. Murraynek könnyebb dolga volt, hiszen Andie MacDowell „segítségét” bármikor mi is elfogadnánk. Bár ha jól belegondolok, az óév utolsó napján mi sem úgy vágtunk bele az előttünk álló 365 napba, hogy az már az elején megbicsaklik. Arra meg végképp nem számoltunk, hogy mérkőzésről mérkőzésre ugyanezt éljük át. Gyenge első félidő, formán kívüli játékosokkal, céltalan labdázgatással, bekapott góllal. Majd a szünet után varázsütésre ébredés, mely a DVTK elleni kevésnek bizonyult, a Felcsút és a Kisvárda ellen elég volt a döntetlenhez. Kivétel a Budafok volt, mely után már azt éreztük, hogy vége a történetnek, kedvenc időjósunk is új napra ébredhet, de tévedtünk. A Kisvárda ellen újra ugyanazt kaptuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2021.I.30. Ferencváros – Kisvárda: 1-1
Kisvárda, nagy bravúr: tartalékosan is iksz a Fradi ellen
A sok hiányzója ellenére sem kapott ki a Ferencváros otthonában a lelkes és kissé szerencsés Várda.
A labdarúgó NB I 18. fordulójában a címvédő Ferencváros nagy meglepetésre 1–1-et játszott odahaza az erősen tartalékos Kisvárdával.
Feljegyzések a fotelból – Helyre állt a rend
A téli/tavaszi rajt indulásakor több minden járt a fejembe, de az biztosan nem, hogy a harmadik mérkőzésünk előtt egy költőinek éppen nem nevezhető kérdés feszíti az agytekervényemet: vajon az újonc Budafok ellen melyik „orcáját” mutatja felénk a csapat? A szebbik, kedvesebb őszit, vagy a kissé ráncosodó januárit? Vajon az utóbbit sikerül valamelyik varázskrémmel simává, bársonyossá változtatni? Vagy talán nem is kellenek hozzá kenceficék, csak vissza kell cserélni a kifényesített, már tükörként használható focicsukákat az őszire? Mely kopottad volt, talán egy kicsit törte a bokát, de nagyon eredményesen termeltre a gólokat. Ehhez jött még a kissé nagyra sikeredett arc, mely azt sugallta, hogy nem történhet meg itt semmifél csúfság, csak ki kell menni a pályára, passzolgatni egymásnak, aztán majd jön valaki a „semmiből” és úgyis betalál. Tudom, nem könnyű a BL csoport terhelése és a pandémia árnyékában, bezártságában felvenni a „mennyei” hangulatát, de ahhoz, hogy ősztől újra átélhessük (reményeink szerint már szurkolók előtt) az előző év őszének soha nem feledhető fuvallatát, ahhoz hozni kell az újabb bajnoki címet. Más lehetőség nincs, ez kötelező darab még akkor is, ha az üres a nézőtér és ha egy kicsit jóllakottá is váltunk. Az első elmaradt meccsünkig nem is gond és bár feltűnő volt az edzőtábor „szűkösebb” kínálata, de ezzel is úgy voltunk, hogy bár vannak hiányzók, de ettől még a tél ellenére sem fognak az égen gyülekezni a felhők. De mikor kikaptunk az utolsó helyezettől, majd ikszeltünk a mumus otthonában, miközben a a benzinkút alaposan feltankolt Újpesten, jó szurkolói szokás szerint egyszerre minden rosszra fordult. Ez persze elfogadható szurkolói mentalitás, bennem is kavarogtak „a káromló gondolatok”, de szerencsére ezek tegnap este gyorsan örömtelivé váltak, főleg a fehérvári lufi gyors kipukkanása és a Budafok elleni első félidős játékot látva. Természetesen ebben is volt egy picinyke bibike, hiszen már az első félidőben el kellett volna dönteni a három pont sorsát, de mint egy hibásan programozott CNC gép, mely futószalagon termeli a sorjázott fémdarabokat, a csatáraink úgy hagyták ki a helyzeteket. De mielőtt újfent átváltanék pesszimista módban, gyorsan hozzá is teszem, azért háromszor betaláltunk, igaz a mérkőzés „szpíkere”, Hajdú Pistike elég lehangoltan állapította meg, hogy ezekből kettő büntetőből, egy pedig szögletből született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2021.I.27. Budafoki MTE – Ferencváros: 0-3
Háromgólos győzelemmel használta ki riválisa vereségét a Ferencváros
Sokkal jobban futballozott a Fradi, mint a házigazda Budafok; növelte előnyét üldözője előtt.
Az 5. fordulóból most bepótolt NB I-es mérkőzésen a Budafok 3–0-ra kikapott odahaza a címvédő és éllovas Ferencvárostól.
Henry Wingo
Feljegyzések a fotelból – Fogyatkozó előny
A szerdai hazai vereség a keserűség mellett kijózanítótag is hatott. A tavalyi évben annyira elvoltunk kényeztetve, hogy nem is gondoltunk arra, hogy a siker egy harc és mindegy milyen kényelem vesz minket körül, az mindig csak illúzió és nagyon könnyen el is vehetik tőlünk. Az őszi zárás után hátradőltünk, kinyújtottuk a lábunkat és számológépet sem kellett elővenni ahhoz, hogy kikalkuláljuk a tavaszi menetrendet. Behúzzuk a diósok elleni elmaradt meccsünket, előnyünk 12 pont, ezzel le is zárhatjuk a bajnokságot, már február végén a nyakunkban fog fityegni az aranyérem, ezáltal készülhetünk az újabb csoportkörre. Talán még az örök pesszimisták is széthúzták a sötét felhőket, hogy élvezhessék a nap simogató sugárzását. Természetesen nincs szándékomban visszahúzni a cipzárt a felhőre, egyrészt soha nem tartoztam a pesszimisták klubjába, másrészt meg a rossz kezdés ellenére sem gondolom azt, hogy nem lesz meg a triplázás. Csak a magabiztosság múlt el, és belém költözött az óvatosság. Ehhez meg elég volt egy vereség szerdán amire majdnem ráerősítettek a Felcsút fölé magasodó esőfelhők, melyek 90 percig áztatták az „arénát”. Mintha végleg el akarták volna mosni a magabiztosságunkat, mintha le akarták volna mosni arcunkon a „ráégett” mosolyt, melyet a tavalyi év szereplése folytán nem is akartunk egy pillanatra sem lemosni. Mert miért is tettük volna? Nem is lett volna semmi gond, ha behúzzuk a szerdai meccset, nem is kellett volna sziporkázni, csak hozni az őszi győzelmi metódust, melynek a flúgos futam mellett a biztonságos védelem és a kevés helyzetből is gólt lövünk volt az alapja. Ez borult fel szerdán és ez nem állt helyre Felcsúton sem. Így meg egy kissé megfogyatkozott az előnyünk a Fehérvárral szemben, a kalkulált 12 pont helyett már „csak” hét. Ez meg hozott egy kis bizonytalanságot és a folyamatos mosoly is éltűnőben van az arcunkról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2021.I.23. Puskás Akadémia – Ferencváros: 1-1
Újra döntetlen a Ferencváros felcsúti fellépésén a PAFC ellen
Fölényben játszott az FTC, de a hazaiak jól koncentráltak a zuhogó esőben.
Hiába játszott óriási fölényben a Ferencváros a Puskás Akadémia ellen idegenben is a labdarúgó NB I 17. fordulójában, a hazaiak egy szép kontrával vezetést szereztek az első félidő végén, és a zöld-fehéreknek csak a találkozó hajrájában sikerült egyenlíteniük. Így hosszú idő után megint két egymást követő meccsen nem tudott nyerni a Ferencváros.
Feljegyzések a fotelból – Fájdalmas pofon
„Nem csak az a nagy sportoló, aki nyerni tud, hanem az is, aki egy pofon után fel tud állni!” Az ország Egérkéjének gondolatával nyitni az év első fotelszurkolós jegyzetét alapból magyarázkodásnak, felmentésnek tűnik, pedig nem annak szántam. Megtehetném és a hivatkozási alapom – a tavalyi év – még itt van a szemünk előtt, annak minden örömteli pillanatával. Struccként homokba is dughatnám a fejem, nagyon egyszerű megoldásként ki is hagyhattam volna a mai jegyzetem (tegnap este fel is merült bennem), utólag hivatkozhattam volna Csehovra, aki szerint a hallgatás néha nagyobb büntetés mint a szidalmazó szavak özöne, mégsem teszem. Természetesen szidalmazni nem fogok, egyrészt mert erre a Fradival kapcsolatban soha nem szoktam, másrészt inkább magyarázatokat próbálók keresgélni a bajnokság első vereségére, mely ráadásul megszakított egy hosszú hazai veretlenségi sorozatot. Az utóbbi nem nagyon izgat, nem vagyok egy számoló művész, ennél vannak sokkal fontosabb mutatók is (a lelkünknek azért jól esett az egyre növekvő szám), másrészt a sorozatokat azért találták ki, hogy egyszer csak véget érjenek. Persze szeretjük a happy endeket, és sok verzió átfutott az agyunkon, de az biztosan nem, hogy a sorozat végét egy olyan csapat ellen szenvedjük el, akit még álmunkban, mankóra támaszkodva is verni kellett volna. Nem csak a tabella miatt (az első játszott az utolsóval), hanem a 90 perc összképe alapján is. Ez még akkor is igaz, ha tegnap este nagyon rosszul játszottunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2021.I.20. Ferencváros – DVTK: 0-1
Bomba meglepetés: a Fradi kikapott odahaza a Diósgyőrtől!
Suljic jött, látott, győztes gólt lőtt, majd lement – 61 bajnoki után kapott ki odahaza az FTC.
A Ferencváros hazai pályán meglepetésre 1–0-ra kikapott a DVTK-tól a labdarúgó NB I 2. fordulójából most bepótolt mérkőzésen, ezzel a címvédő elszenvedte első vereségét a szezonban, egyszersmind 61 bajnoki után szenvedett ismét vereséget odahaza.
Gera Dániel
HOZZÁSZÓLÁSOK